Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Szegedi halászlé – kecsege nélkül?

Szeged - Idén már védett, és nemcsak a Tiszában, az étlapokon is ritkábban fordul elő a szegedi halászlé egyik fontos alkotóeleme, a kecsege. Tenyésztésével alig foglalkoznak Magyarországon, lénai tokot kínálnak helyette.
Harcsát, pontyot, kecsegét és apró tokot említ Vizvári Mariska szegedihalászlé-receptje; „vegyünk egy kisebb darab kecsegét, egy kis harcsát és egy potykát" – javasolja 1892-ben Zilahy Ágnes. Herman
Ottó szerint sok kecsege, elég ponty és kevés harcsa kell hozzá. A kecsege (Acipenser ruthenus) a porcos vérteshalak alosztályához tartozik, közeli rokona a vizának és a többi tokfélének. Azok már régebben eltűntek a magyarországi folyókból, a méteres hosszúságúra, 6-7 kilósra növő kecsege még előfordul a gyorsabb folyású szakaszokon.

Lénai tok váltotta le több helyen a védett őshonos halat az étlapon. Fotó: DM
Lénai tok váltotta le több helyen a védett őshonos halat az étlapon. Fotó: DM

Állománya folyamatosan csökken, így az idei évben már védett fajnak számít. Ha horgász, halász kifogja, azonnal, kíméletesen vissza kell engednie. A Magyar Haltani Társaság által évről évre meghirdetett Az év hala választáson a múlt héten közzétett felhívás szerint a kecsege az egyik 2015-ös jelölt, a galóca és a vágó durbincs mellett.

Miért fogy most, ha évezredekig kitartott? A folyók szennyezése, utóbb a megszaporodott kormoránok étvágya is közrejátszhatott. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézetének kutatási igazgatóhelyettese, Rónyai András említi még a mértéktelen orvhalászatot és azt, hogy a vízépítési beruházások – duzzasztók – révén egyre kevesebb a folyókon az olyan szakasz, ahol a tokfélék jól érzik magukat.

– Szerintem a legtöbbet az ártott, amikor a telelőhelyüket, ahol nagy tömegben összegyűlnek, rendszeresen lehúzták hálóval – ez Erdei Attila magyar bajnok és feederes világbajnok szegedi versenyhorgász véleménye. Ő nyolc éve fogott utoljára kecsegét, a Maroson, Ferencszállásnál, egy ideje már nem horgászik rá.

Attól, hogy a természetes vizekben megfogyatkozott, elvileg még nem kellene eltűnnie az asztalról. Ám jellemző, hogy még a szarvasi kutatóintézetben is úgy tudják, most egy hazai tenyészet sem foglalkozik kecsegével.


Védettnek számít, és már majdnem olyan ritka, mint a fehér holló. Fotó: Sallai Zoltán, Magyar Haltani Társaság
Védettnek számít, és már majdnem olyan ritka, mint a fehér holló. Fotó: Sallai Zoltán, Magyar Haltani Társaság

– Pedig nemcsak a hal ízletes húsa, de az ikrájából készíthető kaviár miatt lehet ez jó üzlet – mondja Rónyai András. – A kecsege „kaviárja" finomabb, mint a többi tokféléé, ráadásul ez a faj hamarabb, ideális tartási körülmények között már két-három évesen ivarérett lehet.

Vannak tokfélékkel foglalkozó halgazdaságok, amelyek lénai tokkal és vágótokkal foglalkoznak, mert ezek nagyobbra nőnek. A lénai az utóbbi években terjedt el a hazai telepített horgásztavakon, mert folyóvízi létére ezekben is megél. A szegedi Lencsés horgásztavon telepítik, fogják, olykor haza is viszik. A Jobb Mint Otthon Kisvendéglő étlapján a pontyból, harcsából és süllőből készült ételek sora után olvasható a lénai tok, egészben sütve.

Oláh Dezső csárdagazda úgy tapasztalja, legalább négy-öt éve nem lehet kecsegéhez hozzájutni, a lénai tokot emiatt szerepeltetik. Azért lehet még kapni kecsegét, ha nem is a közelben. Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa egy győri halászati szövetkezettől szerzi be. A neten is elérhető vállalkozás tényleg árul kecsegét, de már az ő kínálatukban is szerepel szibériai tok és vágótok.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elkészült az Argo 2

Hosszú évek várakozása után végre úgy tűnik, valóban elkészült az Argo folytatása. A kultfilm… Tovább olvasom