Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 5°C

Szegedi tudósok is részt vesznek a bojkottban

Szeged - A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 31 munkatársa is csatlakozott ahhoz a bojkotthoz, amelyet a világ egyik legnagyobb tudományos lapkiadója, a holland Elsevier ellen szerveztek.
– Agresszív üzletpolitikájával, számtalan kisebb-nagyobb kiadót, lapot és szerkesztőséget felvásárolva az Elsevier világméretű monopóliumot épített ki a tudományos lapkiadásban – mondja Kokas Károly, az SZTE Klebelsberg Könyvtárának főigazgató-helyettese a holland cég elleni bojkott egyik kiváltó okáról.

Nyílt hozzáférés

Az „Open Access", vagyis a „nyílt hozzáférés" kifejezés 2001-ben vált igazán ismertté, az Open Society Institute budapesti tanácskozását követően. A 2002-ben közzétett Budapesti Nyilatkozat mérföldkőnek számított, mert elsőként foglalta össze egy közleményben, egyetlen közös név alatt a korábbi hasonló célú kezdeményezéseket.
A nyílt hozzáférés azt jelenti, hogy az interneten a szakirodalom szabadon és ingyenesen elérhető, használható, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti alkotót és forrást, továbbá hogy a szerzőnek megmarad a műve sértetlensége feletti ellenőrzési lehetősége.

A több mint 500 éves múltra visszatekintő amszterdami Elsevier a világ egyik legnagyobb tudományos lapkiadója, amelynek piaci értékét 20 milliárd dollárra becsülik. A tudományos lapkiadásban nem egyedülálló módon, de üzletpolitikája a következő: a kutatásokat leíró tanulmányokat az azokat közlő tudósok teljesen ingyen bocsátják a kiadó rendelkezésére, gyakran a szerzőknek kell fizetniük. Korábban a nyomtatott folyóiratért, ma már az elektronikus változatért hatalmas pénzeket kérnek. Mivel a tudomány mérése erősen a közlő lapok presztízséhez kötődik, a szerzők igazodnak ehhez, tudomásul veszik ezt a helyzetet. A tiltakozások most felerősödtek, valószínűleg a gazdasági válság hatására, aminek negatívumaiban a kiadó nem óhajt osztozni a kutatókkal.

Az Elsevier kiadó elleni tiltakozás egy cambridge-i egyetemen tanító matematikus, Timothy Gowers január végi blogbejegyzéséből indult ki. Kijelentette, hogy többé nem publikál semmilyen, Elsevier által kiadott folyóiratba, és bírálni vagy szerkeszteni sem fog semmilyen, ezekben megjelent tanulmányt.

A szegedi könyvtár főigazgató-helyettese értesítette egyetemi kollégáit a bojkottról, a megmozdulás hivatalos honlapja szerint 31 munkatársa csatlakozott. Többek között Csendes Tibor, a Számítógépes Optimalizálás Tanszék vezetője is. – Sok helyen publikálok, de az Elsevier üzletpolitikája miatt az ő lapjaiknál nem fogok – mondja Csendes Tibor, aki kételkedik a sikerben, de a kezdeményezéssel egyetért.

Kokas Károly az Elektronikus Információszolgáltatás bizottságának alapító tagja, így közelről ismeri az Elsevierrel folytatott harcot, kötelességének érezte, hogy minden kapcsolatát tájékoztassa a petícióról. Elmondta, hogy az SZTE-nek az előfizetett Elsevier-kiadványok fele is elegendő lenne, de csak így, csomagban férhetnek hozzá a létfontosságú információkhoz, amiért ráadásul nagyon sok pénzt kell fizetnie a költségvetésnek, hiszen ezeket a forrásokat országos konzorcium keretében szerzik be.

– Nagy baj, hogy az előfizetés tartalmazza a nyomtatott kiadványokat is, pedig elegendő lenne az online forma. De ha nem fizetünk elő, akkor az online kiadáshoz való hozzáférésünket kockáztatjuk, s így a tudósok saját területükön nem jutnak hozzá a legkorszerűbb ismeretekhez, ami miatt aztán egy idő után publikálni sem fognak tudni.

A bojkotthoz eddig világszerte mintegy hétezren csatlakoztak, sokan már „akadémikus tavaszként" emlegetik a mozgalmat.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

90 éves mentőorvost köszöntöttek

Egykori kollégái, barátai, bajtársai köszöntötték vasárnap délután a hamarosan 90. születésnapját… Tovább olvasom