Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 29°C Még több cikk.

Szegeden kevéssé élő nyelv az eszperantó

A hetvenes években sokan foglalkoztak az eszperantóval, de ma már alig érdeklődik valaki a Somogyi-könyvtár gyűjteménye iránt. Tavalytól ismét elfogadják a nyelvből tett középfokú vizsgát a diplomához, mégis csak néhány hallgató él a könnyen, gyorsan és olcsón megtanulható eszperantó adta lehetőséggel.
Az eszperantó a nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító élő, semleges nemzetközi nyelv – olvasható a Magyar Eszperantó Szövetség honlapján, a http://www.eszperanto.hu -n. A meghatározásból úgy tűnik, a mesterséges nyelvben csodálatos lehetőségek rejlenek, a legtöbben mégis csak a gyors nyelvtanfolyamokat hirdető plakátokon találkozik vele.

Rátkai Árpád szegedi eszperantista a 90-es években az országos szövetség elnöke volt. Ma úgy látja, kevesen érdeklődnek komolyan a nyelv iránt. Tíz tanulóból kilenc csak azért jelentkezik eszperantó tanfolyamra, mert sürgősen szüksége van egy nyelvvizsgára. – Sokan gazdasági megfontolások alapján döntenek az eszperantó mellett, mert körülbelül 10-szer könnyebb megtanulni, mint bármelyik másik nyelvet. Ez tizedannyi időt és költséget jelent. – mondta Rátkai Árpád, aki maga is készít fel diákokat a nyelvvizsgára. – A nyelvtant az első 1-2 órán át tudjuk venni, aztán a szótanuláson van a hangsúly.

A szegedi Somogyi-könyvtár eszperantó részlege sokáig az ország legnagyobb ilyen nyilvános gyűjteményének számított. A különgyűjtemény vezetője körülbelül 3200 könyvet és közel 200-féle folyóiratot gondoz itt. – Ezek a kötetek nem kölcsönözhetők, csak helyben lehet őket olvasni, de mostanában nem nagy irántuk az érdeklődés – mondta Nagy Katalin. A nyelv virágkora hazánkban a 70-es években volt. Akkor sokan azért tanulták, mert a szövetség utazásokat szervezett olyan országokba, ahová másképp nehéz volt kijutni. Mára ezek a praktikus hajtóerők megszűntek. – Szegeden mindig voltak helyi eszperantószervezetek, de valahogy folyton felbomlottak – mondta Rátkai Árpád. – Az internet terjedése is erősítette a folyamatot. Vonzóbb otthonról egy kínai eszperantistával beszélgetni, mint elballagni egy művelődési házba.

A magyar egyetemek tíz éven át nem fogadták el az eszperantó nyelvvizsgát a diplomaszerzés feltételeként, és többletpont sem járt érte a felvételin. – 1995-ben lépett hatályba a jogszabály, amely előírta, hogy csak élő idegen nyelvből tett vizsgával lehet eleget tenni a követelményeknek – mondta Kothencz Mihály, aki a szegedi egyetem bölcsészkarának tanulmányi osztályát vezeti. – Tavaly azonban az minisztérium kérésére az MTA Nyelvtudományi Intézete írásba adta, hogy az eszperantót élő idegen nyelvnek tekinti. Ezért 2005 tavaszától, ahol a képzési követelmények nem írnak elő mást, el kell fogadni az eszperantó nyelvvizsgát – tájékoztatott Kothencz Mihály, aki úgy látja, nem jellemző, hogy tömegek használják ki ezt a lehetőséget. Inkább olyan nyelvet választanak a hallgatók, amelynek gyakorlati hasznát veszik. A bölcsészkaron a nyári záróvizsga-időszakban 1200-1400 hallgatóból alig húszan vették át a diplomájukat eszperantóval.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bakai az új civil elnök

Bakai Csaba (képünkön) személyében új elnököt választott a civil alapprogram regionális kollégiuma. Tovább olvasom