Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 8°C | 22°C Még több cikk.

Százmilliós értékű szobrok a múzeumban

Szeged - Szegény fiúból magyar szobrászfejedelem lett Kisfaludi Strobl Zsigmond. Portréit, monumentális köztéri alkotásait mától augusztus 10-éig 85 alkotás és kinagyított fotók képviselik a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.
Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884, Alsórajk – 1975, Budapest) önéletrajzi regényében írta, hogy a családi hagyomány szerint a nagy Dugovics Titusz leszármazottja. Csupán névrokonságban áll a drámaíró Kisfaludy Károllyal és az ugyancsak szobrászművész Strobl Alajossal. A kötelékük szakmai; Strobl Alajos mestere volt a szegény zalai tanító tehetséggel megáldott fiának. Nyomorgott, ezért az iparművészeti iskola és a bécsi akadémia mellett hol portrézással, hol asztalilámpa-gyártással kereste a kenyerét. Ilyen megélhetési megrendelésként mintázta meg a szegedi szalámis család francia idegenlégióban szolgáló tagját, Pick Lupkét. Az elismerésre várnia kellett. Eltanácsolták a művészeti főiskoláról. A szentesi Horváth Mihály püspök köztéri szoborpályázatán még azzal is meggyanúsították, hogy a szegedi Dugonics-szobrot másolta volna le.

Átütő sikerét az első nagy szerelmi csalódásából születő Finálé című aktszoborcsoport hozta meg harmincéves korában, díjjal és a megrendelések özönével. Bejárta Európát, és noha besorozták az első világháborúba, kiváltságos helyzetű hadi művész lett. Elesett pályatársa özvegyét vette el, aki Éva nevű kislányát vitte a házasságba. (Éva ma is él, két lánya a tárlaton egy-egy portréval szerepel.)

Finálé: szerelmi csalódásból született az alkotónak sikert hozó aktszoborcsoport – magyarázta Borbély László művészettörténész. Fotó: Frank Yvette

Kisfaludi Strobl Zsigmond karrierje felívelt, többé nem nélkülözött. 2600 kisplasztika, portré és félszáz óriási köztéri szobor került ki a keze alól. Őt igazolta, hogy az egykor elutasító főiskolán tanszéket kapott, melyet majd négy évtizeden át vezetett. Portrészobrászata Angliában teljesedett ki. A legfelsőbb körökbe a magyarságot pártoló Rothermere családon át vezetett az út. (E família a tulajdonosa a Daily Mail médiabirodalomnak, melynek évek óta tagja a Délmagyarország kiadó is.) Lord Esmond Rothermere-től nem fogadott el a szobrász honoráriumot, aki viszont e gesztust sokszorosant viszonozta kapcsolatai révén. Még a tizenkét éves – akkor még trónörökösnő – Elisabeth is modellt ült a magyar szobrásznak, holott a családnak borzasztó csalódást okozott egy angol művész korábbi „majomhoz hasonlatos" portréja. Angol és amerikai megrendelők számolatlanul költötték a pénzt a magyar szobrászfejedelem egy-egy a csatajelenetének megszerzésére. G. B. Shaw azt mondta meglátva a hasonmását, hogy egészen megkedvelte saját magát.

Szabadság-szobor

Nem köztudott az alkotója neve, viszont mindenki ismeri Kisfaludi Strobl Gellérthegyen álló Szabadság-szobrát, amely eredetileg szovjet felszabadítási emlékműnek készült. A 13 méter magas, pálmaágat tartó nőalak a mellékfigurákkal és a 30 méteres talapzattal együtt másfél év alatt készült el, 1947. április 4-én avatták. Ezt is körbelengte a városi legenda, miszerint Horthy fiát ábrázolja. 1992-ben elbontották a mellékalakjait, a szobrot pedig egy ötlettel letakarták, és egy időre a szabadság szelleme lett belőle.

Kisfaludi Strobl, a nemesek és nagypolgárok szobrásza a szocialista Magyarországon is megbecsült művész maradt. Borbély László, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, a szegedi tárlat rendezője úgy véli, ehhez a tehetségén túl az egyénisége kellett. Természetes volt és közvetlen, a szobraiban őszinte. Azt vallotta, mindenkinek van egy kedves vonása, abból kell kiindulni. Még a szovjet nagyemberek mintázásakor is őszinte volt, igaz, néha pálinkázással simította el a nézeteltéréseket. Munkabírásába belefért, hogy olykor Lenin- és Sztálin-alakokat is vállalt.

Százmilliós értékek. Kisfaludi Strobl Zsigmond közel százmillió forint értékű 85 alkotása látható mától a Móra-múzeumban. A bronz, márvány, terrakotta, patinázott gipsz, alumínium remekművek a nemzeti galériából, a zalaegerszegi múzeumból, az országos levéltárból és a család gyűjteményéből érkeztek. A délután 3-kor kezdődő megnyitón Bereczky Loránd Pallavicini György portréját leplezi le, amelyet a múzeum gipszminta alapján öntetett bronzból. Értéke nem publikus, a hasonló portrék a műkincspiacon 10 milliós értékben kelnek el. Szegeden, a Dóm téri panteonban Benczúr Gyula, a Teleki-kollégiumban Teleki Blanka portréja látható tőle.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A leggazdagabbak is felajánlanak egy százalékot

Szeged - Tíz adózóból mindössze négy ajánlja fel személyi jövedelemadója egy százalékát, pedig a közhasznú szervezeteknek ez a kis segítség is sokat jelent. Tovább olvasom