Délmagyar logó

2018. 11. 14. szerda - Aliz 8°C | 15°C Még több cikk.

Szeged város neve csak engedéllyel

Egyes megyei jogú városokban egy bizottság, másutt a polgármester dönt a város nevének használatáról. A kérvényezőket kevés esetben utasították el. Az eljárás mindenütt szigorú, a névhasználati jogot nem osztogatják könnyen.
Szegeden önkormányzati rendelet szabja meg: ki, mikor és hogyan használhatja a város nevét és jelképeit. Ha egy cég a Szeged szót szeretné a társaság nevében szerepeltetni, vagy ha a település nevét sportrendezvény neve tartalmazná, akkor egy kérelmet kell a jegyzőhöz benyújtani. A kérelem illetékmentes, a döntést a jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottság hozza meg. A testülethez nem csupán a városnév használatának engedélyezése tartozik, hanem Szeged nagy- és kiscímerének, zászlajának, valamint a csatolt települések jelképeinek használatáról is a bizottság dönt.

– Az elmúlt évben mintegy 30 kérelem érkezett hozzánk – mondta Ácsné dr. Gunda Judit, a szegedi polgármesteri hivatal általános igazgatási irodájának vezetője. – Ezek közül csupán néhányat utasított el a bizottság. Az egyik esetben egy cég azért nem kapta meg az engedélyt, hogy nevében a Szeged szó szerepeljen, mert nem csupán a mi városunkban folytat tevékenységet. Emiatt nem volt indokolt őket kiemelni a többi, hasonló profilú vállalkozás közül.

Szegeden 2005-ben nem indult a város nevének jogtalan használata miatt eljárás. Ez egyébként szabálysértésnek minősül, s a maximálisan kiszabható bírság 30 ezer forint.

A többi megyei jogú városban is engedélyhez kötik a névhasználatot, ám mindenütt másként kell eljárni. Az önkormányzatok abban egyetértenek: a névhasználati engedélyt nem kaphatja meg bárki. Pécsett is jogszabályhoz tartja magát az önkormányzat, amely kimondja: a névhasználathoz a közgyűlés hozzájárulása kell. A városatyák ezt a jogkört átruházták a jogi, igazgatási, ügyrendi és közbiztonsági bizottságra, ők döntenek a beérkező – 2005-ben összesen tíz – kérelmekről. A szabályozás azonban hamarosan változik, a pécsi városatyák ugyanis fontolóra vették az eljárás módosítását. Olyan helyi rendelet megalkotását tervezik, amely szigorúbban és részletesebben szabályozza a jelképek használatának feltételeit.

Miskolcon 1994-ben alkottak helyi rendeletet a névhasználatról. A kérvényt illetékmentesen lehet benyújtani. Ahhoz is engedély kell, hogy a városnév ragozott, rövidített, vagy toldalékos formáját használják.
– Évente 5-6 kérelem érkezik hozzánk, ezeket a polgármester bírálja el – mondta dr. Miskolci Róbert jogi előadó. – Tudomásom szerint eddig minden esetben megadtuk a névhasználati engedélyt. A jogtalan használatért 30 ezer forintos bírság szabható ki, erre az elmúlt időszakban nálunk nem volt példa.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pénze után fut a MÁV-kollégium

A szegedi MÁV-kollégiumnak 700 ezer, a városi sportigazgatóságnak pedig 143 ezer forinttal tartozik… Tovább olvasom