Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Szeged újabb látványossága lehet a Mária-szoborcsoport

Páratlan ritkaság az a restaurált barokk Mária-szoborcsoport, amit augusztusban szeretnének újra felállítani régi helyén, az alsóvárosi templom előtt. Szeged újabb látványossága lehetne, ám nincs még meg a szükséges pénz ahhoz, hogy teljes pompájában és biztonságban láthassuk.
Az alsóvárosi Mátyás-templom előtt egykor felállított Mária-szoborcsoport rekonstrukciós terve
Felbecsülhetetlen értékű műkincs az a barokk Mária-szoborcsoport, amit szeretnének eredeti helyén, az alsóvárosi templom főbejárata előtt elhelyezni. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 5 millió forintot biztosít felállításához, és ugyanennyit tesz hozzá a szegedi önkormányzat is. Ebből az összegből az a nagy alépítmény készülhet el, amire az oszlopon álló Mária és a két mellékalak kerül. Azt tervezik, hogy már augusztusban, az alsóvárosi búcsú napján kihelyeznék a műkincsegyüttest.

Ezzel azonban nem lesz teljes a szoborcsoport, ugyanis a négy angyal azon a 26 méter kerületű, fonatos kőkorláton állt, amely szinte teljesen megsemmisült az évtizedek során. Ennek elkészítéséhez 4,8 millió forintos önerő biztosításával 16 millió forintot szeretne elnyerni az önkormányzat a Nemzeti kulturális alapprogram veszélyeztetett műemlékek helyreállítására kiírt pályázatán. A kőkorlátot az eredetivel megegyező formában lengyel kvarchomokkőből faragnák ki.

Díszkivilágításra, riasztórendszerre és a kertépítészeti megoldásokra is gondolni kellene, amikor a szoborcsoport felállítását tervezik, mondja Rákos Péter restaurátorművész, aki attól tart: ha a kőkorlát nélkül, védtelenül kerülnének a templom elé a műkincsek, ugyanúgy járnának vele, mint a veszprémi várban a restaurált Szentháromság-szoborcsoporttal, amit a rongálások miatt már másodszor kellett javítaniuk. A szegedi műkincsegyüttes a szakember szerint páratlan egész Európában. Nemcsak azért, mert festett, színes barokk szobrokról van szó, hanem művészi kvalitásai miatt is. Amikor a budai várban nemrégiben bemutatták, nagy lelkesedéssel fogadta a közönség, és a szakemberek érdeklődését is felkeltette.

Szobortörténet

A barokk Mária-szoborcsoport Szeged egyik legrégebbi köztéri műalkotása, amely a 18. század elején már állt az alsóvárosi templom bejárata előtt. A ferences szerzetesek – attól tartva, hogy a kommunista rezsim megsemmisíti – 1950-ben elásták a szobrokat a rendház istállójában. A rendház felújításakor, 1991-ben kerültek elő az elveszettnek hitt műkincsek. Rákos Péter restaurátorművész vezetésével először a főalakot, Máriát, továbbá a két mellékalakot, Szent Joachimot és Szent Annát varázsolták újjá, majd a négy angyal következett. A páratlan értékű szoborcsoport március 12-éig a Kass Galériában tekinthető meg.

Ráday Mihály is foglalkozik vele városvédő műsorában vasárnap délután az m1-en. Szegeden viszont – ahol pedig nem sok barokk alkotás maradt meg –, egyelőre nem ismerik fel az igazi értékét. Rákos Péter szerint sem az egyház, sem pedig az önkormányzat nem tekinti igazán magáénak. A restaurátor a magas oszlopra kerülő, és ezért az időjárás viszontagságainak is leginkább kitett Máriát legszívesebben nem is engedné a szabad ég alatt újra felállítani. Helyette egy hiteles másolat elkészítését szorgalmazza, az eredeti megőrzését pedig a rendházra bízná. A másolatra persze egyelőre nincs pénz.

Rákos Péter úgy véli, kellene egy olyan szegedi személyiség, aki ugyanúgy szívügyének tekintené a Mária-szoborcsoport sorsát, mint annak idején Bálint Sándor, aki az első restaurálás idején kiállt mellette, és városi összefogást szervezett az érdekében.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hervadófélben a Virág

Január elején bezárt a szegedi kis Virág cukrászda „rutinszerű felújítás" miatt. A szemközti… Tovább olvasom