Délmagyar logó

2016. 08. 31. szerda - Erika, Bella 17°C | 26°C

Szegedi áttörés az influenza elleni harcban

Szeged - Áttörést ért el Horváth Péter kutatócsoportja az influenzavírus elemzésében. A programozó jelenleg az agy- és rákkutatásban alkalmazza a mikroszkópos képanalízist és mesterséges intelligenciát.
A világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Science adta hírül a napokban, hogy svájci és magyar kutatócsoportok áttörést értek el az influenzavírus kutatásában. Magyar részről a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Horváth Péter vezette csoportja működött közre. Olyan gént fedeztek fel, amely forradalmasíthatja az influenza elleni gyógyszerek fejlesztését.

Adatokat analizáltak, mesterséges intelligenciával és speciális mikroszkópokkal kerestek megoldást, végül az eredményeket állatkísérletekkel igazolták. Fotó: Frank Yvette
Adatokat analizáltak, mesterséges intelligenciával és speciális mikroszkópokkal kerestek megoldást, végül az eredményeket állatkísérletekkel igazolták. Fotó: Frank Yvette

– Az influenzavírus a sejtbe jutva olyan szemétkapszulának álcázza magát, amelyet a sejt kicsomagol, így az örökítőanyaga képes a sejtmagba jutni, és önmagát lemásolni, majd továbbfertőzni. Nekünk azt a gént sikerült megtalálni, amit ha kikapcsolunk, a vírusnak nem sikerül kicsomagolni magát és örökítőanyagot juttatni a sejtekbe, vagyis nem fertőz – egyszerűsítette le eredményük lényegét a BIOMAG kutatócsoport vezetője. Adatokat analizáltak, mesterséges intelligenciával és speciális mikroszkópokkal kerestek megoldást, végül az eredményeket állatkísérletekkel igazolták. A csoportot digitális képelemzéssel és gépi tanulással foglalkozó fiatal informatikusok, matematikusok és fizikusok alkotják. Laborjuk vetekszik a nyugat-európai kutatóközpontokéval. Horváth Péter megjegyezte: az influenzát azért találták érdekes témának, mert ugyan nem a legsúlyosabb, de gazdasági szempontból a legdrágább betegség, hiszen a munkaképes lakosság nagy részét képes ledönteni a lábáról. Konkrét gyógyszer ráadásul nincs ellene, a védőoltásokat módosított vírusokból állítják elő, hogy beindítsa az emberi szervezet védekezését. Az alapkutatást tehát a zürichiek és a szegediek elvégezték, most a gyógyszergyárak következnek, hogy 5–10 év alatt több milliárd dollárból kikísérletezzék az emberi orvoslásban használható gyógyszert. Ez áttörést jelenthet az olyan A típusú influenza terápiájában, mint például a télvégi járványos megbetegedés, a madárinfluenza vagy a H1N1.

A kutatócsoport vezetője a műholdkép-feldolgozásból csöppent a mikroszkópos adatelemzésbe. Fotó: Frank Yvette
A kutatócsoport vezetője a műholdkép-feldolgozásból csöppent a mikroszkópos adatelemzésbe. Fotó: Frank Yvette

A kutatócsoport 33 éves vezetője elárulta, minden vágya volt visszatérni Szegedre. Itt szerzett programozó diplomát a villamosmérnöki mellé, Franciaországban doktorált, és műholdkép-feldolgozással kezdte az életét. Onnan csöppent bele a mikroszkópos adatelemzésbe, és kiderült, nagyon hasonlít a kettő. Már 6 és fél éve a zürichi műszaki egyetemen kutatott, amikor Pál Csaba és Papp Balázs, az SZBK világszínvonalú szintetikus és rendszerbiológiai egységének fiatal alapítói hazahívták. Létrehozta csapatát, amely mikroszkópos képanalízis és mesterséges intelligencia segítségével keres megoldásokat az agykutatásban olyan biológus- és orvoskutató csoportok számára, mint amilyen az ugyancsak szegedi Tamás Gábor és Vígh László akadémikusoké. Ehhez a Nemzeti Agykutatási Programból, a Nemzeti Kiválóság Programból és más, kisebb pályázatokból kapnak támogatást. Horváth Péter a szegedivel párhuzamosan Helsinkiben is alapított egy kutatócsoportot; a rákgyógyításban kifejlesztett gyógyszereket tesztelnek új területeken. Tervük, hogy személyre szabott medicinát kísérleteznek ki.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vámpírok és zombik randevúztak a Dóm téren - galéria

A flash mob egy fergeteges halloweeni bulit indított, amelyet a Rongy kocsmában tartottak. Tovább olvasom