Délmagyar logó

2017. 02. 28. kedd - Elemér 5°C | 18°C Még több cikk.

Szegedi modell az orvosképzésben: több idő a kellő tudáshoz

Csongrád megye - A szakvizsgázó orvosok tudása nem minden szempontból elegendő az önálló munkavégzéshez Magyarországon, ugyanakkor sokszor már rezidensként mély vízbe dobják őket a szakemberhiány miatt. A Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetében újfajta képzési struktúrában oktatnak.

A súlyos orvoshiány már a rezidensképzésre is kihat: mivel nincs elég ember, időnként rájuk is teljes értékű munkaerőként számítanak, és túl hamar dobják őket a mély vízbe. A Magyar Rezidens Szövetség felméréséből kiderül, a szakorvosjelöltek 10 százaléka elérhető intenzíves szakorvos nélkül ügyel. Vagyis úgy bíznak rájuk betegeket, hogy kritikus helyzetben sincs lehetőségük segítséget kérni. Persze nem kell ehhez az önálló ügyelet. A jelöltek 60 százaléka került már úgy kritikus helyzetbe beteggel, hogy nem találta a szakorvost, vagy az nem ért oda időben, így önállóan kellett cselekednie.

Molnár Zsolt (középen) szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az egyetemi képzés elsősorban lexikális tudásra épül. fotó: Schmidt Andrea
Molnár Zsolt (középen) szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az egyetemi képzés elsősorban lexikális tudásra épül. Fotó: Schmidt Andrea


Az egyetemről frissen kikerülő rezidensek, vagyis a jövő szakembereinek oktatására nincs elég idő. A tavaly végzett orvosok több mint fele úgy szerzett diplomát, hogy az egyetemen egyszer sem gyakorolta a katéter felhelyezését, egyszer sem varrt össze sebet, húsz százalékuk pedig még vércukormérővel sem találkozott – áll egy másik felmérésben. A szaktudást persze a szakképzésen kell megszerezniük, csakhogy erre nemcsak az idő kevés, az oktatási rendszer sem megfelelő.

– Az, hogy Magyarországon olyan magas színvonalú a szakképzés, mint azt sokan állítják, nem fedi teljesen a valóságot – jelentette ki Molnár Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet tanszékvezető egyetemi tanára. – Gyakori, hogy a nem megfelelő tudás miatt hazaküldik az orvosainkat külföldről, de én magam is Angliában szinte újra, de mindenképpen új szemlélet szerint tanultam a medicinát. Azt pedig szakvizsgáztatóként látom, hogy úgy érkeznek el a szakvizsgához a gyakornokok, hogy bizonyos műveleteket egyáltalán nem vagy csak elégtelen mennyiségben végeztek el.

A professzor szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az egyetemi képzés elsősorban lexikális tudásra épül, és kevéssé ad gyakorlati vagy problémamegoldó készséget. Ezért az intézetben ezt állították a középpontba. – Talán ennek köszönhető, hogy az elmúlt években az év oktatója és tavaly az év oktató intézete címet is mi kaptuk meg – tette hozzá Molnár Zsolt, aki munkatársaival kidolgozott egy új képzési struktúrát is, amelyet szerdán Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárnak is bemutatott.

– A szakképzéssel Magyarországon véget ér a rezidensek és a gyakornokok képzése, és ez az 5–6 év áll rendelkezésre, hogy az orvosi fogásokat elsajátítsák. Angliában ugyanakkor 7–8 év után tekinti a szakmai kollégium befejezettnek a tanulmányokat. Úgy érzem, az egészségügy emberhiányát oldjuk meg a rezidensekkel, vagyis a napi munka oltárán feláldozzuk a szakképzést. Ezen lehet és kell is változtatni.
Az intézetben immár 3 éve működik egy 8–10 éves képzési struktúra – itt ennyi idő áll rendelkezésre, hogy a gyakornokok kezét fokozatosan elengedjék. – Tapasztalataim szerint gyakori a mai egészségügyben, hogy a rezidensek tudásukat meghaladó feladatot kapnak. Ez beláthatatlan következményekkel is járhat, ami elsősorban azok felelőssége, akik ezt engedik. Nálunk ilyen a tudtommal nem fordulhat elő – fogalmazott Molnár Zsolt. Intézetének képzési terve immár a döntéshozó kezében van.

– Egy hónap múlva ülünk le az államtitkár úrral, a grémiumvezetőkkel és a Magyar Rezidens Szövetség képviselőivel ismét tárgyalni. Reméljük, hogy a szegedi modell segítséget nyújthat abban, hogy a jövő orvosainak csak tapasztalatért, és ne a képzés megszerzéséért kelljen külföldre menniük.

Olvasóink írták

  • 7. Herli 2012. május 30. 08:44
    „Belen egy rezidens kiscsaj szinte érzéstelenítés nélkül végez gyomortükrözést. (kicsi paff és kész)
    Az, hogy a beteg fuldoklik, hisztinek tekinti! Ments meg uram ettől a nőtől! :-((”
  • 6. Hétszűnyűkapanyányimonyók 2012. május 27. 12:37
    „Egy pillanatra azt hittem egy szegedi modell csaj, aki végre valahára az eszével lesz híres, nem azzal, hogy jó pi*nak született.
    Tévedtem XDXD”
  • 5. tol 2012. május 26. 18:03
    „adamantiumnál a pont.
    a korhadt és velejéig romlott hálapénzrendszer mellett az orvosok képzése is rendkívül alacsony színvonalú lett az idők során. Hogy képzik az orvosokat Németországban, Franciaországban, Angliában, stb., egyszóval Európában? Hogy fizetik az orvosokat Németországban... Hölgyeim és uraim, tessék felzárkózni! A civilizált világban megy a dolog. Nem siránkozni kell, hanem felismerni azt, hogy nem a legzseniálisabb a magyar, hanem hogy igen lemaradt a fejlődéstől és megtenni a megfelelő lépéseket, amíg van kivel!!!!!!!”
  • 4. varadipal 2012. május 26. 12:40
    „És az orvosmaffiát ki képezi? Merthogy az igencsak virágzik, terjeszkedik és zsebel.”
  • 3. adamantium 2012. május 26. 10:25
    „ismerem őt személyesen is, de ez az ötlete megdöbbentett, ahelyett, hogy megpróbálna kilépni a posványból, mégjobban belesüllyed. vannak értelmi fogyatékos rezidensek is de jellemzően aki odajut azért nem hülye, tehát ha a szakorvosi vizsgán nem tud, az jellemzően nem a saját hibája, hanem az oktatójáé. éppen ezért értelmetlennek tartom meghosszabbítani az oktatási időt, mert ha 5 év alatt nem tanították meg neki akkor 10 év alatt sem fogják. egyszerűen el kell jutni a felismerésig, hogy ha a vizsgán jellemzően nem tudnak a rezidensek az nem azt jelenti, hogy mind hülye, és adjunk nekik kétszer annyi időt, hanem azt, hogy az oktatóik egy nagy nullák és ezen kellene változtatni. sajnálom, hogy ez neki nem esett le.
    én simán megvonnám a továbbképzési jogát annak a kórháznak, főorvosnak akitől nem eléggé képzett rezidensek jönnek vizsgázni. ha nem képes megtanítani őket valamire, akkor ne is legyen lehetősége tanítani mert alkalmatlan rá. ez lenne egy professzor feladata, kordában tartani a főorvosait és fegyelmezni őket”
  • 2. medikuss 2012. május 26. 06:21
    „pedig hidd el, hogy ő a legjobb oktató az egész karon!”
  • 1. adamantium 2012. május 25. 21:39
    „nevetséges az egész, intézményesíteni akarja a professzor úr az eddigi silány oktatási rendszert. egyszerűen a főorvosoknak igenis le kellene mondani a paraszolvenciáról és biztosítani kellene a rezidenseknek a szükséges műtétszámot. ehelyett most az 5-6 év helyett 8-10 évig nem fognak műtéteket kapni a fiatal orvosok, gratulálok az ötlethez. ahelyett, hogy olyan javaslatot nyújtott volna be, hogy az oktató szakmai felelősséggel tartozik a rezidens képzéséért és az elégtelen képzés komoly büntetést vonhat maga után, még jobban kitolták azt az időszakot amiben a fiatal orvos titkárnősdit játszik.
    szégyen gyalázat, hogy egy fiatal professzor ahelyett, hogy biztosítaná rezidensei számára a tudást és ha valaki a szakvizsgára tudatlanul jön, az oktatóit (saját magát?) vonná felelősségre még jobban elássa a szerencsétlen fiatalokat, rabszolgákká téve őket nem 5 évre hanem 10-re”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

60 éves a Király-König Péter Zeneiskola

Hatvanadik születésnapját ünnepli a Király-König Péter Zeneiskola. Tovább olvasom