Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 23°C Még több cikk.

Szeged, a tudomány városa

Tizedik esztendeje novemberben a tudományt ünnepeljük Magyarországon. A tudományt népszerűsítő, a köz figyelmét a hazai kutatók munkájára irányító rendezvénysorozat országos nyitányát hétfőn Szegeden tartják. Ebből az alkalomból kérdeztük Botka László polgármestertől és Szabó Gábor rektortól, hogy mi a tudomány szerepe a Tisza-parti város és egyeteme életében.
Szabó Gábor rektor és Botka László polgármester. Fotó: DM/DV
– A tudomány, a kutatásfejlesztés a legfontosabb erőforrás Magyarország fejlődéséhez és felzárkózásához. Kialakult a közmegegyezés: a jövő nem a bérmunkáról, hanem a hozzáadott értékről szól – jelenti ki Botka László. A tudomány városának is nevezett Szeged polgármestere a térség gazdaságának fejlődését összeköti a tudománnyal. Ennek kimondásához szemléletváltásra volt szükség. A tudomány és az egyetem autonómiájának elismerése mellett a város önkormányzata által létrehozott cég, a Biopolisz Kft. segít azon kutatási eredmények kiválasztásában, amelyek gazdasági hasznosításra is alkalmasnak tűnnek. Szeged jövőképében is meghatározó az egyetem, hiszen a Nemzeti fejlesztési tervben is kimondott fejlesztési pólusok egyike éppenséggel az itteni élet- és egészségtudományokra alapozó biopolisz.

Erre a kapcsolatra Európa számos mintát kínál, Botka László példaként a turkui egyetemen kimagasló élettudományokra ott épülő Biocityt említi. Szerinte „mondva csinált" az alap-, illetve az alkalmazott kutatások szembeállítása, illetve a hazai fejlesztési pólusok (például a Szeged és Debrecen) közötti párhuzamosságok hangsúlyozása. A politikus szerint ugyanis – a verseny mellett – az együttműködés időszakát éljük.

Tudáseső

Evolúció – Fejlődés – Revolúció. E hármasság jellemzi a magyar tudomány idei ünnepét. Tudományos ülést tartanak a szegedi egyetem József Attila Tudományos és Információs Központjában hétfőn 11 órakor: Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA elnöke megnyitja a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatát, majd Venetianer Pál akadémikus Az evolúció a számok és a kísérletek tükrében című ünnepi előadása hangzik el. Ezt követően az egyetem és a TIT számos kerekasztal-beszélgetést, vitát szervez.

– Az egészség-, a szoftveripar, továbbá a megújuló energiaforrásokat középpontba állító környezetvédelem, illetve a műszaki és anyagtudományi tudásközpont a biopolisz négy tartópillére, amit az infrastrukturális fejlesztésekkel erősíthet a város önkormányzata – rögzíti Szabó Gábor rektor, miért függ össze az egyetem és Szeged jövőképe. A Szegedi Tudományegyetem, az MTA területi bizottsága és a Biológiai Központ nemcsak tudományos és intézményi hátteret nyújt, hanem koncentrálja a felkészült, tehetséges fiatal munkaerőt is, azaz a Tisza-parti városban folyamatosan újratermelődik a nemzetközileg versenyképes, kreatív munkaerő.

A fiatalok közül sokan itt maradnak, hogy tudományos pályájukat, a képzésükkel megkezdett kutatásaikat itt fejezzék be. Az egyetem 30 ezer fős diákságára, az itteni hétezer közalkalmazottra épülhet a város szolgáltatóipara. De nemcsak ezért figyel Szeged az egyetemére, hanem az olyan sikerek miatt is, amit kifejeznek a számok, például, hogy a következő három évben tízmilliárd forintot költhetnek kutatásra; az ország támogatott akadémiai kutatóhelyeinek 10 százaléka a Tisza-parti intézményben található.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az Egyesült Államokban is megemlékeztek Gregorról

Nem gyakran fordul elő, hogy szegedi polgárról nekrológot írnak a világlapok. Az elmúlt héten 66… Tovább olvasom