Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 13°C | 22°C Még több cikk.

Szállnak a vonuló darvak

Szállnak a darvak: a szegedi, illetve a kardoskúti Fehér-tavon összesen több mint harmincezer, északról érkező nagy madár gyűlik össze minden ősszel, s indul tovább, délre. Régen Magyarországon is költött a daru, s a szakember szerint nem lehetetlen: ismét költeni fog.
Az őszi daruvonulás felejthetetlen látványosságot jelent. Fotó: Gyenes Kálmán
– Csongrád megyében a szegedi Fehér-tó a legnépesebb daruszálláshely. Máris jelen van néhány száz madár a területen. Akár tizenöt-huszonötezer daru is éjszakázhat itt egyszerre – mondja Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei csoportjának alelnöke.

Honnan, hová?

Szintén jelentős szálláshely a Csongrád s Békés megye határán lévő, kardoskúti Fe hér-tó, ahol négy-nyolcezer daru pihen meg mostanában, és meg kell említeni a csanádi pusztát is. Skandináviából, a balti államokból, Oroszország nyugati végeiről érkeznek, ahol háborítatlan mocsarakban költenek. A Kárpát-medence a legjelentősebb pihenő-gyülekezőhelyük, elsősorban a Tisza vonalát követik Észak-Afrikába történő vándorlásuk során. Kis mennyiségben át is telelhet a darumadár, ha enyhe a tél – sőt „átnyaralás" is előfordulhat. Az átnyaraló példányok többnyire fiatal, ivaréretlen egyedek, melyek nem követik az állomány zömét a tavaszi visszavándorláskor a költőterületekre. A csanádi pusztán az idén nyáron is „átnyaralt" mintegy kilencven példány – halljuk Kókai Károlytól.

Ismét költhetnek nálunk

Darumadár nagy tömegben a XIX. század végén költött Magyarországon, ám még az 1930-as években is megfigyelték költését itt-ott. Aztán, ahogyan egyre tért hódított a civilizáció, úgy tűnt el a daru Magyarországról. Lát-e arra esélyt a szakember, hogy ismét megjelenjen nálunk költő madárként a daru? – Elképzelhető, hogy a nemzeti parkok biztosította zavartalanság megteszi hatását – mondja Kókai Károly. A daru költése Csongrád megyében Montágh-pusztán a legvalószínűbb, mely a csanádi puszták részét képezi, s a Körös-Maros Nemzeti Park területén található, Makó és Hódmezővásárhely között.

Veszély és segítség

A darura sok veszélyt jelent az ember – de igyekszik meg is védeni. Évről évre negyven-ötven daru pusztul el a megyében attól, hogy elektromos vezetéknek ütközik – mondja Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatóhelyettese.

Nagy veszélyt jelent a darvak számára a mérgezett táplálék fogyasztása. Szerencsére ez ellen van mit tenni: a nemzeti parkok nagy területen kukoricát vetnek s learatatlanul hagyják, a kukorica a vonuló darvak legfőbb tápláléka. – A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága idén huszonhat hektáron vetett kukoricát a darvaknak. Ez a kukoricaföld a szegedi Fehér-tó közelében, Pusztaszer külterületén található, az igazgatóság saját vagyonkezelésű szigetszántója a pusztában – tudjuk meg Tajti Lászlótól, a nemzeti park természetvédelmi őrszolgálat-vezetőjétől. A darvak ideérkeztének csúcspontján az MME csoportos darunézőtúrát szervez az érdeklődőknek a szegedi Fehér-tóra.


Szegedi darvászok

„A lakosság igen sok darvat és túzokot fog. Egész piacot láttam tele e madarakkal" – idéz egy 1433-ban Szegedre látogatott francia lovagot nagy néprajztudósunk, Bálint Sándor. A szegedi darvászok – darutollat gyűjtő, rétet-vizet járó pákászok – egykor országos hírnévnek örvendtek, amíg a darutoll kereskedelmi cikknek minősült – és amíg volt daru is. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Napszámosa gyújtotta fel az idős asszony tanyáját

Akkor is a tanyáján akar élni az a hetvenéves bordányi asszony, ha agyonüti a napszámosa, aki a múlt… Tovább olvasom