Délmagyar logó

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 21°C | 34°C Még több cikk.

Szegedi Angyali üdvözlet: művészettörténeti névadó május 21-én

Szeged - Nem mindennapi kulturális esemény lesz május 21-én a városban: Giorgio Vasari híres képe Szegedi Angyali üdvözlet néven most vonul be a művészettörténetbe. A névadóra először érkezik Szegedre az Itáliai Reneszánszkutató Központ programigazgatója, a világhírű Leonardo-szakértő, Waldman professzor is.
Példátlan érdeklődést keltett a külföldi és hazai művészettörténészek körében a hír, amikor három éve, 2008. június 12-én a szegedi Móra Ferenc Múzeum akkori képzőművészeti osztályvezetője, Szabó Tamás bejelentette: a közgyűjtemény raktárából előkerült egy, az 1500-as években készült festmény, amelyet eddig a leltár Bronzino, illetve Allesandro Allori festményeként tüntetett fel. Egy jeles hazai és néhány külföldi szakértő már a mű felbukkanásakor is sejtette, hogy nem Bronzino alkotása, hanem a 16. században élt Giorgio Vasarié. Először semmit nem lehetett tudni a mű eredetéről; hazai tulajdonosairól is csupán annyit, hogy a fővárosban a szegedi származású Zsótér család birtokába került 1896-ban, és onnan 1925-ben „végkielégítésül" jutott a helyi közgyűjteménybe.

Vasari, a Medici család szolgálatában álló itáliai művész és építész művészettörténet-írással is foglalkozott, a kutatók szerint ő írta le először a reneszánsz szót. Michelangelo követőjeként a mester nagy római falfestményeinek másolásával képezte magát. A reneszánsz nagymesterrel tanítványi-baráti kapcsolatban állt, az ő tanácsára kezdett építészeti tanulmányokat folytatni. A híres Palazzo vecchio termeinek freskóképeiben főleg a Medici család történetének jeleneteit ábrázolta. A kormányzati székhelyüket, a ma képtárként világhírű Uffizi palotát is ő tervezte.

Az Angyali üdvözlet című kerek, másfél méter átmérőjű táblaképet a Szépművészeti Múzeumban restaurálták, miközben csodájára járt a képzőművészeti szakma. Ezzel egy időben a Móra-múzeum magyar és külföldi szakértőket kért fel, bizonyítsák, hogy az alkotó Vasari. Végül kilenc hónapos kutatómunkával Louis A. Waldman, a Harvard Egyetem Itáliai Reneszánszkutató Központjának programigazgatója, világhírű Leonardo-szakértő állította ki a szakértői bizonyítványt: a tondót 1570-ben V. Pius pápa rendelte meg három másik táblaképpel együtt a vatikáni pápai lakosztály egyik kápolnája számára.

Ezzel a szegedi Angyali üdvözlet a hazai közgyűjteményben található második Vasari-alkotás lett a szépművészeti Kánai menyegző című képe mellett. Ritkasága és jó állapota miatt a mesterremek európai szenzációnak számít. A tondót 2009 októberétől fél évig a Szépművészeti Múzeum Botticellitől Tizianóig – Az itáliai festészet két évszázadának remekművei című kiállításán mutatták be. Néhány hete Szabó Tamás főrestaurátor és Zombori István történész gondozásában közel 150 oldalas album jelent meg az Angyali üdvözletről, amelyben 12 szerző elemzi a festmény történetét, a táblakép múzeumba kerülésének históriáját.

– Több milliárd forintot is érhet a kép, mert azt a művész V. Pius pápa kérésére festette, és már akkor is komoly összeget: 150 aranyscudót kapott érte. A 16. században ez egy fizikai munkás kilencvenhavi, vagyis hét és fél évi fizetésének felelt meg – mondta Louis A. Waldman, aki Budapesten látta az alkotást. – Már az elején számos jel mutatott arra, hogy Vasari-képről van szó, így a festmény színvilága, témája és alakja. Vasari késői korszakában szívesen festett tondókat. Fontos bizonyíték, hogy mivel a művész sok asszisztenssel dolgozott, akikkel együtt feljegyezte egy noteszba, hogy kinek, mikor, milyen képet festett. Az Angyali üdvözlet éppen úgy néz ki, mint amilyenről a művész egyik feljegyzésében ír. A festmény egy előkészítő rajzát is megtaláltuk az egyik New York-i könyvtárban. A táblakép az 1840-es években eltűnt a Vatikánból, mert a középkori és a reneszánsz alkotásokat akkor eltávolították, a freskókat pedig lemeszelték. Az Angyali üdvözlet Magyarországon bukkant fel ismét, a sorozat másik három darabjának azonban nyoma veszett.

Névadó a város napján

Nem új keletű a művészettörténetben, hogy egy remekmű elnevezésébe beleillesztik az alkotó, a megrendelő, olykor a tulajdonos nevét vagy éppen a megtalálás helyét – tájékoztat Szabó Tamás főrestaurátor. – Gondoljunk csak a nyírbátori templom Krucsay-oltárára, amely a készíttetője nevét örökíti meg, a megtalálás helyére emlékeztető Toporczi Madonnára vagy éppen a világhíres Esterházy Madonnára, az egykor Esterházy „Fényes" Miklós herceg tulajdonában volt Raffaello-remekműre. Május 21-én Giorgio Vasari képe a Szegedi Angyali üdvözlet elnevezést kapja. A névadóra először érkezik Szegedre a híres attribútor, Waldman professzor is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kitáblázták a Mars téri parkolót

A Mars téren a parkolót előre jelző KRESZ-táblákat helyeztek ki. Tovább olvasom