Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 21°C Még több cikk.

Szegedi legendák: Mátyás és az alsóvárosi templom

Szeged - Új cikksorozatunkban szegedi történeteket, legendákat gyűjtünk össze. Az első részben a város egyik legidősebb, legrejtélyesebb épületéről olvashatnak érdekességeket.
Új sorozatot indít a delmagyar.hu. A cikksorozatban szegedi történeteket, legendákat gyűjtünk majd össze, olyan történeteket, amelyekről talán még a tősgyökeres szegediek sem hallottak még soha. A cikkekben szó lesz megtörtént eseményekről, és előkerülnek olyan sztorik is, amelyeknek talán semmi közük sincs a valósághoz. Így vagy úgy, a mi városunkról, az itt lakókról szólnak majd, ezt garantálhatjuk.

A szegedi legendák felderítésében elsősorban Mihály Illés, a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója lesz a segítségünkre, de bízunk benne, hogy idővel több Szeged történelmében, a szegedi nép szokásaiban hasonlóképpen jártas szakember is csatlakozik majd hozzánk, hogy megmutassák nekünk Szeged rejtőzködő történeteit.

Mihály Illés 35 éve vezeti a turistákat a városban, első állomásunk éppen az a hely, ahová a városba érkező idegenek is először szoktak érkezni: Szeged egyik legidősebb, legrejtélyesebb épülete: az alsóvárosi Havas boldogasszony Templom, amelyet sokszor Mátyás-temlpomnak is neveznek a szegediek.

– A templomot az 1400-as évek közepén kezdték el építeni, és 1503-ban szentelték fel. Nem más építtette, mint Hunyadi Mátyás. A király és Báthory István a kenyérmezei csata előtt tettek fogadalmat, amely szerint, ha győzelmet aratnak a török felett, két-két templomot építtetnek hálából. A győzelem után mindketten megtartották ígéretüket. Báthory Nyírbátorban, Mátyás Kolozsvárott és Szegeden építtetett templomokat – kezdi a történetet Mihály Illés.

Hogy a két nemes úr választása miért esett Nyírbátorra és Kolozsvárra, teljesen érthető, de hogyan eshetett meg, hogy Mátyás Szegedet választotta a második templom számára?

Szeged a kedvenc

Hunyadi Mátyás egyik kedvenc városa volt a miénk. Több oka is volt annak, hogy a király szívében ilyen előkelő helyet foglalt el Szeged. Innen indult csapataival 1456-ban a Kapisztrán Szent János Nándorfehérvár felé, hogy Mátyás édesapját, Hunyadi Jánost megsegítse a török elleni harcban, felbukkanása döntő érv volt a törökök számára, amely az elvonulás mellett szólt, és Szeged volt az a város, ahol két évvel később Mátyást királynak jelölték a rendek – tudjuk meg a rögtönzött történelem órán a tapasztalt idegenvezetőtől.

Az alsóvárosi ferences templom kívülről, belülről (Képgaléria)

– Hogy Mátyás mennyire szerette Szegedet, jól illusztrálja a zentai és a szegedi polgárok közötti konfliktus rendezése, amelyet Zenta és szeged háborújának is szoktak nevezni – kezdi el a két település közötti miniütközet történetét Mihály Illés.

– Abban az időben a szegedi borkereskedők a Szerémségből (a Duna és a Száva közötti tájegység – a szerk.) szállították a borokat a Tiszán egészen Tokajig, ahonnan még Lengyelországba is eljuttatták az árut. A zentaiaknak azonban ez nem tetszett, és Tisza menti város lévén meg akarták adóztatni a szegedieket, pedig ehhez nem is volt joguk, mivel Szeged már szabad királyi városi jogokkal rendelkezett akkoriban. A kereskedők azonban megmakacsolták magukat, és az árut hátrahagyva a királyhoz indultak panaszt tenni. Mátyás pedig engedélyt adott a szegedieknek szabadcsapatok szervezésére, hogy általuk bírják jobb belátásra a zentai riválisokat. Nem is kellett többé vámot fizetni Zentánál.

Hogyan kerültek a templomba a ferencesek és hogyan védték meg, ami az övék?

– A ferences szerzetesek még 1444-es szegedi béke megkötésére érkező pápai követtel jöttek a városba, Julian Cesarini kíséretével. A legenda szerint a várból a Szent Péter-templomba költöztek, amely olyan romos volt, hogy a tetején besütött a holdvilág. Igaz, hogy ez a templom valóban létezett-e, nem tudni – mondja az idegenvezető, de ha állt ilyen templom, akkor feltehetőleg a Szentháromság utca és a Szent Ferenc utca környékén, a mostani Karolina-iskola helyén lehetett. Nemcsak templom, hanem kórház is volt, és a johannita nővérek működtették korábban. A ferencesek a romos templom helyett egy új templomot kezdtek el építeni, a Havas boldogasszony Templomot és a kolostort. Innen terjedt el egyébként a fűszerpaprika, korabeli nevén a törökbors is Magyarország szerte.

A török hódoltság idején a templomra jogot formáltak a reformátusok is. A templom egyik fele az övék, a másik fele a ferenceseké volt. Akkoriban vághatták a templom tér felőli oldalába a másik bejáratot. Az együttélés nem volt felhőtlen, el kellett dönteni, kié lesz az épület. A konfliktust a török helytartó úgy akarta elintézni, hogy egy vitát rendez, amelyben eldőlt volna, hogy ki a fontosabb. Ezt a történetet egyébként sokan megírták, a legjobban talán Mikszáth Kálmán, de Gárdonyi és Dugonics is lejegyezte – teszi hozzá Mihály Illés, mielőtt folytatja a történetet, amíg a hófehér épület előtt üldögélünk. – Egész délelőtt zajlott a vita, de nem született döntés, mígnem a kissé lenézett egyszerű ferences barát csapdát állított dölyfös vitapartnerének. Hányan vannak az evangélisták? – kérdezte a barát. A református lelkész annyira megsértődött az egyszerű kérdésen, hogy mindaddig nem is akart válaszolni, amíg a török döntnök rá nem parancsolt. – Hányan lennének? Hát négyen! Máté, Márk, Lukács és János – mondta erre. – Nem négyen, hanem öten vannak – válaszolta a ferences. – Mohamedet, Allah prófétáját kihagyta – tette hozzá ravaszul.

Így maradt a ferenceseké a templom.

A Havas boldogasszony Templom körül még számos történet kering, rengeteg érdekes apróságot rejt az épület. Aki kíváncsi, hogyan kerülhetett egy lópata nyoma a főoltárképre, és miért tartják úgy, hogy aki a Fekete Mária-kép előtt imádkozik, azt Mária meghallgatja, aki kíváncsi arra, kik nyugszanak a földdel feltöltött altemplomában, vagy miként védte meg magát Mária szobra Rákóczi katonájától, az legközelebb is kattintson a Szegedi Legendák sorozatra a delmagyar.hu-n.

Olvasóink írták

23 hozzászólás
12
  • 23. flexsnake 2009. szeptember 13. 15:22
    „7megás lett a cikkekből készült pdf
    Benne van a
    Mátyás és az alsóvárosi templom
    és a
    Mária megvédte magát a golyótól
    Esetleg bele lehet tolni a webcímeket is. Meg ha tudnám mennyi rész lesz akkor oldalszámozni meg normális tartalomjegyzék. De nem tudom. Benne vannak a képek is.
    http://shadowmasteronline.info/flexsnakemusic/szegedilegendak.pdf

    Jó étvágyat :p”
  • 22. zöld 2009. szeptember 11. 11:13
    „Nagyon örülök ennek a sorozatnak, remélem hosszú életű lesz! A magam részéről ezt sokkal szívesebben olvasom, mint a bulvár rovat cikkeit, vagy a femina hülyeségeit... Várom a következő részt!”
  • 21. BSC 2009. szeptember 11. 11:12
    „Bevallom, már nem is tudom, miről van szó. Én nem nyúltam a cikkhez, mióta megjelent.”
  • 20. unknown 2009. szeptember 11. 11:09
    „Mármint amit a 12. sorszámú hozzászólásában megjegyzett.”
  • 19. unknown 2009. szeptember 11. 11:07
    „Azt meg nyugtázom, hogy kivette az észrevételezett részt az anyagból.”
  • 18. unknown 2009. szeptember 11. 10:50
    „Nem ér semmit a történelem érzelmi kötődés nélkül...”
  • 17. BSC 2009. szeptember 11. 10:00
    „unknown - olvassa vissza a kommentemet. Nem azt mondtam, hogy elenyésző a cikk látogatottsága. A tanácsait köszönöm, de nem hinném, hogy egy "király" hozzáírása sokat dobna a dolgon. Nem is igazán szokás, ha belegondolok. III. Béla király, Könyves Kálmán király...

    Az egyes annyit jelez, hogy ez az első rész.”
  • 16. Atlasz 2009. szeptember 11. 08:01
    „Kellemes meglepetés a cikk, arra az időre emlékeztet, amikor a lapot művelt emberek számára szerkesztették.
    10. Péter László, Bálint Sándor, Apró Ferenc az idegenvezetőknek is tanítómesterei. Könyveik a szegediek kincsesbányái, ám kevesebben vásárolják meg őket, mint a Délmagyart. Az idegenvezetők ismerik, használják ezeket a köteteket.
    Kivéve egyet: aki mindent tud, sőt: mindent jobban tud. Létezik a szegedi idegenforgalomban olyan illető, akit szoktak értékes könyvekről faggatni, egy másik rovatban. A várost engedély nélküli falragaszokkal, sajátos szókincsű, különös indulattal teli röpcédulákkal is gyarapította. Nem szeretnék vele sehol sem találkozni.”
  • 15. unknown 2009. szeptember 11. 08:01
    „Kedves BSC! Ön jelenti ki, hogy egyenlőre elenyésző a cikk látogatottsága. Ez azért van, mert az írásnak adott címfelirat rossz. Egyrészt rideg hatással van az olvasóra a nagy római I-es, másrészt kiírhatta volna, megtisztelhette volna Mátyást azzal a jelzővel, hogy "király". Mátyás király.”
  • 14. tihumachina 2009. szeptember 11. 07:55
    „DM. Koszonjuk szepen.
    igazan ertekelem az uj kezdemenyezest :)”
  • 13. segítség! 2009. szeptember 11. 07:43
    „Végre valami, ami nem brutalitás, hanem igazán értelmes és érdekes. Örülök, hogy indul ilyen sorozat, mert bár szegedi vagyok, sajnos nem igazán volt eddig fogalmam a város történelméről, de mindig is érdekelt, milyen lehetett a régi időkben. Köszönet a DM-nek a jó ötletért!”
  • 12. BSC 2009. szeptember 10. 21:40
    „Beemre - talán nem feszítenek meg a kollégáim, ha elárulom, hogy egyelőre elenyésző a cikk olvasottsága, egy jó szaftos gyilkossághoz vagy más aljassághoz képest. Remélem ez idővel változik majd azért, és örülök, hogy nem múlt el kommenteletlenül a dolog. Hamarosan érkezik a folytatás.”
  • 11. N.P. 2009. szeptember 10. 21:05
    „A sorozatot és különösen az értékes kommenteket üdvözlöm. Emlékeim szerint a DM-nek volt régebben várostörténeti archívuma, aminek a megszüntetését nagyon sajnáltam.”
  • 10. antikos 2009. szeptember 10. 21:01
    „8. A rátóti legényanya is így járt:)))

    Jó ötlet! A kazamata rendszer, Dózsa feje, az eldugott kincsek, és az oltárkép története is remélem belekerül a cikkekbe.

    Azért a Péter László professzor urat és a Somorjai Ferencet is lehetne faggatni... Bár utóbbinak lehet, hogy nem örülne Mihály úr:)))”
  • 9. mucu 2009. szeptember 10. 20:39
    „Hmmmm....Valamikor régen, még az "átkosban" jártam Kolozsvárott. Nem ismertem ezt a történetet. Furcsa, ismerős érzés fogott el abban a templomban...
    Én is örülök, hogy ilyen sorozat lesz az újságban.”
  • 8. rt0831 2009. szeptember 10. 20:13
    „Miért nincs az alsóvárosi kisbírónak ködmöne!
    Hát az eset úgy történt,hogy a kisbírónak útba volt a templom.
    Kitalálta,hogy összehívja az alsóvárosiakat,és odébb tolják a templomot.
    Úgy is történt,összedobolták a népet.Mikor már sok ember összejött,
    azt mondta nekik a kisbíró.
    No embörök létöszöm a templom elejbé a ködmönömet,oszt odáig tóljuk el a templomot.
    Neki is veselkedtek a népek tolták-tolták.
    Közben egy cigány arra járt meglátta ködmönt felkapta és elszaladt vele.
    A kisbíró kinézett a templom mögül,nem látta ködmönét és felkiáltott,
    áljanak mög embörök,rátoltuk a templomot a ködmönre.
    Azóta ál a templom a jelenlegi helyén,és azért nincs az alsóvárosi kisbírónak ködmöne.

    Ezt a történetet Bálint Sándor professzor úrtól hallottam.”
  • 7. Beemre 2009. szeptember 10. 12:41
    „Ezaz! Végre valami ami érdekel! Kiváncsi lennék a ciksorozat majdani olvasotságára.
    Számtalan érdekességről lehet majd irni :)”
  • 6. vmagdi 2009. szeptember 10. 12:09
    „a 2009-es ev legnagyobb otletenek tartom a sorozatot.

    Csak lehet, hogy nem tudok olvasni, ezert kerem a segitsegetek:
    tehat 1400-as evek kozepen epittette Hunyadi Matyas.
    Majd egy legendat emlit, konkretan egy egy templomt, ami nem biztos, hogy letezett, de aztan errol kijelenti, hogy nem csak templom, korhaz is volt.
    "A ferencesek a romos templom helyett uj templomot kezdtek epiteni...."
    En total elvesztettem a fonalat. Help me :)”
  • 5. madártej 2009. szeptember 10. 11:08
    „Kolozsvárott a Farkas u.-i templom lenne az ikertesó, csak azóta áttért református hitre...”
  • 4. Gréta00 2009. szeptember 10. 10:58
    „Igazán jó ötletnek tartom a cikk-sorozat elindítását, sok sikert és kitartást kívánok a szerkesztőnek, a cikk jövendőbeli íróinak. Remélem a sorozat hosszútávon kellemes olvasmányt jelent(het) majd az olvasóknak belértve magamat is. Talán motivációként hasznos hozzászólások is megjelennek majd az oldalon, mint Ivy-é. Köszönjük, nekem mindenképpen kedvet csináltál egy programhoz, ha arra járok feltétlen benézek a nyírbátori teplomba. Szép napot mindenkinek.”
23 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szegediek bizakodnak a portugálok elleni meccs előtt

Focilázban ég az ország ma este. A hűtőben már hűlnek a sörök, megy a találgatás, titkon mindenki… Tovább olvasom