Délmagyar logó

2016. 09. 28. szerda - Vencel 9°C | 22°C

Széchenyi István szobrát soha nem leplezték le

A Strobl Alajos művészetéről beszélt Stróbl Alajos a szegedi múzeumban. A szobrászművész négy unokája jött el, közülük az egyikkel beszélgettünk. Neve egy ékezetben különbözik a nagypapáétól.
Nagyapjukkal a háttérben (balról) Stróbl Alajos, Zsófia, Mátyás és Krisztina Fotó: Segesvári Csaba
Alajos napon, június 21-én született százötven évvel ezelőtt, ez döntött Strobl Alajos keresztnevéről. A család neve is módosult az idők folyamán, ugyanis míg a szobrászművész neve mindig rövid magánhangzó, addig az unokák már hosszú ó-val írják. Barátságok, szerelem és műalkotások kötik a családot Szegedhez. A szegedi Móra-múzeumba az öt élő unokából négyen jöttek el.

– Természetes, hogy eljövünk. Feladatunk, hogy állandó Strobl-kiállítóhely nem lévén, minden lehetőséget megragadjunk nagyapa emlékének megőrzésére – kezdte a család bemutatásával a keresztnevet is öröklő mérnökunoka, Stróbl Alajos.

– A tárlatot mindenhol másként állítjuk össze. A képzőművészeti egyetemen tanári munkáját mutattuk be, itt az ember hangsúlyos. A szobrokat és festményeket nagyrészt a család kölcsönözte. Nagyapát egy osztrák festő, és a szegedi festőbarát, Vágó Pál is megörökítette. Mellette nagyanyám látható négyéves korában, később pedig húszévesen – ahogy Lotz Károly látta. A nagyapánk képén is ő van, amikor elvette feleségül. A család Strobl Alajosnak és festőművész nővérének, Zsófiának is fontos témája.

Megrendelések is a városhoz fűzik a neves szobrászművészt, többször járt munkaügyben Szegeden. A panteonban tizenhat portréját állították ki. Mégis a Széchenyi téri Széchenyi-szobrát ismerik legtöbben. Strobl 1909-ben kapott megbízást Lázár György polgármestertől a bronzalkotásra.

Jobban szerette a márványt, ezért végül meggyőzte a megrendelőket, és
Kalandos kiállítás

Minden jó, ha jó a vége. A Strobl-kiállítás megnyitóját kalandok előzték meg. Először is a Várban az árvíz akadályozta meg a rendezést, majd a főépület folyosójáról kellett üggyel-bajjal elköltöztetni az útjából egy nagy Munkácsy-képet. Az egyik szobor pedig a legutolsó pillanatban érkezett meg a tulajdonosától.  
a bánsági Ruszkabányáról hozatott hozzá követ. A munka emiatt csúszott, a szobor 1912. augusztus 20-ára tervezett hivatalos avatása elmaradt. Bár később csendben felállították, nem leplezték le, mert meg akarták várni Zala György szobrát Deák Ferencről. Sokan méltatlankodtak, hogy a legnagyobb magyar emlékműve beburkolva áll a főtéren. Ráadásul hiába várt olyan sokáig, az ünnepélyes avatót 1914 nyarán az első világháború kirobbanása végleg feledtette. Strobl Széchenyi-szobra arról vált híressé, hogy soha nem leplezték el.

– Nem ismertem nagyapámat – tette hozzá Stróbl Alajos. Azt lehet róla tudni, hogy bohém művészember volt, aki szeretett és tudott élni. Gyakorta mulatott jókat a barátaival, akik azóta ugyancsak patinás nevek úgy, mint Ybl Miklós, Steindl Imre, Schulek Frigyes, Hausmann Alajos. A Strobl unokák mérnöki pályára álltak, Stróbl Alajost a szerelem is Szegedhez fűzi. A porlasztó világhíres feltalálójának, Csonka Jánosnak az unokáját vette le feleségül.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Barátnő a két Vetsera Mária

Vágó Bernadett és Vágó Zsuzsi barátnők. Furcsa véletlen, hogy nem csak a vezetéknevük azonos,… Tovább olvasom