Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Szeged szebb lett, mint volt

Szeged - Szeged történetének legnagyobb katasztrófáját élte át 1879 márciusában. A Víz pusztítása utáni négy esztendőben tiszta szerkezetű európai városként született újjá, a mérhetetlen erőfeszítéseknek köszönhetően.
A Tisza-parti város emblematikus, a szegediség jelképévé lett középületeinek, lakóházainak jó része 125 éve nőtt ki a földből.

A Tisza áradata 1879 márciusában Szeged kilencvenöt százalékát elnyelte, szétáztatta a földszintes vályogházakat. A nem egészen hatezer épületből 265 maradt talpon. A hetvenháromezer lakos közül hatvanezer vált földönfutóvá. A víz hosszú hónapokig a városban rekedt – jellemezte az adatok alapján a pusztítás méreteit Horváth Ferenc régész, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese.

Pusztítás után építés

– Reizner János főjegyző rögtön elkezdte építtetni a hosszú évtizedek óta csak halogatott körtöltést, hogy gátat szabjanak a további vízbetörésnek. Az Angliából és Németországból hozatott, nagy teljesítményű szivattyúkkal, meg minden fellelhető eszközzel augusztus végéig harmincmillió köbméter vizet pumpálták a város határán kívüli földekre.

Az épülő színház tetejéről készült fotókat összeillesztve föltárul Szeged 125 évvel ezelőtti panorámája. Fotó: archív, Letzter Lázár
Nagyításhoz klikk a képre!

Szeged lápos-mocsaras területté lett, telis-tele romokkal és nyomorgó lakosokkal. Nemsokára érkeztek a segélyszállítmányok, az adományok. Még Argentína, Kuba, Kolumbia, Haiti, Mexikó, San Salvador és Uruguay is segített! Majdnem hárommillió forint gyűlt össze. Ez rengeteg pénz volt, amit érzékeltet, hogy 450 ezer forintból épült a színház, egy átlagos alsóvárosi polgárházat kétezerből felhúztak. Az állami fizette az állandó Tisza-híd a két és fél millióját, de a hat kilométeres, kilenc-tíz méter magas körtöltés árát, az egymillió forintot is.

Tizenhatmillió köbméter földet hordtak be az építők mindössze hat hónap alatt, hogy eltüntessék az Oskola utca és a gázgyár közötti óriási, hétméteres szintkülönbséget. Közben 169 ezer négyzetméter út épült. Húsz évvel korábban kapott a város engedélyt az uralkodótól a lepusztul vár lerombolására, most két év alatt eltakarították a színről. A helyén drága belvárosi telkeket parcelláztak, a tégláiból rakták fel a Stefánia új palotáit, de ebből épült a Mars téri honvédlaktanya is.

Sugaras-körutas

– Noha a miniszterelnök az öccsét, Tisza Lajost nevezte ki négy évre teljhatalmú királyi biztosnak, hamar rácáfoltak az akkori „mutyizást" rebesgető vádakra – emelte ki a régész. Tisza felkérte Lechner Lajost, aki maroknyi csapatával két hónap alatt új sugaras-körutas várost rajzolt a világvárosok mintájára. A házak tervezéséhez a megmaradt Széchenyi, Klauzál és Dugonics téri paloták szolgálnak viszonyítási pontnak. Olcsó hitelt folyósítottak, hogy abból húszféle típusterv alapján a kijelölt új parcellákon magánházakat építtethessenek a szegediek.

Városháza, a királyi rezidencia

A színházat egy bécsi színházépítő cég húzta fel Fellner Ferdinánd és Helmer Hermann tervei szerint. Egyszintes városháza korábban is állt a főtéren, ezt Pártos Gyula tervezete át. Még királyi rezidenciaként is szolgált, amikor oda és a szomszédos irodaházba szállásolták el 1883-ban Ferenc Józsefet és kíséretét, tiszteletükre kötötték össze az emeleti folyosókat a „sóhajok hídjával".

Galéria Szeged újjáépítéséről
Meixner Károly főpostája egyszerű épület lett, érdekessége a lépcsőházi míves üvegablak. A Széchenyi tér másik sarkán a bíróság és ügyészség tömbje magasodik, ugyancsak Meixner Károly és Ney Béla munkája. A szomszédos térfalon a Szűts-ház kapuját jellegzetes, aranyozott kovácsoltvas griffek őrzik. A Dugonics téri, a korábbi rektori hivatal 1873-ban épült, ám 1883-ban ez volt a Somogyi-könyvtár első otthona, illetve ide került a múzeum elődje, a régiségtár. Az Árpád tér 2. szám alatt – ma ez is egyetemi épület – nyílt az elemi iskola. A Tisza Lajos körút 107. – az orvoskar épülete – szintén Meixner-munka: tiszti laknak készült, s mivel süppedékes talajra húzták fel, a mélyben akkora az alapja, mint maga az épülettömb.

1883-ban beépült a Rudolf, ma Roosevelt tér. A 6. szám alatti tornyos Tóth Péter-házat Jiraszek Nándor és Krausz Lipót tervezte a Híd utca sarkára: mestermű a lépcsőház kovácsoltvas korlátja. A másik oldalon a Lechner Ödön tervezte derűs Milkó-palota színes tetejével fogadja a hídról érkezőt.

Leltár

Szegeden 1883-ra 26 kétemeletes, 211 egyemeletes, 836 magasföldszintes, 1314 földszintes és 246 udvari lakóház épült, valamint 514 műhely, istálló, szín nőtt ki a földből. Típusterv alapján épült például a mai Pásztor utca 39. és 63. alatti napsugaras ház is. A köztereket 400 ezer facsemetével zöldítették. A királyi biztosság megfeszített munkája 1883-ban lezárult. Az építkezés azonban nem állt meg, csak visszafogottabb lett: 1900-ra már 401 gyár, 54 kereskedelmi és banképület létesült, 6 templom, 56 iskola, 7 kórház, 8 gyógyintézmény, 4 fürdő, 17 laktanya működött Szegeden.

Olvasóink írták

  • 15. robert busch 2008. február 18. 18:53
    „szeged egy csodálatos város volt a hatvans évek végéig,miért változott meg igy a város képe? mert olajat találtak,jöttek is ám
    az emberek ástak dúrták a földet és keverték a betont a mai betonmonsztereknek. az emberek kulturális és esztétikai igénye
    pedig a titanik sebességével feltartoztathatlanul süllyedt. miér
    bántjuk a bankárokat hiszen mi hivtuk ide öket és mi kináltuk fel
    nekik ingatlanjainkat.

    tisztelettel

    robert busch

    frankfurt”
  • 14. Mese 2008. február 11. 15:55
    „A képek gyönyörűek. A bankok meg lehet nem a Kárászra valók,de erre van igénye az embereknek. Mellesleg gondolkodjon el mindenki,akinek nem tetszik,Ha neki lenne egy üzlete hova helyezné? Egy forgalmas helyre,vagy egy eldugott részére a városnak? Bár én fiatal vagyok,de mi vasárnaponként összeültünk(az egész család),közös ebéd,aztán beszélgettünk/kártyáztunk estig,nem a kirakatokat bámultuk,hogy fájdítsuk a szívünket,hogy erre sincs pénzünk. Bár én nem városi gyerek vagyok,lehet ezért nem a kirakatnézegetés volt a hétvégi program,én a mai napig nem szeretek vásárolgatni meg nézelődni,inkább otthon,hármasban :)”
  • 13. E-Medve 2008. február 10. 17:56
    „Emlékeim szerint három biztos, hogy van, ha a Klauzál teret is hozzávesszük.”
  • 12. karlvonbanhoff 2008. február 10. 13:34
    „Rég jártam gyalogosan a Kárász utcán,valaki aki szokott arra sétálni megszámolná nekem mennyi bank van a Kárászon?
    Cecília szerint egymást érik?!”
  • 11. maci52 2008. február 10. 12:10
    „Igaza van Ceciliának,való igaz,megebédelt a család,felöltöztünk szépruhába és irány a Kárász utca.Sétáltunk,néztük a kirakatokat,játékbolt,hangszerbolt,ruhák,cipők csinos,jólöltözött emberek,és a sarkon a Stümmer,a feledhetetlen Sarokházával, Virág cuki a fagyijával.Lehet ez volt a SÉTÁLÓ utca?!Ma,talán csak mozdonnyal nem találkozik a sétálni vágyó.”
  • 10. attila 2008. február 10. 07:32
    „Szeged gyönyörű város. Más városban lakó nem, csak magyarországi barátaim is ezt mondják. Én 1945-től lakok itt, előtte kisgyermekként Erdélyből a "hadak" útját jártam, de szegedinek mondom és érzem magamat. El szomorít, hogy valamikor Magyarország legtisztább városa volt most meg még a városközpontot is elborítja cigaretta csik, papír hulladék, kutyapiszik, vizelet folt, hányás. Meg kell nézni reggel 5-kor a Kárász utcát és az ember gyomra elszorú.
    Mars tér televan piszokkal meg cigaretta árussal.”
  • 9. ukuku 2008. február 10. 00:20
    „Nos, én örülök neki, hogy végre teraszok is vannak a Kárászon.
    Arra is emlékszem, amikor még egyesek ezeket tiltották. Ez igen szörnyű volt. Egyébként, ha szeretnétek több régi, illetve új képet látni Szegedről, akkor látogassatok el a www.virtualszeged.hu oldalra. Tanulságos. Információkat is találtok az egyes képek mellett. Jó nézelődést! :)”
  • 8. Lugas6 2008. február 09. 23:27
    „Csodálatos Szeged 1882-es panorámafotója. Ha lehet készítsenek ugyan onnan a Szegedi Nemzeti Színház tetejéről egy mai panorámaképet a Tiszától, a Tiszáig, hadd lássuk, mennyivel lett valóban szebb szerette városunk.”
  • 7. Joe Bradford 2008. február 09. 20:04
    „Szeged a világ nyolcadik csodája. kedves , barátságos, müvelt város. A muzeum a szinház, a szabadtéri szinpad, a Dome.
    Hát hollehet ilyet a világon látni. Büszke lehetnek rá Szeged polgárai.

    Joe Bradford
    Kanada.”
  • 6. joy 2008. február 09. 20:01
    „Cecília, akkoriban, 1883-ban te már sétáltál a Kárász utcán???
    :o)

    Én csak 1951 óta létezeXegeden, de jól emléxem a csak kirakatosra.
    Akár hogy számolom, de csak 3 bank van ott.
    Igaz, szertintem is sok, egy se kellene oda, vagy legalább emberi portáljuk lenne!
    A teraszokból meg nagyon kevés van. Az egésznek teraszokkal kellene tele lenni, kirakatot nézegetni-sétálni attól még lehet, hogy a polgár leül, és fogyaszt valamit, ha rákívánkozik.

    4# Igen, a "Belvedere" palotát hívtuk anno Finánciának.
    :o)”
  • 5. katzjam 2008. február 09. 19:35
    „4# A Tisza Lajos körúton a Radnóti Gimnázium mellett lévő épület, most talán a vízirendőrség működik benne.”
  • 4. Pappné Bencsik Ilona 2008. február 09. 19:25
    „Korábbi cikkben olvastam, hogy az árvíz után, 1883-ban épült fel a Pénzügy-igazgatóság. Melyik ez az épület?
    Nem született szegedi vagyok, örömmel olvasom a város történetéről szóló cikkeket. Még több, múltról szóló, fényképekkel ellátott, a mai íráshoz hasonló szintű olvasmányt szeretnék.”
  • 3. S.Grandpierre Cecília 2008. február 09. 19:22
    „Persze, hogy nagyon sokminden szebb lett Szegeden. De, nézzünk szét a Kárász utcán!
    Akkoriban szüleimmel vasárnaponként sétáltunk ott, és néztük a szép kirakatokat. Különféle üzletek voltak; "Hófehérke" ... Volt mit nézegetni, meg-megálltunk az üvegablakok előtt. Mi van most: Bankok egymás után, teraszok, egymás mellett. Elvesztette varázsát a kirakatnézés, mert már alig vannak. Hogyan lehetett ezt így elrontani? Engedni a Bankoknak, hogy ott nyissanak? Persze sok a pénzük azoknak, akik másoknak tisztességtelen uzsorakamatokra adnak hitelt. Ők az Úrak! /?/ A teraszok is egymást érik. Régen sétálni lehetett, most alig. A nyugati szpermarketek a sötétben, a föld alatt, nem nyújtják azt, amit nyújtott Szegeden a Kárász utca, egyetlen nyílt teraszával oldalt, a Virág cukrászdával. Az volt szép! Egy törzsgyökeres szegedi.Visszasirom!”
  • 2. Cc 2008. február 09. 16:42
    „Végre egy jó és míves írás a bulvár helyett. Kössz.”
  • 1. maci52 2008. február 09. 16:35
    „Azt is hozzá kellene tenni,hogy Ferenc József császár személyesen tett látogatást Szegeden és Ő igérte meg AMIT BE IS TARTOTT,hogy Szeged szebb lesz mint valaha.Ő építette a bíróságot,ha már az van ,legyen egy börtön is,a vasutat is neki köszönhetjük.Állítólag magyarország a monarhia alatt fejlődött a legtöbbet.Akkor épültek a nagyvárosok,pl.Pécs,Győr,Szeged,stb.és a magyar gabonáért arannyal fizettej szerte európában,de ezt a történészek jobban tudják.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tizenhét éve vonultak ki Szegedről a szovjet katonák

Szeged - Közel ötven év megszállás után 1991-ben hazamentek a szovjet katonák. Február 13-án lesz 17 éve, hogy a szegedi „orosz laktanyában" állomásozó bakák kivonultak a városból. Tovább olvasom