Délmagyar logó

2017. 06. 27. kedd - László 17°C | 33°C Még több cikk.

Szárnyas patkányok fészkelnek a padláson

Szeged - Sólymok ritkíthatják a galambokat, vagy vegyszerrel kezelt kukoricaszemek gátolhatnák meg a madarak szaporodását. Az eljárások azonban nehezen kivitelezhetők és költségesek is. A szakember szerint időt, pénzt és szaktudást igényel a szegedi galambürülék-probléma megoldása.
– Szárnyas patkányok ezek, nem galambok! Tönkretesznek mindent az ürülékükkel. Pont olyan kártékonyak, mint a rágcsálók, és fertőzéseket is terjeszthetnek – méltatlankodott tegnap délelőtt egy idősebb férfi a szegedi Dóm tér Panteonjánál. Megírtuk, sok száz galamb lepi el a teret hetek óta. A Belvárosi híd közel 10 ezer méter hosszú villanypásztorának megjavítása után a madarak máshol kerestek helyet. A Dóm téri árkádok legtöbb szobrát vastagon borítja a galambürülék.

– Két dologra van szükségük a galamboknak ahhoz hogy elszaporodjanak: fészkelőhelyre és élelemre – magyarázta Molnár Gyula biológus. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Csongrád megyei csoportjának elnöke szerint a legfőbb gond, hogy a nyitott padlásokon fészkelve elszaporodnak a galambok, mert a tulajdonosok nem zárják be azokat. A másik probléma, hogy az emberek etetik őket. Szeged környékén pedig, nem túl messze a várostól, több magtárolót is megtalálnak a galambok.

Szárnyas patkányok fészkelnek a padláson. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

Molnár Gyula szerint kiirtani nem lehet őket, védekezni több módon is lehet ellenük. – Meg kell akadályozni, hogy fészkelni tudjanak. Másik módszer, hogy elszórt kukoricaszemeket olyan vegyi anyaggal vonnak be, ami sterilizálja a madarakat. Ezt ritkán alkalmazzák – magyarázta a biológus. Ennek oka, hogy senki sem szereti, ha lakott területen vegyszerrel kezelt magokat szórnak szét. A madártani egyesület szakértője szerint a vegyszeres sterilizálás nehezen kivitelezhető a városban, hiszen a védett verebek is felcsipegethetik a magokat.

Ragadozó madarak is segíthetnek a elvadult házigalamb-állomány csökkentésében. Ha egy sólyom naponta megeszik egy galambot, ez évente 365 galamb. Egy sólyompár esetében megduplázódik ez a mennyiség, fiókanevelési időben pedig akár napi hat-nyolc galambot is elfogyaszthatnak a sólyomszülők és -fiókák együttesen.

– Egy sólyomnak nagy térre van szüksége, városban egyetlen solymász sem szívesen röpteti a több százezer forint értékű madarát. Szegeden ezt amúgy sem lehetne alkalmazni: elektromos vezetékek mellett a Somogyi-könyvtár és a TIK nagy üvegfelületeinek könnyen nekirepülhet a vadászmadár – magyarázta a biológus. Molnár hozzátette, csak rövid távú megoldást jelentene egy sólyom reptetése, mivel a nagy riadalom után, egy-két nap elteltével egyszerűen visszatérnének a galambok.

A szakember szerint az állandósuló galambürülék-probléma egyre több gondot okoz majd. – A megoldás időt, pénzt és hozzáértést igényel. A kérdés az, hogy mennyi pénz van a célra, és ki áldoz rá – fogalmazott Molnár Gyula.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Árvízi emléknap főzéssel, kovácsolással

Az 1879-es szegedi nagyárvízre emlékeztek szombaton a szegedi Dóm téren: a bográcsokban tárkonyos raguleves főtt, a sátrakban kézműveskedtek. Tovább olvasom