Délmagyar logó

2017. 05. 23. kedd - Dezső 16°C | 25°C Még több cikk.

Szeged a kisbolygókutatás hazai fellegvára

Ha az Apophis kisbolygó találkozik a Földdel, Magyarországnyi területet is elpusztíthat. A találkozás 29 év múlva, 2036-ra várható. Hat év múlva kiderül: a veszélyes aszteroida becsapódhat-e a Földbe, vagy csak megközelíti – mondja egy szegedi kutató, aki egy kollégájával együtt már könyvet is írt a Földet veszélyeztető kisbolygókról.
Úgy gyűjti a kisbolygókat Sárneczky Krisztián szegedi kutató, az SZTE doktorandusza, mint más a színes kavicsokat. Legalábbis egy munkatársával, Kiss Lászlóval együtt több mint háromszázötven, apróbb-nagyobb aszteroidát, pörgő-forgó égi sziklát fedezett már föl. Egy másik kollégájával, Kereszturi Ákossal együtt pedig könyvet írt a Földet veszélyeztető aszteroidákról, Kisbolygók a láthatáron címmel.

– Hogy a kisbolygókutatás mennyire rohamléptekben halad, mutatja: az Apophis nevű aszteroida, amelynek van esélye, hogy 29 év múlva telibe találja a Földet, könyvünk megjelenésekor még fölfedezetlen volt – mondja a fiatal szakember. Az Apophis jó háromszáz méter átmérőjű égi szikla; ha szárazföldre zuhan, Magyarországnyi területet pusztíthat el. Ha az óceánba, még több ember halálát okozhatja, hiszen a becsapódás nyomán sok ezer kilométernyi partvonalon jelentkezhet óriási szökőár. Szerencsére 2012-ben és 2029-ben is megközelíti bolygónkat, akkor azonban nem veszélyesen, csak épp annyira, hogy pontosítani lehessen: 2036-ban tényleg nekünk jön-e, vagy mindössze itt húz el mellettünk, monumentális égi látványosságként.

Jóindulatú égi Szeged

Sárneczky Krisztián fedezte föl, Kiss Lászlóval együtt, azt a kisbolygót is, mely a Szeged elnevezést kapta. Az égi Szeged teljesen jóindulatú – nem akar becsapódni a Földbe.

Tehetünk-e egyáltalán valamit, ha az derül ki, hogy bizony telibe találja a Földet? Nagyon is tehetünk, és a NASA-nak már megvannak a védekezéshez szükséges eszközei. Pánikra tehát semmi ok – hívja föl a figyelmet a kutató. A megoldás: űrszondákat küldeni a kisbolygóra, azok leszállnak a felszínre, ott elkezdik működtetni hajtóműveiket, „túráztatják a motort". Így a szondák – a rakétaelvnek megfelelően – szépen arrébb tolják a kisbolygót, módosítva annak pályáját. S miért nem jó – a sci-fikben gyakran látott – módszer, a kisbolygó-szétrobbantás? Azért, mert a szétrobbantott, onnantól kiszámíthatatlan pályájú darabok is jelenthetnek veszélyt a Földre.

Másik ősellensége is akad a kék bolygónak – ez pedig a Toutatis. Négy kilométer hosszú, ovális, elnyúlt burgonya méretű ez a Földet rendszeresen megközelítő monstrum. Ha ütközne bolygónkkal, teljes, az egész civilizációra kiterjedő pusztítást végezne. Az eddigi modellezések szerint nem várható, hogy száz éven belül nekünk jön – ugyanez a helyzet a többi, ismert kisbolygóval is. A gond csak az: nem tudjuk, pontosan mennyi is az, ami nem ismert. A NASA célul tűzte ki, hogy 2020-ig földeríti az összes olyan, 2-300 méter átmérőjű kisbolygót, mely képes országnyi területet is letarolni. Óriási munka: húsz-harminc ezer égitestet kell megtalálni, s eddig ötezret ismerünk.

Magyar kutatók is közreműködnek a kisbolygókutatásban. Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet és a Szegedi Tudományegyetem együttműködése során több száz kisbolygót azonosítottak az utóbbi tíz évben. A megfigyelések a Mátrában, Piszkéstetőn történnek, a munkák elméleti háttere Szegeden folyik – a kisbolygókutatás magyarországi fellegvárában.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Két héten belül kezdődik a kullancsirtás Szegeden

Az enyhe tél miatt a megszokottnál hamarabb és nagyobb számban támadnak a kullancsok Szegeden. A… Tovább olvasom