Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Szabadtéri Béjart-falatok Szegeden

Szeged - Tömeges üzekedéssel kezdődött, és az elérhetetlen nő iránti vágyakozással végződött a világhírű Béjart Ballet Lausanne Szerelemtánc című produkciója a Dóm téren. A humorral és könnyűzenei elemekkel oldott táncfalatkákra ráharaptak a szegedi nézők.
Kicsit meglepődtem, amikor fél órával a pénteki előadás előtt egy borítékot nyomtak a kezembe, amiből kiderült, hogy a Béjart Ballet Lausanne az utolsó pillanatban megváltoztatta a Szerelemtánc műsorát. Az eredeti tervhez képest még több apró táncjelenet került az első részbe. Ez ugyan sűrűbbé, viszont változatosabbá is tette a műsort.

Erős felütés volt a produkció címadó darabja: ahogy a Szerelemtánc szereplői tömegesen – de persze csak stilizáltan – üzekedtek a színpadon, rögtön ízelítőt kaptunk belőle, mit képes művelni az ember a testével. A sokszereplős koreográfiában bámulatosan mozogtak együtt a táncosok, a térformák szinte pillanatról pillanatra változtak, lenyűgöző látványt nyújtottak. A következő jelenetben már az afrikai dzsungelben érezhettük magukat – a balettos „őslakók" akrobatikus mozgásából sugárzott a humor.

Stilizált üzekedéssel kezdődött, és végül nagy sikert aratott a Szerelemtánc a szabadtéri színpadán. Fotó: Frank Yvette
Stilizált üzekedéssel kezdődött, és végül nagy sikert aratott a Szerelemtánc a szabadtéri színpadán. Fotó: Frank Yvette

A játékosság és a vicc szerencsére gyakran felbukkant a színpadon. Így amikor időnként a műsor kezdett elsüllyedni a drámában vagy elszállni a pátoszban, jó érzékkel mindig megtörte egy-egy humorosabb jelenet vagy egy népszerű U2-, Queen-opuszra komponált profán táncbetét. Az egymás utáni harmadik, negyedik, német és francia sanzonra írt darabnál viszont kezdett lankadni az érdeklődésem. Ebből az unalomból csak a Queen I was born to love you című számára készített, szögesdróttal elválasztott szerelmesek küzdelmével illusztrált táncjelenet rángatott ki. Az előadás első részét záró, a táncosokat bemutató műsorelemként használt Show must go on viszont maga volt a giccs. A közönség ütemesen tapsolt, már csak az öngyújtózás hiányzott. Így jár, aki tapsrendként használja a Queen hattyúdalát. Az viszont kiderült belőle, hogy a szegedi közönség ráharapott a Béjart Ballet apró táncfalatkáira.

A szünet után a jelenlegi együttesvezető, Gil Roman A szellemek kaszinója című koreográfiájával lépett a társulat a színpadra. Ezzel a darabbal Velence előtt tisztelgett a balettmester, és négy szellemet jelenít meg, akik egy eltűnt ház romjain kísértenek. A maszkok és a sokszoknyás báli ruhák segítettek, hogy elkapjon a szellemkarneváli hangulat. A záródarab, a Ravel Bolerójára komponált táncjáték a zene hömpölygő hullámaival együtt ragadta el a nézőket – és a darab résztvevőit. A színpad közepén egy óriási asztalon az elérhetetlen nő lejtett az alapmotívumra igéző táncot – egyre több, asztal körül álló férfitáncost vonva be bűvkörébe, késztetve táncra, míg a csúcsponton mindenki az asztalra hanyatlott.

A közönség is így hanyatlott a Béjart Ballet lábai elé, hosszú vastapssal honorálva a nem mindennapi műsort.

Kíméletes eső

A világhírű balettegyüttes szombati előadását is érintette a Szegeden átrobogó hidegfront és esőzés, de szerencsére csak kicsit. Az első felvonás végén rákezdett, de csak a szünetben esett az eső, majd a második felvonásban a Bolero utolsó 5 percét kellett „levágni", mivel az újabb esőben az óriási asztal csúszóssá, balesetveszélyessé vált.

Olvasóink írták

  • 2. ukk-mukk-fuck 2009. július 21. 18:16
    „ember is szokott üzekedni?”
  • 1. Nemzetirock 2009. július 20. 11:01
    „ki harapott kibe ? :D”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hosszú az út Szegedtől a magyar tengerig

Szeged - A távot 3–4 óra alatt lehet megtenni, és sok pénzbe is kerül. Tovább olvasom