Délmagyar logó

2017. 12. 11. hétfő - Árpád -1°C | 13°C Még több cikk.

Szabó Gábor rektor Báthory és Klebelsberg örökségéről

Szeged - A Báthory-féle academica alapításának 430. évfordulójára emlékező egyetemtörténeti rendezvénysorozatot követően a szegedi univerzitás természettudományi és informatikai kara az elmúlt 90 év eredményeit ünnepli. Miért fontos e két jubileum? – kérdeztük a Szegedi Tudományegyetem rektorát, Szabó Gábor fizikust, akadémikust.
– Fontos, hogy a múltunkból megkeressük azokat az értékeket, kapcsolódási pontokat, amelyek a jelenig vezetnek. A 430. évforduló olyan része a Szegedi Tudományegyetem örökségének, amely kifejezi, hogy egy család tagja: a Báthory István-féle univerzitás értékein osztozunk a kolozsvári, illetve a vilniusi egyetemmel – fogalmaz Szabó Gábor rektor. – De azt is kimutatták a legújabb egyetemtörténeti kutatások, hogy e vonulatba kapcsolható a budapesti ELTE és a piliscsabai felsőoktatási intézmény közös ősének számító Pázmány Péter-féle nagyszombati egyetem is. Pázmány esztergomi érsekként ugyanis 1635-ben nem véletlenül írta alá épp május 12-én alapítólevét: ezzel is ki kívánta fejezni, hogy – úgy is mint a kolozsvári egyetem volt diákja – kötődik a Báthory-féle academicák örökségéhez.

– Klebelsberg Kunónak köszönheti a szegedi természettudományos képzés mai színvonalát, mert tudatosan fejlesztett – jelentette ki Szabó Gábor. Fizikusként példaként említette, hogy Klebelsberg az akkori kísérleti fizikai intézet vezetőjét, Fröhlich Pált bízta meg a Dóm téri egyetemi épületek laboratóriumainak kialakításával. Így a szegedi egyetem oktatói, kutatói az akkori amerikai és német tapasztalatok alapján a legkorszerűbb elveket érvényesítő berendezésekkel dolgozhattak. Emlékeztetett: Klebelsberg szegedi emléktábláján latinul olvasható a mondat: „rólad szólnak a kövek", de a kultuszminiszter azt is tudta, hogy legalább ennyire fontosak a személyek: Szent-Györgyi Albertet sikerült is Szegedre hoznia, aki részben itteni kutatásaiért nyerte el a Nobel-díjat. Ám kevesen tudják, hogy Klebelsberg egy másik későbbi Nobel-díjast, Wigner Jenőt is meg kívánta nyerni a szegedi egyetemnek. Az akkor külföldön élő fizikus azonban nem látta biztosítottnak, hogy a kultuszminiszter megteremtheti a munkájához szükséges feltételeket, s ebben igaza is lett, mert Klebelsberg nem sokkal később váratlanul meghalt, és utóda a szegedi egyetem egyes karainak bezárásáról gondolkodott. – De ezt a visszafejlesztési tervet is túlélte a természettudományi oktatás – fogalmazott Szabó Gábor.

A nyolcvanas évektől kezdődő időszak jellemzőjének azt nevezte a fizikus, hogy – jórészt az OTKA-pályázatoknak köszönhetően – nem egyes kutatók „érdekérvényesítő képessége", hanem a tudományos teljesítmény alapján kaptak támogatást a szegediek.

– A TTIK-n mára kialakultak olyan kutatási profilok, amelyek nemzetközi színvonalon működnek, adott az úgynevezett kritikus tömeg, s a jövőben is folytatódik a fejlődés, ha a tehetséges fiatalokat itt tudjuk tartani – hangsúlyozta. – E törekvés sikeréhez hozzájárul az a nagyszabású épületrenoválási és felszereléskorszerűsítési sorozat, amely most a Dóm térre ért, s folytatódik a szomszédos Bolyai-épület, illetve az újszegedi biológiai panelház felújításával.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A város hírét viszi a dorozsmai bor

Újvári Mihályt csak tavaly ismerte meg a város – a megye és az ország –, amikor díszvendégként vett részt a szegedi borfesztiválon. Tovább olvasom