Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

Szegediek a magyar intézetek élén

Csernus Sándor, Csúri Károly és Pál József – mindhárman a szegedi egyetem oktatói. Éveken át képviselték városunkat, az egyetemet és a magyar kultúrát európai fővárosokban.
Csernus Sándor, Pál József és Csúri Károly. Fotó: Frank Yvette
Az első valóban válogatott magyar kultúrdiplomatákkal 1994-ben Pál József, a szegedi egyetem olasz tanszékének vezetője került ki a Római Magyar Akadémia élére. Négy évre rá Pál József az Orbán-kormány kulturális államtitkára lett. Csernus Sándor történész pályázaton nyert megbízást 1999-ben a Párizsi Magyar Intézet vezetésére, Csúri Károlyt, a szegedi osztrák tanszék vezetőjét az államtitkár kérte fel a Bécsi Collegium Hungaricum élére. Csúrinak tavaly, Csernusnak idén januárban járt le a mandátuma.

– Alapos nyelvtudás, kapcsolatteremtő képesség és jó adag szerencse – sorolták a magyar kultúra nagykövetei, hogyan lehet jól közvetíteni külhonban a hazai értékeket. Nem elég a hagyományos nosztalgiára és a Szeged-szeretetre hagyatkozni, amikor programokat választanak, előadókat mutatnak be. Ami gagyi, az más európai fővárosban sem eladható. Politizálni pedig egyenesen öngyilkosságnak számít. Természetesen más és más az intézet helyzete Bécsben, Rómában és Párizsban.

– Az osztrákokkal több évszázados közös múltunk fűz össze, nekik nem kell bemutatkoznunk. Ismerik a magyarokat és szeretik is. Szomszédjaik rangsorában egyedül Svájc előz meg bennünket – hangsúlyozta Csúri Károly. A szimpátia megvan, szélsőségekkel azonban nem szabad elijeszteni az udvarias bécsieket. Nem ajánlatos tehát Bécsbe szegődni – kurucnak.

– A római magyar intézetnek kiváló ajánlólevél az otthonaként szolgáló előkelő palota. Sokat számít az olasz arisztokrata szemlélet szerint, ki hol lakik – mondta Pál József. Történelmi árnyék nem vetődik a kapcsolatra, a két ország szívélyes viszonyban áll egymással. Nincsenek zárt kapuk, azt viszont létérdek megérteni, ha egy udvarias igen mégis nemet jelent. És akkor még a sztereotípiákról, mint a lányok, meg a foci, nem is beszéltünk.

– A leegyszerűsített elképzelésekről Párizsban is készült felmérés, elsőként a foci, 1956, a gulyás, a cigányzene és Liszt ugrik be rólunk először a franciáknak. Ráadásul ott a trianoni békeszerződés, amely megterheli a viszonyt – összegzett magyarokról és franciákról Csernus Sándor. A kínos történelmi kérdések tudományos szintre terelhetők. Ezért a magyar intézet konferenciát szervezett – egyebek mellett – az első világháborút lezáró békeszerződésekről is. A visszajelzésekből kitűnt, a hallgatóság nem hallott még ennyi franciaellenes francia történészt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyárra már csak délelőttre lehet esküvőt lekötni

Lassan betelnek a szegedi anyakönyvi csoport házassági előjegyzései. Májusra találni még helyet,… Tovább olvasom