Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 5°C

Szegeden a világ egyik legnagyobb könyve

Méretében a világ második-harmadik legnagyobb könyve A magyarok asztala című, történelmünket gasztronómiai szempontból bemutató, unikális alkotás. Ám a szegedi múzeumban a hét végéig megtekinthető mű bizonyos szempontból a legnagyobb könyvnek is tekinthető. Hisz a többi, hozzá hasonló nagyságrendű, a Guinness-rekordok könyvében szereplő kötet vagy kisebb oldalszámú, vagy csak fotókat tartalmaz.
Fotó: Frank Yvette
A huszonegyedik század első – s valószínűleg nagyon sokáig egyetlen – kódexe A magyarok asztala című, Benke László mesterszakács és Gribek Lajos gasztronómus szerezte, minden tekintetben monumentális alkotás.

Fél híján száz kiló

– Méretében a világ harmadik legnagyobb könyve, de az is lehet, hogy a második – mondja Gribek Lajos, a kötet ötletadója. Mekkora is a nagy könyv egészen pontosan? Egy méterszer hetven centis, súlya, az elhelyezésére szolgáló domborművel együtt kilencvenkilenc és fél kiló; famunkáit a csongrádi Simmer Sándor fafaragómester készítette. Ha valaki bele akarna olvasni – valószínűleg két embernek kellene lapozni...
Nem csak nagysága különleges: borítója nyírott szürkemarhabőrrel bevont, a cím fölött látható korona, és a sarokdíszítések bevonata egy kiló harminckét dekányi, 14 karátos aranyból készült.

Többek között ez is indokolja, hogy egyedüli példány. Kicsinyített változata, mely mindazonáltal sokkalta nagyobb egy „közönséges" könyvnél, s melyből háromezer darab készült, névre szólóan megrendelhető a múzeumban, vasárnapig.

Olvassunk bele! Történelmünket foglalja össze A magyarok asztala a honfoglalástól napjainkig, a táplálkozás, a konyhaművészet szemszögéből.

A két fő szerzőn kívül több mint százhúszan vettek részt a megírásában – az előszót Magyarország korábbi köztársasági elnöke, Göncz Árpád írta.

Szegedi szerzők és szereplők

Dél-alföldi vonatkozásai akadnak bőséggel: szerepel benne életrajzával Frank Sándor, a Nemzeti Gasztronómiai Szövetség dél-alföldi régiójának vezetője; a paprika történetét, a magyar konyhában betöltött szerepét a szegedi Vastagh József, a témakör szakértője taglalja. A Szegedi Paprika Rt., illetve a Pick Rt. történetével szintén megismerkedhetnek az olvasók.
Bánffy István a szódafejezetet jegyzi – Jedlik Ányos csodálatos találmánya, a szódavíz szintén hungaricum, nem maradhatott ki a kötetből. A Szeged környéki szőlőművelés, bortermelés, a szegedi borlovagrend ismertetése ugyancsak helyet kapott a század első kódexében.

Különleges receptek – az eltűnt vizából is

Az egyes fejezetekhez különleges receptek is csatlakoznak – köztük olyanok is, amelyeket sehol másutt nem lelhetnénk föl. Igaz, némelyiküket, például egy 1806-ból fönnmaradt vizareceptet már nehéz lenne megvalósítani – a Tisza egykor volt, jellegzetes hala időközben eltűnt folyóinkból.


A Szent Koronától balra

A Móra Ferenc Múzeumban vasárnapig látogatási idő alatt, belépti díj ellenében megtekinthető, egyedülálló alkotás egyébként a nemzetközi tiszai halfesztivál kapcsán került Szegedre, Frank Sándor kezdeményezésére. Hétfőn viszik a Parlamentbe. Végleges helye a Vadászterem – ám előtte egy esztendeig a korona bal oldalán lévő társalgóba kerül, mely mindenki számára látogatható. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Veszélyes úton járnak az öthalmi gyerekek

A közútkezelő hozzájárulása nélkül helyezték át Öthalomnál a buszmegállót a rendkívül forgalmas… Tovább olvasom