Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Szegedi legendák: Tizenkét embert égettek el elevenen

Szeged - Plüssboszorkány már csak a szegedi boszorkány. Az idő egy kedves emlékké, izgalmas unikummá szelídítette a város történelmének egyik legsötétebb korszakát.

Szeged városa az 1719-es szabadalomlevél alapján polgárai felett bíráskodhatott. A városi törvényszék akár halálos ítéletet is hozhatott. Hozott is, nem is egyet. Az egyik városi bitó a szabadkai kapunál, a mai Dugonics térnél állhatott. A másik feltehetőleg az Anna-kút környékén, az akkori Budai kapunál – mondja Mihály Illés, a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával, a Máglya sorhoz mentünk.

A sor nevében őrzi még a szegedi boszorkányperek emlékét. Egyenesen a Boszorkány-sziget felé vezet, ahol a máglyák állhattak egykor Szegeden. A város az 1700-as évek elején arról vált nevezetessé, hogy a korabeli boszorkányperek jelentős részét, mintegy felét itt folytatták le. A barbár gyakorlatnak végül maga Mária Terézia vetett véget, aki egyúttal a boszorkányperek anyagait is titkosíttatta 100 évre.

Dankó Pista nótája:

Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány,
Pedig, annyi mint a réten a fűszál,
Engemet is megrontott egy boszorkány:
Egy szegedi kökényszemű barna lány.

Vigyázz, pajtás, jól vigyázz a szívedre,
Ne menj, ne menj a Boszorkány-szigetre!
Odajár a szegedi lány valahány,
Ott ragad rá a boszorkány tudomány.

– A boszorkánypereket és a kivégzéseket a város akkori vezetői gerjesztették – mondja Mihály Illés. – Nagyon aszályos évek jöttek ugyanis, és éhínség pusztított, járványok tizedelték Szeged városának lakosságát. Az emberek egyre nyugtalanabbak lettek, egyre feszültebb volt a légkör a városfalak között, azért a város vezetői azt mondták: a bűnösök közöttetek vannak! A boszorkányhisztériát azért gerjesztették, hogy a tömegek figyelmét elvonják, és reményt adjanak arra, hogy jobbra fordul a város sorsa. Azt kommunikálták, hogy a nép között bujkáló boszorkányok eladták az esőt a töröknek.

Akire aztán ráfogták, hogy boszorkány, az biztosan halál fia volt. A vallatások hatására előbb-utóbb mindenki elismerte, hogy bűnös – meséli Mihály Illés, akitől megtudjuk, milyen egyszerű és logikus módszerekkel lehetett megállapítani, hogy valaki boszorkány. A vízpróbáról már sokat hallottunk. A gyanúsítottak kezét-lábát összekötötték, és vízbe eresztették őket. Aki megfulladt, az boszorkány volt, de ennek ellenére mágyára tették, hogy lelkét a tisztítótűz megmentse az örökkévalóságnak. Ezt a próbát ugyanarra a tévhitre alapozták, mint a mérlegelést, amelyen ismét csak meg lehetett buktatni a boszorkányokat. Ha valaki túl könnyű volt, az is máglyára kerülhetett. Úgy hitték ugyanis, hogy a boszorkányoknak üreges a csontja, ezért könnyebbek, mint az átlagos ember, és így képesek repülni.

Manapság. Fotó: Segesvári Csaba

– A leghíresebb szegedi boszorkánypernek 18 áldozata volt. Közülük 12 embert egyszerre égettek el a Boszorkány-szigeten. Természetesen élve, hiszen úgy hitték, a lángok megtisztítják a lelküket. A per előzménye a makói asszonyok érkezése volt, akiket már Makóról is boszorkányság vádjával üldöztek el. Az őslakosság és a betelepültek között pedig eleve nagy volt a feszültség, amelyre aszály pedig csak rátett erre egy lapáttal. Ezek az asszonyok kerültek kapcsolatba Kovács Pál koldusbíróval, aki miután elfogták, elindította a lavinát – meséli Mihály Illés.

Koldusbíró

A koldusbíró nem valódi tisztség volt, inkább csak a városi koldusok feje, vezetője. Elismert vezető, aki meghatározhatta, ki és hol koldulhat Szegeden.

– A koldusbíró vallomása és a többiek kínvallatása után 18 ember keveredett bele a perbe. A vízpróbát a korabeli feljegyzések szerint 3 asszony nem állta ki, ők megfulladtak, többen pedig öngyilkosok lettek a fogdában. A per legfőbb vádlottja a 82 éves Rózsa Dániel volt főbíró volt, de annak felesége, kocsisa és egykori hajdúja is a vádlottak listájára került. Volt köztük egy fiatalasszony, Véghné Koncz Sára, aki éppen áldott állapotban volt, amikor ki akarták végezni, ezért ő életben maradhatott. Legalábbis addig, amíg meg nem szülte gyermekét, utána őt is máglyán égették el – tudunk meg újabb részleteket idegenvezetőnktől.

Ezt a listát böngészve egyébként feltűnik, hogy, miután a nevek mellett a foglalkozást is jelölik, feltűnően sok a koldus és a szegény a névsorban, de a perbe fogottak között van négy bába is.

Boszorkányok cicákkal. Fotó: Segesvári Csaba

– A bábák nagyon nagy veszélyben voltak – meséli Mihály Illés, hiszen a születésnél segédkeztek, így bármi „csoda" vagy váratlan tragédia történt, megrontással, boszorkánysággal vádolhatták őket. Gondoljunk csak bele! Születik egy gyerek, amely teljesen egészségesnek tűnik, de valamilyen oknál fogva meghal. Ezt azonnal a bábra kenik. De fordítva is veszélyes lehetett a helyzet, hiszen ha egy gyenge gyerek valahogyan mégis életben maradt, akkor is boszorkányságot sejtettek a háttérben. És ki volt a gyermek közelében az anyján kívül? A bába – foglalja össze az egyik legrizikósabb állás csapdáit Mihály Illés.

Még egy érdekességet tartogat az 1728-ban kivégzettek listája. A tizenkettedik név: Dugonicsné Barak Margit, aki a dokumentumok szerint 55 éves szegedi lakos, és foglakozása „szegény".
– Ez az asszony nem más, mint Dugonics András dédanyja. Dugonics ugyan soha nem írt erről a történetről, de határozottan állítható, hogy ez a kivégzett nő az ő dédanyja volt – mutat rá egy újabb érdekességre Mihály Illés.

A Boszorkány-sziget

A Boszorkány-sziget nevét éppen a 12 ember kivégzése után kapta. 1728-ban három máglyán, amelyeket egyszerre gyújtottak meg, 12 embert égettek el elevenen. A máglyákat a várostól távol, egy vízzel körülvett területen gyújtották meg, hogy a város nehogy lángra kapjon a hatalmas tűz miatt, és, ha terjedni kezdenének a lángok, gyorsabban kezdhessenek az oltáshoz. Ezek a máglyák feltehetőleg a mai Máglya sorra merőleges szigeten álltak egy kisebb magaslaton, hogy a köréjük gyűlt nép jól láthassa a kivégzést. A sziget ma már nem létezik. Eredetileg a Tiszából kiágazó két kis ér fogta közre, ezeket azonban később feltöltötték, így már csak a nevében él a borzasztó helyszín, ahol megannyi ártatlan ember lelte értelmetlenül halálát.

Szegedi legendák első rész
Szegedi legendák második rész
Szegedi legendák harmadik rész

Olvasóink írták

  • 14. Atlasz 2009. október 01. 07:10
    „6-ra: No, a papok akkor is izzítottak, mint mostanában a választások előtt, alatt és után. A csanádi püspök Szegedre települését megakadályozni kívánt városvezetők cimboráltak szerintük az ördöggel. Ma pedig? Köztudott. Tisztelet a kivételnek!”
  • 13. True 2009. szeptember 30. 22:15
    „szokásos őszi cikk uncsi”
  • 12. wildmare 2009. szeptember 30. 16:47
    „a vízpróbánál kissé ellentmondásba keveredett a cikk szerzője: épp az volt a lényege, hogy a boszorkányok lebegtek a víz felszínén, vagyis, aki megfulladt, az ártatlan volt (de addigra már mindegy volt neki), aki pedig túlélte, az boszorkány volt és kivégezték... (a Gyalog galoppban van is egy erre utaló rész :) )”
  • 11. vmagdi 2009. szeptember 30. 12:11
    „9. azert mert a tunderek is itt laknak :))) nem is ertem, hogy nemvetted eszre
    egyebkent a muzeum nem rossz otlet”
  • 10. madártej 2009. szeptember 30. 11:20
    „Az a része kimaradt a dolognak, hogy a város vezetésében harc dúlt az anyagiak miatt a tősgyökeres magyar és a betelepült német etnikum között. Minden politikának gazdasági háttere van, mindig,. Így ebben is. Győztek a németek az öreg Rózsa főbíró ellen, nem kétséges.”
  • 9. achilleus 2009. szeptember 30. 10:46
    „5. hozzászólás joy 2009.09.30. 09:50
    Nálunk még a "Boszorkány" étteremből is "Jótündér" lett.
    Ennyit a hagyományőrzésről.”
  • 8. bélás 2009. szeptember 30. 10:13
    „Megint egy horrorisztikus cím. Még a totál brutál kellene a cím végére és máris bestceller :)”
  • 7. klj_54 2009. szeptember 30. 10:00
    „Kis adalék a boszorkányságról:
    Akkor alakult ki ez az őrültség (boszorkány üldözés) amikor az európai háborúk miatt esett a férfiak aránya a népességben! Először csak azokat a nőket nevezték boszorkánynak, akik ismerték a módját a gyermekáldás megelőzésének.
    Erre ült rá az egyház, lásd Savonarola és társai ténykedését.”
  • 6. Celtis 2009. szeptember 30. 09:54
    „Köszönöm a tárgyilagos tájékoztatást. A boszorkánypereket ugyanis divat manapság az egyház nyakába varrni. De amint itt is olvasható, valójában a babonás világi emberek műve volt.”
  • 5. joy 2009. szeptember 30. 09:50
    „Milyen keveset változott világunk.
    A tomboló szellemi aszály csupán a cimkéket változtatta meg.
    :o/

    Szegeden miért nincs boszorkány múzeum?
    Riegersburg egészen jól megél boszorkányaiból.”
  • 4. komlodi 2009. szeptember 30. 08:33
    „http://maps.google.com/
    Írd be, hogy Szeged, Máglya sor.
    Egyébként a szabadság tér - Füzes utca folytatása”
  • 3. favágó 2009. szeptember 30. 08:11
    „De hol van az a Mágyla sor?:-))”
  • 2. lapkamalacka 2009. szeptember 30. 08:01
    „Én ma is elégetnék egy pár ember elevenen persze nem boszorkányságért.”
  • 1. ancsa76 2009. szeptember 30. 07:39
    „Végre egy érdekes cikk. Több ilyen kellene.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átlátni a szőregi Popovicsék falán

Szeged - Egy év alatt minden fala megrepedt a szőregi Popovics Zoltánék felújított házának. Azt… Tovább olvasom