Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

Szegedet idén sem hívták a POSZT-ra

Szeged - Idén sem szerepel a Pécsi Országos Színházi Találkozón a szegedi társulat, amely a Színházi Kritikusok Céhének társelnöke szerint a Szikora-éra után kikerült a színikritika fókuszából.
Hét nagyszínpadi és hét stúdiószínházi előadást láthat a közönség a június 7. és 16. között zajló XII. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyprogramjában. A fesztiválra idén sem kapott meghívást a Szegedi Nemzeti Színház társulata, miközben a vidéki teátrumok közül a pécsi nagyszínpadon versenyezhet majd a debreceni, a szombathelyi és a veszprémi színház produkciója; kamara-előadást visz a kecskeméti, a nyíregyházi és a székesfehérvári teátrum.

– A POSZT válogatása sokfajta szempontot, értékítéletet, érdeket és kötődést képvisel. Biztos vagyok abban, hogy ebben az évadban sok kisszínházi produkciónk alkalmas lett volna a szakmai fesztiválon való megmutatásra. Mivel a Pécsi Nemzeti Színház színpadméretei olyanok, mint a mi kisszínházunké, ezért nagyszínházi produkcióinkkal eleve nevezni sem tudtunk, mert változtatás nélkül nem férnének be a pécsi teátrumba. Így A makrancos hölgy és a Haramiák is lejátszhatatlan lenne ott. Örülnék, ha meghívnák egy produkciónkat, de végtelenül bánatos így sem vagyok – mondja Gyüdi Sándor. A szegedi színidirektor ugyanakkor hangsúlyozza: a Szatmárnémetiben szervezett fesztiválra meghívták a Hedda Gablert, Siklósra pedig a Hétköznapi őrületeket.

Legutóbb Szegedről Juronics Gogol-adaptációját, a Háztűznézőt válogatták be a POSZT-ra. Archív fotó: Karnok Csaba
Legutóbb Szegedről Juronics Gogol-adaptációját, a Háztűznézőt válogatták be a POSZT-ra.
Archív fotó: Karnok Csaba

Négyen válogattak
A magyarországi és határon túli magyar színházak 2011. március 1. és 2012. február 29. között bemutatott előadásait az idei POSZT négy válogatója, Lőrinc Katalin táncművész, Rockenbauer Zoltán művészettörténész, Zappe László kritikus és Bicskei István színész, rendező tekintette meg. Elsődleges szempontjuk a minőség volt, de figyeltek arra is, hogy vidéki produkciók is megfelelő arányban jelenjenek meg a versenyprogramban. 

 
– A POSZT-ot lehet szeretni vagy kritizálni, egy dolog azonban biztos: ez a színházi szakma legnagyobb visszhangot kiváltó, nemzetközi viszonylatban is jelentős összeggel dotált eseménye. Itt jelen lenni rangot jelent, függetlenül attól, hogy egy előadás végül kap-e díjat vagy sem. Különösen fontos lehetőség ez a vidéki csapatoknak, amelyekre eredendően kevesebb figyelem irányul: gyakorló színikritikusként tudom, hogy emögött nem annyira az érdeklődés hiányát, sokkal inkább anyagi okokat kell keresni – fogalmaz Jászay Tamás színikritikus, a Revizor kritikai portál szerkesztője.

A Színházi Kritikusok Céhének társelnöke azt is hozzáteszi: – A X. POSZT-ra megjelent kötetből kiderül, hogy az itt bemutatott előadások kétharmadát mindössze tizennégy színház adta: a vidéki toplista élén Kaposvár tíz, Nyíregyháza és Pécs nyolc-nyolc előadással áll, ami a szegedi társulat három fellépését is más megvilágításba helyezi. Ez az arány nagyjából reálisan helyezi el a Szegedi Nemzeti Színházat azon a képzeletbeli térképen, amelyet a magyar nyelvű színjátszás utóbbi egy évtizedéről rajzolhatnánk. A szegedi társulat ugyanis a Szikora-éra után – vagyis Zsótér Sándor, Kovalik Balázs, Telihay Pétertávozásával – lassan kikerült a színikritika fókuszából.

Nem létezik „kritikusmaffia", vagyis nincsenek előre lejátszott meccsek a kritikában, viszont tény, hogy országos viszonylatban kiemelkedő minőséget képviselő előadást nemigen tudnék említeni az azóta eltelt időszakból. Kivétel Zsótérnak a közönséget erősen megosztó Lear királya lehetne, ami komoly tehertételt jelentett a rossz állapotban lévő társulatnak és a gondolkodó színházról leszoktatott nézőknek. Juronics Tamás Háztűznézőjének két évvel ezelőtti beválogatása engem ugyan meglepett, de legalább a tágabb szakma is szembesült az új vezetés képviselte iránnyal.

Egykori sikerek
Szegedről legutóbb 2010-ben hívtak meg egy olyan Juronics-produkciót – a Háztűznéző című Gogol-darabot –, amely egy korábbi kecskeméti bemutató remake-je volt. Korábban volt példa jelentős szegedi sikerekre is: a színházak 2001-es seregszemléjén a Szentivánéji álom című Britten-opera szerepelt Zsótér Sándor rendezésében. 2002-ben is meghívták Zsótér Brecht-előadását, a Király Levente címszereplésével bemutatott Galilei életét. Hasonlóan rangos szakmai elismerést azóta sem kapott a szegedi teátrum: a kritikusok szavazásán Király Levente lett az ország legjobb férfi főszereplője, Zsótér pedig a legjobb rendezője.

Olvasóink írták

  • 4. Maximilli 2012. március 18. 20:20
    „Sajnos Székhelyi óta sincs minőségi színjátszás Szegeden. Több szegedi nézővel kecskeméti előadásokon szoktam összefutni. Juronics prózai rendezéseit is el kellene végre felejteni. Semmi bajom, mint balett rendezővel, de amit a Háry Jánossal művelt, számomra tragédia. A West Side Story is nagyon sajátos értelmezést kapott nála, ami akár jó is lehetne, de sajnos nem így van, sokak véleménye egyezik az enyémmel, összességében nagyon gyenge. Tudom, ilyenkor jön a tupírozott jegyeladási mutató, ami sajnos csak azt nem méri, mennyien maradnak az előadás végéig. Érdekes, de egy-egy jó előadás esetén fél óra alatt elfogynak a jegyek, lásd Sírpiknik, vagy az Esőember,igen-igen ezek budapesti produkciók, sajna nem szegediek, de azért a jó színházra akkor csak van igény?!”
  • 3. Mozimasiniszta 2012. március 17. 21:24
    „kikop osztom a posztod”
  • 2. bubuk 2012. március 17. 18:56
    „Mibe se került ez a leépülés a Várasnak évente!”
  • 1. kopkop 2012. március 17. 13:45
    „A hírek szerint Székhelyinek sikerült a színház magas szinvonalú értékét lerombolni.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyorsmérleg a gazdasági és műszaki főigazgatótól

A válság, a zárolások idején milyen mozgástérben dolgozik a régió legnagyobb munkáltatójának számító Szegedi Tudományegyetem gazdasági és műszaki főigazgatója? Tovább olvasom