Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 19°C | 33°C Még több cikk.

Szegedi reptér: felszálló ágra várva

Szeged - Évente 60 millió forintos mínuszt termel a Szegedi Repülőtér. Forgalma növekszik, de a gazdasági élet szereplői elkerülik. Utasterminál, hosszabb kifutópálya kellene – ez azonban milliárdokba kerül. A régió tőkevonzó képességéhez szükséges a légikikötő, de szakértők szerint hiába minden, ha kedvezőtlen a gazdasági háttér és gyér a lakosság elkölthető jövedelme.

– Ma már egy nagyobb befektetőnek kötelező logisztikai feltétel a repülőtér közelsége. Gazdasági racionalitásból: olcsóbb valamit gyorsan szállítani, mint hatalmas költséggel tárolni. Ha nincs repülőtér, nem is jön komoly befektető. Néhány tízmillióból fenn lehet tartani a létesítményt, és a veszteség az első beruházónál megtérül – vallja Vadász László, a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke. Június elejére elkészült hazánk új légügyi koncepciója – az elnök szerint végre tükröződik a szakmai anyagban: a regionális repülőterek elsősorban a régiók versenyképességének, tőkevonzó képességének növelése érdekében fontosak az országnak.

Vadász László szerint gond, hogy a forgalom 99 százaléka a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren bonyolódik. – Az egészséges az lenne, ha a vidéknek 35–55 százalék jutna. Már az is segítség volna, ha nem diszkriminálnák ezeket a létesítményeket: a katasztrófavédelem biztosítaná, mint a budapesti repülőteret. Bizonyos feladatokat – mint a határátkelőhely fenntartását is – át kellene vállalnia az államnak – fogalmaz. Szakértők szerint ugyanakkor nem a szabályozási környezet, hanem a csekély forgalom, a kedvezőtlen a gazdasági háttér, a lakosság gyér elkölthető jövedelme gátolja a fellendülést.

Hazánkban több mint 50 repülőtér működik a Hungary-Airport.hu nyilvántartása szerint. Három nemzetközi kereskedelmű reptéren – Budapesten, Debrecenben, Sármelléken – állandóan üzemel vám- és határszolgálat. Nyilvános légikikötő a győri, a pécs-pogányi és a nyíregyházi is, ezeknek is van határnyitási joguk. Nem nyilvános, de aszfaltos pályával rendelkezik többek között a szegedi létesítmény. Az utóbbi kategóriába tartozó repterek nem fogadhatnak menetrend szerinti és charterjáratokat.

Továbbáll a befektető, ha nincs a régióban megfelelő repülőtér – vallják szakértők. Illusztráció: Schmidt Andrea
Továbbáll a befektető, ha nincs a régióban megfelelő repülőtér – vallják szakértők.
Illusztráció: Schmidt Andrea

A korábban engedélyezett, nem nyilvános fel- és leszállóhelyek tavaly december 31-éig kérhették repülőtérré minősítésüket. A szinte egyszerre beérkező kérelmek azonban leterhelték a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalát, ezért módosították a határidőt: 2012. június végéig nyílik lehetőség az átminősítésre. – A szegedi repülőtér december 31-éig elküldi kérelmét, folyamatban van az eljárási engedélyek beszerzése – tájékoztatott Tóth István Tibor, a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója.

A Szegedi Repülőtér forgalmát érzékeltető műveletszámok 2005 óta nőnek. Abban az évben 25 nemzetközi művelet mellett 2346 hazait regisztráltak, 2006-ban már 100-at, illetve 6558-at. Előbbi kategóriában 2008 hozott máig megdönthetetlen csúcsot, 451 művelettel (2010-ben 325-öt jegyeztek fel), az akkori belföldi számot (9660) azonban sikerült túlszárnyalni tavaly, 12 ezer 459 esettel.

Listavezetők

Hazánkban a legjelentősebb gazdasági célú forgalmat vidéken az Audi jelenléte miatt a Győr-Pér Repülőtér bonyolítja le, a legtöbb utas Debrecenben és Sármelléken fordul meg. Előbbit évente 40– 45 ezer ember használja – bár a közelmúltban elkészült utascsarnoka évi 350–400 ezer utas fogadására alkalmas. A Pécs-Pogány Repülőtéren évente mintegy 8000 utas fordult meg. Idén januártól júniusig csaknem négymillió utasa volt a budapesti repülőtérnek – ez magyar rekord

Tóth István Tibor szerint ugyanakkor „a fejlődést behatárolják a repülőtér kialakításakor elkövetett koncepcionális hibák, komolyabb gépek, jetek nem tudnak leszállni itt". Például ahhoz, hogy menetrend szerinti járatok induljanak, utasforgalmi épületet kellene emelni informatikai, poggyász-, csomagkezelő és biztonsági rendszerrel. Az utasterminál tervét évekkel ezelőtt engedélyeztették, de nincs rá forrás. 300 millió forintra becsülték, de az ügyvezető szerint kevesebből is kijönne. A 2006-ban átadott, 1185 méter hosszú és 30 méter széles kifutópálya legfeljebb 40–50 személyes gépek fogadására alkalmas – korábban tervezték, hogy 2500 méteresre hosszabbítják, de a beruházás mintegy négymilliárd forintba kerülne. Ráadásul – mint írtuk 2008-ban – ki kellene találni a hosszabbítás módját is: a 2500 méteres betonpálya már nem fér el az 55-ös és az 5-ös főút között. Át kellene vágni az 55-ös utat, és a forgalmat a nyugati elkerülő útra terelni, vagy alagúton kellene átvezetni az 55-ös forgalmát, vagy a gibraltári reptérhez hasonlóan addig sorompóval kellene lezárni az 55-öst, amíg fel- vagy leszáll a repülő.

Milyen perspektíva kínálkozik? – Azon gondolkodunk, hogyan lehet önfenntartóvá tenni a repülőteret. Nem szakmai igénybevétel is szóba jöhet, katasztrófavédelmi gyakorlatok, céges rendezvényeknek, járműbemutatóknak egyaránt helyszíne lehetne. Több éves kilábalási tervre van szükség, hogy eltűnjön a mintegy 100 millió forintos költségvetés 60 milliós mínusza. A repülőtér ugyanis az évi 11 milliós önkormányzati támogatás mellett csupán nagyjából 29 milliós bevételt produkál – sorolta az ügyvezető igazgató. Elmondta, főleg a tranzitjellegű forgalom jellemző: a Salzburgból, Münchenből távolabbi célpontok felé induló gépek állnak meg tankolni. Erős a sportrepülés is – tavaly Szegeden rendezték a 31. vitorlázórepülő-világbajnokságot, valamint az 5. Nemzetközi Flatland kupát és az 55. Magyar Nemzeti Bajnokságot. A gazdasági élet szereplői, az üzletemberek azonban ritka ügyfelek a reptéren, ipari szállítmányok sem gyakoriak.

Olvasóink írták

32 hozzászólás
12
  • 32. almostevil 2011. július 20. 09:58
    „A Délmagyar egyik áprilisi számában volt egy írás "Alacsonyan szállnak" címmel, ami arra kéri az illetékeseket, hogy tegyenek valamit a sokszor 60m alacsonyan szálló hobby-repülők ellen, mert élhetetlenné teszik Dorozsmát. Ez így igaz. Valami történt is, mert egyre kevesebb repülő száll közvetlenül a városrész felett. Ez vagy véletlen vagy sikerült végre valamit elérni. Kételkedtem benne egy kicsit, mert ez a gazdagok játékszere és hát mi suttyó parasztok hogy jövünk ahhoz, hogy megmondjuk mit és hogyan csináljanak. Gondoljunk bele, mi lenne ha nemzetközi reptér létesülne, ahol nagy gépek is landolhatnának. Elmondom, élhetetlen elértéktelenedett ingatlanok sora állna: Dorozsmán, Mihálytelken, Szatymazon, Balástyán, Vadas lakóparkban stb..stb. Ki szeretne folyamatos zajban élni??? A mai napig nem értem konkrétan miért kell ez a nagy reptér Szegednek. A gazdaság fellendülése, befektetők stb csak duma. Lásd Debrecen, ott is van reptér, közelben autópálya és csak úgy dübörög a Hajdúságban a gazdaság :))!!! Magánszemély egyre kevesebb engedheti meg magának a repülős nyaralást (ami ugye 3-4 nyári hónapra korlátozódik), tehát ez nem lehet a bevétel forrása ami eltartaná a repteret. Kecskemétre sem a reptere miatt jött a Mercédesz gyár és még sorolhatnám. Azt sem hiszem, hogy megnőne a bevétel a Németországból érkező járatok miatt, ha csak tankolni szállnak le (ahogy az a cikkben áll). Ha valaki elárulna egy valódi pozitívumot, ami miatt érdemes belevágni ebbe a beruházásba az jó lenne :)”
  • 31. alfoldi 2011. július 20. 00:45
    „18-hoz:

    A zaj előbb-utóbb kérdéssé válik, de annál jobb, ha minél előbb!

    Megfelel a mai hely ennek a szempontnak?”
  • 30. szeti 2011. július 19. 22:43
    „ez is feladata lesz a városnak.
    szidhatjátok botkát, de az m5, az m43 és a városi infrastrukturális fejlesztések mind azért vannak, hogy vonzóbbak legyünk. továbbra is ezt az utat kell követnünk, mert ha közlekedési csomópont leszünk fejlett infrastruktúrával, akkor sokkal nagyobb eséllyel néznek be ide komolyabb befektetők. legalábbis bízom benn. :)”
  • 29. SP 2011. július 19. 22:00
    „Van a repben államhatár néven, 10 km széles a sáv. ADIZ néven azonosított.
    Itt vannak jelentő(bejelentkező) pontok államhatár átlépése esetén repgéppel. pl. Szeged alatt a PARAK nevű jelentkező pont van.”
  • 28. szatyi 2011. július 19. 18:35
    „Van még olyan, hogy "határsáv"?”
  • 27. maradando 2011. július 19. 17:42
    „Miért kell nekűnk milliárdos leszállópályára költeni ?
    Nem elég ha az utas Szeged felett kiugrik a gépböl ejtőernyővell ?”
  • 26. kalkutta 2011. július 19. 15:38
    „Harsona,
    Még mit nem? Olyan embert megkérdezni aki ért is hozzá? No, ez szokatlan ötlet. A végén még képes lenne szakmailag jól és sokkal kisebb pénzből megoldani a feladatot. Hogy jutna akkor annyi pénz az aktuális urak zsebébe?”
  • 25. SP 2011. július 19. 13:39
    „24. Mike3 :) :)”
  • 24. Mike3 2011. július 19. 13:27
    „23: tudtam én, hogy világuralomra törnek! :)”
  • 23. SP 2011. július 19. 12:47
    „Ha már itt többen is "Podizunk", akkor úgy teljes a kép, hogy a "Napodinál" is van egy nagyobb, legidősebb. Tehát 3 db P András. :)”
  • 22. ts 2011. július 19. 12:39
    „Én járnék repülővel szegedre, ha volna járat Bp-ről és vissza.”
  • 21. SP 2011. július 19. 12:39
    „Koncepció az ami nem teljesen jó
    nyilvános, nemzetközi reptérré fejlesztésben. A jelenlegi reptér kellően körbezárt lakott területtel és a határsávban is van. Egy másik új területet kellene inkább kijelölni a teher és személyforgalom számára.

    Persze hiába a reptér,
    a vasút, a kikötő, M5, M43, ha nincs ipar, mezőgazdaság, logisztika. A MÁV-Kína kooperáció és a kapcsolódó logisztikai nagy tervek egy új, nem sport célú repteret hozhat magával Szegedre a három határ találkozásához.
    Talán az eredeti LHUD szerint Újszegeden M43, vagy a várostól északabbra az M5 hatáskörében.

    A jelenlegi terület sportreppereknek, nekem is megfelel. Maradhatna kisgépeknek úgy ahogy van.
    A " kispodi és a nagypodi" is jó fej. :) Jól repülnek a falkék is.”
  • 20. Katamaya 2011. július 19. 12:35
    „"Podi már 1000 éve a Malévnél van. Igaz, Kispodinak is jó a beszélőkéje :)"

    Ja, igen, én is az ifjabb Podira gondoltam. :)”
  • 19. Mike3 2011. július 19. 11:36
    „16: Milyen zaj? Zene
    15: Podi már 1000 éve a Malévnél van. Igaz, Kispodinak is jó a beszélőkéje :)”
  • 18. Katamaya 2011. július 19. 11:31
    „"15. harsona2011 2011.07.19. 10:24

    Uraim ! A reptéren egyetlen olyan embert ismertem meg, aki csak a repüléssel foglalkozott, és nem érdekelte az aktuális politikai elit összes hülyesége. Az urat Podolcsák Andrásnak hívják, javaslom,ha fel akarják virágoztatni a repteret Őt keressék !!!"

    Nagy igazság, csatlakozom! Igazi szakember, a repülés szerelmese és nem mellesleg igen kreatív személyiség, nagyon jó beszélőkével megáldva. Tényleg érdemes volna meghallgatni őt!

    "16. alfoldi 2011.07.19. 10:37

    És a zaj?"

    Nah, kezdődnek az akadéskodó hozzászólások... Az ilyen problémázók miatt halad minden pöntyögősen!”
  • 17. Kawasanyi 2011. július 19. 11:26
    „"Szakértők szerint ugyanakkor nem a szabályozási környezet, hanem a csekély forgalom, a kedvezőtlen a gazdasági háttér, a lakosság gyér elkölthető jövedelme gátolja a fellendülést."

    Sok témában ide jutunk vissza.”
  • 16. alfoldi 2011. július 19. 10:37
    „És a zaj?”
  • 15. harsona2011 2011. július 19. 10:24
    „Uraim ! A reptéren egyetlen olyan embert ismertem meg, aki csak a repüléssel foglalkozott, és nem érdekelte az aktuális politikai elit összes hülyesége. Az urat Podolcsák Andrásnak hívják, javaslom,ha fel akarják virágoztatni a repteret Őt keressék !!!”
  • 14. Dema 2011. július 19. 10:22
    „Azért szeretném, ha lenne egy normális reptér Szegeden! Jó volna! Az ország meg finanszírozza ahogy a Pestit is! :D”
  • 13. Mike3 2011. július 19. 09:34
    „11: Ilyet azért nem olyan egyszerű építeni, mint autópályát. Ez nem mehet <moderálva> 2 hét múlva. A 4 milliárdban a fénytechnika, a guruló, az aggregátor és az apron is benne voltak. Nem olyan sok ez”
32 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Havi egymilliót kapnék pénzmosásért

Ismeretlen feladótól érkező e-mail, benne milliós lottónyeremény ígérete, webshopban vásárolt, soha meg nem érkező „ajándék". Tovább olvasom