Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

Szegedi kulcsok a sejtekhez

Szeged - A veleszületett immunrendszer kutatói nyerték el az idei, megosztott orvosi-élettani Nobel- díjat. A három tudós egyike, Jules Hoffmann 15 éve kapcsolatban áll a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadójával, Andó István professzorral – a Szegeden kifejlesztett módszereket is felhasználta a sejtek működésének megértéséhez.
A különböző vérsejttípusok azonosítására és jellemzésére szolgáló eszközrendszert fejlesztett ki Andó István és kutatócsoportja. Amivel a világ kutatói 15 éven át hiába próbálkoztak, sikerült megvalósítani a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában. Az újdonságnak számító módszert 1996-ban San Diegóban egy konferencián mutatta be Andó professzor. A szegedi kutató és a Strasbourgban dolgozó, munkatársaival épp a vérsejtek vizsgálatával foglalkozó Jules Hoffmann beszélgetni kezdett. A szegedi felfedezésről hallva azonnal kiderült: a francia kutatók jól használhatják munkájukban ezt az eszközrendszert. A két kutató azóta is szakmai kapcsolatban áll.

Andó István muslicákat vizsgálva dolgozta ki a világszerte egyedülálló eszközrendszert. Fotó: Karnok Csaba
Andó István muslicákat vizsgálva dolgozta ki a világszerte egyedülálló eszközrendszert.
Fotó: Karnok Csaba

– Ha egy sejten vannak zárak, akkor mi megtaláltuk a kulcsokat, amelyek ezekbe beleilleszkednek – teszi képszerűvé felfedezésük lényegét Andó István professzor, az SZBK Genetikai Intézete Immunológiai csoportjának tudományos tanácsadója, laborvezetője. – Minden zárba egyetlen kulcs illeszkedik, és minden sejten lévő zár más, így minden kulcs más. A kulcsokkal megismerhetjük a zár szerkezetét és működését is – magyarázza a világon egyedüliként kidolgozott, a muslica immunrendszerét lefedő eszközrendszerük jelentőségét a szegedi professzor. Hozzáteszi: az általa alkalmazott módszert angliai tanulmányútján tanulta egy olyan ötlet alapján, amiért Georges Köhler és César Milstein később, 1984-ben Nobel-díjat kapott.

„Madarat tolláról, embert muslicáról..."

Ha a muslica veleszületett immunrendszerének működését megismeri a kutató, az emberi szervezet védekezési mechanizmusait érti meg. Épp az immunológia jelentőségét mutatja, hogy az utóbbi 40 évben 14 tudós munkáját ismerték el Nobel-díjjal. Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi születésű Jules Hoffmann a kanadai Ralph Steinmannal megosztva kapta. Az első két tudós a veleszületett immunrendszer aktiválásával kapcsolatos felfedezéseiért, Steinman pedig a dendrikus sejtek felfedezéséért és azok szerzett immunitásban betöltött szerepének vizsgálatáért részesült az elismerésben.

Az egész világon az SZBK-ban kifejlesztett eszközrendszert használják a muslica vérsejttípusainak vizsgálói. Ötletük és módszerük lényegét Andó professzor úgy magyarázza, hogy az általuk kifejlesztett eszközök révén lehetséges a sejtek azonosítása, jellemzése, izolálása, tisztítása. És mivel ezek a molekulák egy-egy sejttípusra jellemzőek, lehetővé válik – e molekula megismerésén keresztül – a sejttípus működésének föltárása is.

– Világító markermolekulákból áll az általunk genetikai eszközrendszerré továbbfejlesztett módszer – mutat egy neonzöld pöttyöt egy sejt fotóján Andó professzor. A világon elsőként színes, világító markermolekulákkal tették jellemezhetővé a muslicasejteket. Erre építkezve az SZBK-laboron kívül más műhelyekben is foglalkoznak bonyolultabb eszközrendszerek kifejlesztésével. A világ tudományos kapcsolathálójában szerepet játszó szegedi kutatóintézet egy-egy eredménye így válik stabil elemmé az alapkutatásban, járul hozzá akár Nobel-díjjal is elismert kutatói eredményhez. Az SZBK genetikai intézetében létrehozott, abnormális immunválasszal rendelkező muslicatörzset is vizsgált Jules Hoffmann. Így a mikroorganizmusok felismerésében nagy jelentőségű egyik zárszerkezet, a Toll-receptor működésének megértéséhez ugyancsak hozzájárult Szeged.

Egy csodaszarvasra emlékeztető óriássejt fotójával gratulált Andó professzor a Nobel-díjhoz.
Egy csodaszarvasra emlékeztető óriássejt fotójával gratulált Andó professzor a Nobel-díjhoz.

Megeszi vagy „lelövi" a bacit

– Amint baktérium, gomba lép be a szervezetbe – például sérülés következtében a bőrön, vagy étellel az emésztőrendszeren keresztül –, a veleszületett immunitás elemei azonnal működésbe lépnek. Vagy bekebelezik a baktériumot, gombát, vagy – ha túl nagy – tokot képeznek a parazita körül – magyarázza Andó István professzor a muslicától az emberig minden élő szervezetnek a kórokozókkal szembeni elsődleges, gyors és hatékony védekezési mechanizmusát. – Az immunrendszer sejtjeinek másfajta védekezési módszerük is létezik: úgynevezett antimikrobiális peptideket termelnek, amelyek lyukakat ütnek a baktériumon, gombán, és úgy pusztítják el, vagyis mintegy lelövik azokat.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kávéadó: dráguló élvezet?

Népegészségügyi termékadót vethet ki a kormány a kávéra is. Kérdés, a kávé bizonyítottan az egészségtelen élelmiszerek körbe tartozik-e. Tovább olvasom