Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 19°C | 33°C Még több cikk.

Szászi Móni nem akart játszani, de élvezi

Szeged - Majd húsz éve Szászi Móni írja a L'art pour L'art Társulat jeleneteinek jó részét. Ő találta ki a Besenyő családot, 11 éve színpadon is szerepel. Úgy véli, azért van kevés nő a pályán, mert egy nő támadhatóbb, mint egy férfi. Viccesnek tartja, hogy megbámulják Kancaként. Elárulta: sok poént, jelenetet a magánélet ihlet.
– Úgy tudjuk, először bábokat készített a társulatnak, majd elkezdett jeleneteket írni, utána jött a színpadi játék. Hogyan jutott el a báboktól a Besenyő családig?
– Először tényleg bábokat készítettem, még most is szoktam időnként ezt-azt alkotni a darabokhoz, ha van hozzá kedvem. Később kezdtem el írni – előtte már volt közöm az íráshoz, de nem a társulat kapcsán. Először csak elmondtam az ötleteimet, annak örültek. Aztán leírtam az ötleteimet, annak is örültek, a közönség is örült, és ez így maradt. Játszani meg soha nem akartam. Pontosabban most már 11 éve vagyok színpadon, és rájöttem, inkább csak valami meggátolta, hogy akarjak játszani. Mert a valóságban élvezem.

– Az első perctől kezdve így volt?
– Az első előadáson nagyon féltem, azt sem tudtam, hol vagyok, hogy hívnak. Aztán ahogy szépen lassan beletanultam a színpadi munkába, úgy kezdtem el egyre inkább élvezni. A következő est, amit bemutatunk, részben fedi a Három testőr és a jetit, amelyikben először részt vettem. Lehet, hogy csak a címe lesz ugyanaz, mert mindegyikünk hozott újdonságokat, és nagyon belelendültünk a munkába.

– A jelenetek nyolcvan százalékát ön írja. Mit szólnak hozzá azok az emberek, akik azt állítják: a nőknek nincs humoruk?
– Nem tudom, hogy százalékoljunk-e... sokat én írok. Többször derült ez már ki tévériportokban. Attól függetlenül, hogy kiderült, nem voltak hajlandók velem kommunikálni a riporterek. Ugyanúgy a fiúkat kérdezték: Igen, tényleg? ... És mondja, Róbert...? Mintha beszélni nem tudnék.

– Érdekes tapasztalat...
– Már megszoktam, és igazából jókat tudok rajta nevetni. Nem gondolom, hogy ez engem minősít.

Szász Móni olykor beöltözve írja a saját szerepeit. Fotó: Schmidt Andrea
Szász Móni olykor beöltözve írja a saját szerepeit.
Fotó: Schmidt Andrea

– Mintha nem is lenne a nőkben bátorság belépni erre a területre... egy ismert női karikaturistánk és egy stand uposunk van mindössze.
– Nem tudom, miért van, de az biztos, hogy könnyebben támadható egy nő. Mert már eleve ott kezdődik: hogy néz ki? Nem ott, hogy mi van a fejében, hanem hogy mekkora a melle, milyen feneke van, hány éves, hány kiló. Az eszem megáll!

– Kanca figurája erre rá is játszik, jól látjuk?
– Ha felöltözöm Kancának, a férfiak álla leesik, és bámulnak. De mit? Ha végignéz rajtam, látja a szivacs műmellet, a kiló vakolatot... Imádom a Kancát, de felfogni nem tudom, mit tudnak nézni rajta a férfiak. A szivacs tetszik nekik a ruhám alatt? Klassz, örülök neki, de akkor sem fogok így öltözni a hétköznapokban.

– Más úgy jelenetet írni, hogy a saját szerepeit is írja?
– Jó jelenetet, bármiből jót írni olyan karakterekkel lehet, amiket ismersz. Pontosan tudod, mire hogyan reagálnak. Sőt, a saját magam figurái esetében szoktam úgy dolgozni, hogy beöltözöm. Járkálok a lakásban, és az ő agyukkal kezdek gondolkodni.

– A lánya ezt hamar megszokta?
– Ő nagyon hamar. Egyébként felnőtt lányom van már.


– Melyik karaktere emlékeztet önre a legjobban? Kanca? Vagy Troli néni, az agresszív nyugdíjas, akivel nem érdemes packázni?
– Zigóta, Margit és Besenyő Pista bácsi kislánya. Mondjuk Zigóta-Kanca vegyesen. Azért Troli néni annyira sok nincs bennem, de a mindennapokban időnként nagyon is Kanca tudok lenni. Nem látszik rajtam, de imádom például a csillogó ékszereket.

– Hord is ilyesmit?
– Nagyon ritkán. Van néhány hangsúlyosabb, csillogó bizsum. Olykor szívesen felveszem ezeket, de nem ez a jellemző. Tetszik, amikor valakinek jópofa ékszerei vannak, és azokat tudja is viselni, én lustább vagyok ennél. Ha olyanom van, csinos vagyok, ha nincs, úgy nézek ki, mint egy kisöcsi.

– Gyerekként fiús volt vagy lányos?
– Lányos. Rengeteg babám volt, vagy harminc darab. Esténként mindegyiket le kellett fektetni aludni. Elég nagy tortúra volt anyámnak. Nekem nem.

– Mi ihleti meg?
– Teljesen változatos. A dolog működik úgy is, hogy az ember leül írni, vagy elkezd matatni a régebbi ötletei között, és azokról eszébe jut valami. Nagyon sok magánéletből vett történet alakul ki, például a gyerekpásztoros jelenet az Anyám tyúkban. A Robit, aki a jelenetben az én kisfiam – illetve azt hiszem, tulajdonképpen kislány – egy gyerekpásztornak nevezett eszközzel próbálom nevelni és szekírozni. Ez például arról jutott eszembe, hogy a párom kislánya, amikor hat-hét éves lehetett – ez tipikus gyerekdolog, minden gyerek csinálja –, ült a lakás legtávolabbi pontján. Az apja el volt foglalva. Ismételgetni kezdte: Apa! Apa, apa, apa! A huszadik apánál azt mondtam: gyerekpásztor! Ezen azóta ő nagyokat röhög.

Móni elárulta: sok poént, jelenetet a magánélet ihlet. Fotó: Schmidt Andrea
Móni elárulta: sok poént, jelenetet a magánélet ihlet.
Fotó: Schmidt Andrea

– Biztosan van még jelenet vagy poén, amely egy-egy emberhez kötődik. Megsértődnek vagy inkább örülnek, hogy ők segíthették hozzá?
– Örülnek, mivel hogy nincs ebben a másikra nézve semmi sértő. A párom lánya sem csinált semmit, úgy viselkedett, mint egy normális, korabeli gyerek. Én reagáltam különös módon.

– A Besenyő családot valós szappanopera ihlette?
– Nem tudom, lehet, hogy a Szomszédok, de azt a maiak fényében már nem akarnám bántani. Kibeszéltek a kamerából, nagyon bölcs dolgokat.

Tévében nem, de színpadon sokat szerepelnek

Az abszurd humor magyar képviselői – a L'art pour L'art társulat 1986-ban alakult, jelenlegi tagjai Dolák-Saly Róbert, Laár András, Szászi Móni és Pethő Zsolt – az utóbbi időben nem szerepelnek a tévében. – Két valóságshow, vetélkedő, világsztárbajnokság és teleregény közé hová férnénk be? – fogalmazott Szászi Móni. Előadói estjeik közül ellenben már a tizenkettediket búcsúztatják januárban: az Anyám tyúk, avagy az ember tragédiát, amelyben felbukkannak a Besenyő család jól ismert tagjai, Boborján közelebbi kapcsolatba kerül egy cápával, Anti bácsi dalban meséli el vízi kalandját, amelynek következtében életét veszti egy köztisztasági ellenőr is. Előadásaiknak Budapesten a bábszínház ad állandó otthont, gyakran lépnek fel vidéki városokban is.

Olvasóink írták

  • 12. szeti 2011. január 09. 23:16
    „hogy van az, hogy ez a cikk egy az egyben, szó szerint így egy hete lejött a Kisalföld napilapban?”
  • 11. ~FRANZVON~ 2011. január 08. 22:14
    „Anno keveredett a Holló színház, meg a Lár´pour´lár.
    Az IH-ban fergeteges előadássorozatuk volt.
    Mindig ott voltunk,
    mindíg xarrá nevettük magunkat...”
  • 10. Mike3 2011. január 08. 21:46
    „Vastaps! Se ki, se be, se nyő :)”
  • 9. peace 2011. január 08. 17:26
    „jellemző...
    íme egy tehetséges nő, akiről még csak nem is tudtam, hogy ő írja a poénok nagy részét!
    lehet, hogy ezért szeretem ennyire őket? :-)
    nem volt még rá példa, hogy ne tudtak volna felvidítani :-)
    köszönöm szépen, és így tovább!
    a legjobbakat!”
  • 8. Rosmary53 2011. január 08. 13:20
    „Szeretem a humorukat, ezt a semmihez sem hasonlítható beszédértelmet. A lányunk hamarabb megtanulta anno 5-6 évesen a szövegeket szerepről szerepre, hanggal is utánozva, mint bármi mást. Ma is, ha asztalhoz ülünk, elröppen a végszó a férjem szájából, és dőlünk a nevetéstől, már nyomják is ... Köszönöm, Móni, hetente többször a vendégünk a Besenyő család saját prezentációban sok-sok éve. Imádjuk az egész családot!”
  • 7. Anyádlóháton2 2011. január 07. 19:26
    „"Nóooorrmáális? ..."
    Köszi Móni az eddigieket és jó egészséget no meg persze sok hülyeséget a továbbiakban, csak azt oszd meg velünk nézőkkel is! Nagyon jó amit csinálsz, csak így tovább! Gratulálok!”
  • 6. Smerdis_of_Arshak 2011. január 07. 17:25
    „úgy látom nem vett melltartót :)”
  • 5. flexsnake*** 2011. január 07. 15:36
    „nesze semmi, írd meg jól....”
  • 4. demeterkornel 2011. január 07. 14:35
    „Már én is felfigyeltem rá, hogy a L´art pour L´art darabjaiban az az igazán vicces jelenet, amit ő írt.”
  • 3. Besenyő_Pistabácsi 2011. január 07. 14:33
    „Ez így igaz, ez a csaj Isten adta sziporkázó tehetség és mellette egy tündér, vagy ne legyen a nevem se Be(se)Nyő! :)”
  • 2. andlui49 2011. január 07. 14:19
    „A közelmúltban és ma Szászi Móni képviseli az igazi spontán jött, -nem kiizzadt humort.
    Természetes igazi magyaros humora a nevetést kedvelő közönség számára pótolhatatlanná teszi.
    Jó magam, aki szintén humoros írásokkal-könyvekkel próbálkozom csak irigykedni tudok briliáns humorérzékén.
    Nélküle ugyan olyan üres lenne a mai magyar humor világa, mint Rejtő nélkül az irodalom.
    Persze a humort érteni kell és aztán megszeretni.
    Sikeres, humorban gazdag hosszú életet kívánok kedves Móni!
    A legnagyobb elismeréssel és tisztelettel: www.andlui.fw.hu”
  • 1. Agyalapi 2011. január 07. 14:10
    „Játszani én sem szeretek, de élvezni igen...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tizenkét határsértő - két nap alatt

Szeged - Két nap alatt 12 határsértőt fogtak el a szegedi határrendészek. Tovább olvasom