Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Százhúsz éves rokka és római pénz a szegedi régiségvásáron

Fél négyet mutat egy időtlen időkkel ezelőtti falióra, de hogy ez a fél négy melyik évszázadra vonatkozik, nem tudni. Viszont rögtön kiderül: az a népmesei, festett, fölújított rokka, amit egy idős asszony árusít, legalább százhúsz esztendős. A hétvégi régiségvásárban jártunk a Dugonics téren.
– Anyukám még dolgozott ilyen rokkán falun – mondja Gizi néni. – Angóranyulaink voltak, lenyírták őket, szőrüket fonallá fonták, és abból kötötték a kardigánt.

Mi mennyi?

– Mennyibe kerül ma egy krajcár? – kérdezzük néhány asztallal odébb Harkai Istvánt, aki Kiskunhalasról jött.
– Az attól függ – mondja.
– Mitől?
– Mindentől. Évjárattól, állapottól, az előfordulás gyakoriságától... Nézze, ez itt egy 1851-es Ferenc József-egykrajcáros. Katalógusára háromezer-ötszáz forint, viszont ez a példány kilencvenszázalékos állapotú, tehát háromezer-százötvenbe kerül. Egy negyven százalékos pedig ezernégyszázba – sorolja az árakat. Hát igen, ez a pénzromlás. Kelta pénz is akad az asztalkán, időszámításunk előttről, vannak szabálytalan, göcsörtös körvonalú római pénzek, kétezer évesek.
– Hogyan lehet ilyenekre szert tenni? – kíváncsiskodunk.
– Harminc éve vagyok numizmatikus – válaszol az árus elnézően. S máris máshoz beszél, komoly vevőhöz: – Oda mi lesz?

Buborékmeghajtású golyó

Elfeledett, ám szellemes találmányokat is észlelni a régiségvásáron – például golyós üvegpalackot. Tetejét nem kupak zárja le, hanem egy, a palackban lévő üveggolyó. Ha beletöltötték a szódát, vagy a szénsavas üdítőt, a gázbuborékok felnyomták a golyót, s az lezárta az üveg nyakát. Ha tölteni akartak belőle, nyakával lefelé kellett fordítani, kicsit megrázni, megint habzani kezdett, és a palack – fölfelé fordított – alja irányába kezdték emelni a buborékok a golyót.

Világító falak

Hatalmas, tölcséres gramofon egy másik vásárosnál. Kézzel kell felhúzni, áram nem kell hozzá, energiatakarékos. – Működik? – kérdjük. – Működni működik, csak nem szólal meg – halljuk. Továbbmegyünk, Horváth János készletében székely szuszékláda, a magyar, román, ukrán hármas határról, Kárpátaljáról. Ötvenötezerbe kerül. Hatéves kora óta gyűjti az ódon tárgyakat az árus, járja Magyarországot, Európát, ad-vesz, csereberél. Mi volt a legrégibb régiség, ami eddig a tulajdonába került? – Egy tizenkettedik századi ládadísz. De megszereztem például Báthory Zsófia egyik kanalát is, saját arcképe díszíti – mondja büszkén. Régi földgömb is akad az asztalán, dohányfüst- és időbarnította, -sárgította hegy-völgyekkel, óceánokkal. De sok nemzedék kisdiákjai merenghettek fölötte, forgatva lassan, ábrándozva utazásokról!...

Képek is láthatók, festmények, bőséggel. – Ez itt egy Hajdik Antal-kép – mutat be egy alkotást a tulajdonos. Pár asztallal megint arrébb vagyunk, az olajkép: sötétben álló, sárgálló falú ház; ablaka is sötét. Nahát, megfordítva a valóság: nem az ablak világít, hanem a falak. Mint egy rossz álom, olyan a hangulata, de amit álomként senki sem kívánna vissza, festményen esztétikummá nemesül.

Könyvek sorsa


A könyveknek is megvan a maga sorsuk. – A legnagyobb kuriózum egy Zichy Mihály-album. Huszonötezer az irányár – mondja Mária asszony, Kaposvárról. Fölfedezem Fekete Istvántól A koppányi aga testamentumát. Mégpedig egy 1937-es példányt, első kiadás, ezzel nyert az író első díjat a Gárdonyi Géza-regénypályázaton, ezzel alapozta meg hírnevét. Kilencezer forint. Cholnoky Jenőtől szépirodalmi és tudományos mű egyaránt található, előbbi: Az ember drámája; utóbbi: Magyarország földrajza. – Ez itt mind a saját könyvünk. Nagyon szeretjük a könyvet, nemcsak mi, hanem rokonságunkban mindenki, mindkét ágon. S ami náluk már nem fért el, hozzánk továbbították. De most már nálunk sem fér, sőt mi sem férünk el a házban, kénytelenek vagyunk a gyűjtemény egy részét pénzzé tenni – nevet Mária.

Egy másik régikönyv-árusnál minden könyv száz forint, A pártmunka és a pártélet időszerű kérdései – az ötvenes évekből – éppúgy, mint Flauberttől egy dombornyomatos borítójú Salambo. Hát ez meg mit vétett, kérdjük magunkban, s elkezdjük lapozni. Ja, a harmincnyolcadik oldalon kezdődik. Meglátunk egy Egészségügyi rendszerek és reformtörekvések című művet is, a kilencvenes évek elejéről. Nem mondhatni, hogy már az egészségügyi reform sem a régi.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A legaktívabb megyei parlamenti képviselők

Gyurcsány Ferenc tavaly május óta tízszer annyit beszélt a parlamentben, mint legnagyobb riválisa,… Tovább olvasom