Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Szeged és Szabadka együtt az elsivatagosodás ellen

Szeged - Akár 18 méterrel is csökkenhet a Homokhátság alatti vízbázisok szintje, ha a szakemberek nem találnak megoldást a vízfogyasztás ésszerűsítésére, illetve a tisztított szenny- és csapadékvíz megtartására.
Az ilyen jelentős talajvízszint-csökkenésnek már komoly következményei lesznek a növény- és állatvilágra, illetve a gazdálkodásra. A klímaváltozás első jelei már most megfigyelhetőek a Homokhátságban, ezért közös, magyar-szerb kutatás indult a megoldás megtalálására.

Kiszáradó szikes tavak, elapadó ásott kutak, egyre kevesebb erdő, egyre nagyobb kopár, homokkal borított területek. A szakemberek szerint ezek az elsivatagosodás első, látható jelei. A gazdálkodáshoz, az állattartáshoz víz szükséges, melyet a Homokhátságon kizárólag a talajból, fúrt kutakból nyerhetnek a gazdák, de hasonló módon jut a térség az ivóvízhez is. A csapadékszegényes időszakok mellett a megnövekedett vízfelhasználás is tovább fokozza a felszín alatti vízbázisok süllyedését.

A Homokhátságban - Magyarországon a Duna-Tisza közén, Szerbiában a magyar határtól Dél-Bácskáig - jelenleg öt víztest alkotja az ivóvízellátás bázisát, melyek jelentősen átnyúlnak Szerbiába is. A hazai szakemberek az elmúlt évtizedekben csak az országhatárig vizsgálhatták a vízkészletek állapotát, most először volt alkalmuk, hogy a szerb vízügyi szakemberekkel közösen felmérjék a felszín alatti vizek aktuális helyzetét, minőségét és egy közösen felépített vízföldtani modellel vázolják a vízszint-csökkenés várható alakulását és következményeit - mondta el Szanyi János, a Szegedi Tudományegyetem docense, a hidrodinamikai modell egyik megalkotója.

Kozák Péter az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ATIKÖVIZIG) vízgazdálkodási osztályvezetője elmondta: mindenképpen jelentős a vízhiány, mely a Hátság alatt tapasztalható, a kérdés az, hogy a lakossági vízfelhasználást követően a további vízkészletek használatát milyen mértékben kell korlátozni, egyáltalán korlátozni kell-e, és ha igen, ezek egységes elvek szerint történjenek a határ mindkét oldalán, ehhez elengedhetetlen a most elvégzett vizsgálat és a modellezés.

Szeged és Szabadka térségében a legjelentősebb a felszín alatti vizek felhasználása, ezek önmagukban is komoly hatással vannak a Hátság többi részén a talajvízszintre, annak süllyedésére, ezért előfordulhat, hogy a két város vízfelhasználásának összehangolása mellett akár időszakos vagy mennyiségi korlátozásokra is számítani kell a közeljövőben.

A települések tisztított szennyvizei és a lehullott csapadékvizek tárolása természetes víztározókban csak félmegoldást jelent, mert ez a mezőgazdasági célú felhasználást is csak részben oldaná meg. A felszín alatti ivóvízkészlet csak úgy lehet hosszú távon megőrizni, hogy ésszerűsíteni kell a felhasználását, és egyensúlyban kell tartani a hasznosítást a természetes utánpótlással.

Olvasóink írták

  • 7. zolcsika 2008. május 27. 16:46
    „Hör-Gő! A nagygadzák azé´ áztatják a földjeiket, hogy lögyön mit zabálnod! Megint jön a kánikula, oszt nézhetjük az eget is bőgőnek. Szó szerint...”
  • 6. SP 2008. május 27. 08:39
    „Tisza-Duna csatorna gondolata 1-2 évtized alatt feledésbe merült. Nagy teljesítményű gépekkel, szabad munkaerő kapacitással az öntözést és vízgazdálkodást segíteni lehetne.”
  • 5. patron 2008. május 27. 00:48
    „P.mester!

    Petőfi még nem a mai alföldet látta, hanem az erdőkkel és vízfolyásokkal teli madár- és halparadicsomot. Akkor kezdődik a Tisza szabályozása és nem ez a kép fogadta az idelátogatót, mint ma.”
  • 4. Ukuku 2008. május 26. 22:08
    „A megoldásra az elmúlt évek árvizei alatt is gondolhattak volna, de tudom, hogy az ilyen jellegű megoldás ellen ezer és egy kifogás létezik. Az is igaz, hogy talán nem kellene ész nélkül kivágni az összes fát. A korlátozásról meg annyit, hogy már mindenben le vannak korlátozva az emberek. Én fizetek egy szolgáltatásért, akkor engem ugyan senki ne merjen lekorlátozni vagy nem fizetek tovább. Ennyi. Miért is élünk? Miért fizetik azokat a szakembereket, akiknek az a dolga, hogy ezzel foglalkozzanak? Más: Miért nincsenek kotorva a folyók?”
  • 3. P.mester 2008. május 26. 21:11
    „Így is van! Állítsuk meg a sivatagosodást. Valaki kimegy domaszékre, az látja, az már valóságos szahara. Sok erdő kell, visszamocsarasítás.

    Aztán ha ez megvan, építsünk hegyet is, mert az ember kinéz azablakon, a nagy büdös semmit látja. Valóban nem lesz tőledepressziós az ember. Mit nekem zordon Kárpátok? Petőfi! Mondd, hogy lehettél ennyire ostoba?!”
  • 2. Hör-Gő 2008. május 26. 19:45
    „Komoly kutatás...rengeteg pénzért! Az ileetékes inkább arra adna magyarázatot, hogy pl. az ásotthalmi Körös-éri csatorna miért nincs megfelelően karban tartva, az elhelyezett bukóknál miért nincs a víz duzzasztva, abból miért nem történhet locsolás, stb... A Madarász tóról meg Széksósról már ne is beszéljünk... Ez a nemtörődömség következménye. Amúgy meg csúnya lenne, ha engem korlátoznának az itthoni felhasználásban, mikor a nagygazdák sokhektáros földjeiket áztatják! Hajrá tudósok...költsétek az adóforintjaimat!”
  • 1. zsolti76 2008. május 26. 19:06
    „ez egy jó hir csak tudnánk pontosan mikor is lessz átadva!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Thealter 2008: az átváltozás fesztiválja

Szeged - Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg idén Magyarország egyetlen, évente jelentkező nemzetközi színházi fesztiválját, a szegedi Thealter Fesztivált. Tovább olvasom