Délmagyar logó

2016. 05. 31. kedd - Angéla, Petronella 17°C | 27°C

Szeged nem pályázik

2023-ban magyar város lesz Európa két kulturális fővárosának egyike. 2010-ben Pécs mellett Szeged csak partnerséget vállalt, a következőre, Botka László polgármester szerint, nem érdemes pályáznia.
Magyar település lesz Európa egyik kulturális fővárosa 2023-ban, a cím elnyerésére már idén lehet pályázni. A nyílt pályázaton bármely hazai város indulhat, a kiválasztásba a magyar kormány „még csak ajánlás" szintjén sem szólhat bele. A nyertest tízfős nemzetközi bírálóbizottság választja ki Brüsszelben – jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a napokban Pécsett, amely 2010-ben viselte az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A magyar győztest – egy brit város mellett – 2018-ban hirdeti ki a zsűri, így három évük lesz a felkészülésre. Az idei kulturális fővárosok: a lengyelországi Wroclaw és a spanyolországi San Sebastián.

Érdeklődésünkre Botka László (MSZP) polgármester elmondta: – Szeged nem pályázik. A kiírást különben csak jövőre teszik közzé, tehát nem aktuális. Húsz éve, a 15 tagú Európában nagy támogatással egy város lehetett. Ehhez képest a 28 tagállamból most kettő is lehet egyszerre, és Brüsszel semmilyen pénzt nem ad hozzá közvetlenül. Ez azoknak a városoknak előnyös, amelyek egyébként is kulturális beruházásokat terveznek más uniós forrásból. A REÖK, az Agóra, a színház és a művelődési ház mellett a szegedi fejlesztési tervekben nem prioritás az Európa Kulturális Fővárosa projekt. Ráadásul azzal, hogy Pécs kapta az EKF-et, Szeged megkapta az M43-ast, ami különben 2019-es kezdéssel szerepelt a tervekben. Szeged a következő években a közúthálózat és a gazdasági terület fejlesztésére, valamint a városrehabilitációra koncentrál – tette hozzá a polgármester. 

Ujhelyi István, az MSZP európai politikusa úgy kommentálta az EKF-et, hogy az alig-alig van benne az európai parlamenti köztudatban, hogy ki viseli éppen a címet. – Nekünk nagy szerencsénk van, mert a lézerközpont a következő évtizedekben nemzetközi kitűnési lehetőséget ad Szegednek. Ráadásul milliárdokat fordíthattunk az elmúlt évtizedben a kulturális intézményeinkre. Kétséges tehát, hogy – bár Szeged történelmében, kultúrájában, intézményeiben alkalmas lenne a jeles címre – érdemes-e most erre koncentrálnia a városnak. Pécs példája mutatja, hogy bár minden lehetőség meg lett volna rá, mégis keserű szájíz maradt meg mindenkiben, nem csak a dicsőség. Ha Szeged bármilyen vállalkozásba fog, én abban (ahogyan eddig is) EP-képviselőként és az Európai Parlament közlekedési és turisztikai szakbizottságának alelnökeként minden támogatást megadok a sikerhez – zárta gondolatmenetét Ujhelyi István.
Az előző pályázat fordulatai lapunkban

2004. április 7.: Budapest és Pécs mellett Szeged is önállóan versenybe száll a nagy lehetőségért. A legjobb lehetőség a városnak, hogy ismertebbé váljon Európában, fellendüljön a turizmus, és 2010-ben egy évig a figyelem középpontjába kerüljön. 2004. november 9.: A közös pályázatot Pécs nyújtja be, Szeged fő partnerként csatlakozik hozzá. 2004. december 18.: Fellángolt a vita. A megyei Fidesz nevében Pál József egyetemi tanár és Bartha László országgyűlési képviselő, korábbi fideszes polgármester tiltakozik, hogy Szeged mégsem száll ringbe önállóan. Úgy látja, Pécs segédcsapataként leértékelődik a szegedi magas színvonalú kulturális és tudományos munka. 2005. április 26.: Botka László, Szeged és Toller László, Pécs polgármestere együttműködési megállapodást írt alá arról, hogy Szeged kiemelt partnerként részt vesz Pécs pályázatában. Szegedre 15-20 nagyszabású program jön. Toller László pedig lobbizik Szeged oldalán az M43-as és Tisza-hídjának uniós támogatásáért. 2008. február 1.: Azt hallani: a pécsi rendezvénysorozat előkészítéséhez kapcsolódó állandósult korrupciós botrány többet árt Pécs imázsának, mint amennyit a megtisztelő cím hozhat. Talán jobb is, hogy Szeged nem pályázott. 2010. január 7.: 50 millió forintot hoz Szegednek az EKF. Solymos László alpolgármester szerint a sok változás miatt a kapcsolattartás is hektikusan alakult Péccsel, de a partneri viszony megmaradt. (Toller László  súlyos balesete után az ugyancsak szocialista Tasnádi Péter, az ő halála után pedig a fideszes Páva Zsolt vette át a baranyai megyeszékhely vezetését – a szerk.) A felvezető időszakban a Szent-Györgyi-év, a MASZK és a Somogyi-könyvtár programjai, a REÖK drámaíró versenye részben pécsi támogatással valósult meg Szegeden. A legnagyobb közös projekt a Mezzo-operafesztivál, melyhez Pécs két évben is hozzájárult. 2015. január 16.: Az EKF talán legsikeresebb öröksége Pécsett a Kodály Központ, azaz a 999 főt befogadó minőségi rendezvény- és hangversenyterem. Noha az eredeti céljait és méretét többször redukálták, és az építkezés is csúszott, 2010 decemberében adták át. Azóta az „építészet Stradivarijának" tartják.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Biciklijébe kapaszkodva mászott ki a gödörből

Biciklijébe kapaszkodva mászott ki a gödörből
Kölcsönbiciklivel jár Zahorán Róbert - a szegedi férfit és kerékpárját hétfőn nyelte el a Diófánál egy csőtörés ütötte, 2,5 méter mély lyuk. Tovább olvasom