Délmagyar logó

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda -1°C | 9°C Még több cikk.

Szegedről keleti küldetésben

Révai-Bere Norbert 34 éves, szegedi születésű, három kislány – Hanna Tabita, Aisa Ráhel és Sára Zamira – édesapja. Rajong az egzotikumokért: három különféle szertartásban is örök hűséget fogadott a kedvesének, akivel már 15 éve diplomataként, külügyi szolgálatban járja a legkülönlegesebb országokat. Amikor csak teheti, hazalátogat szülővárosába, mert a szíve csücske Szeged maradt.
Révai-Bere Norbert családjával. Fotó: DM/DV
– Először másodéves jogászhallgatóként utaztam egzotikus tájakra: ösztöndíjjal Indonéziába kerültem – kezdi eddigi élete meséjét Révai-Bere Norbert, szegedi születésű diplomata, akit külügyi szolgálatának nem mindennapos helyszíneiről faggattunk.

Indonéz szobrász, szegedi boszorkány

– Semmit nem tudtam róla, csak elindultam, bele a vakvilágba. Egy szegedi barátommal, Balogh Lacival kettesben mentünk ki, ő festőművész lett, azóta is kinn él, indonéz feleséggel és négy gyerekkel. Én végül két és fél évet maradtam, megismerkedtem egy indonéz szobrászlánnyal, és beleszerettem. Amikor hazajöttem, ő is jött velem, és egy évig itt éltünk Szegeden. Két kiállítása is volt ez alatt az egy év alatt – emlékezik vissza a Külügyminisztérium vezető tanácsosa. Hozzáteszi, a lány visszament Indonéziába hogy befejezze az egyetemet, és a távolság szétszakította a kapcsolatot, de barátságuk még ma is tart.

Az indonéz szobrászlány után szegedi boszorkány következett. – Megismerkedtem itthon egy csodálatos lánnyal: Anita igazi szegedi boszorkány, nagyon jó, hogy vele mindenben társra találtam. Már az „első esküvőnk" is különleges volt – Indonéziának köszönhetjük. Még Budapesten történt, hogy az indonéz nagykövet asszony meghívott a rezidenciájára egy fogadásra, ahol váratlanul egy gyönyörű rubingyűrűt adott a kezembe, kérve, hogy a jelenlévők előtt húzzam azt a kedvesem ujjára. Ez egyfajta – az iszlám vallásban nagyon fontos szerepet játszó – adomány volt a részéről. Tudta, hogy együtt élünk Anitával, és úgy gondolta, csupán azért nem házasodtunk még össze, mert nem tudom az esküvőhöz szükséges dolgokat, például a gyűrűt megvenni. Nekünk mindenestre örökre ez marad a mi „egzotikus budapesti esküvőnk".

Titkos, tradicionális

Az erre következő „titkos" polgári esküvő – még a család sem tudott róla – két tanúval kifejezetten romantikus volt, állítja Révai-Bere Norbert. – A végén kicsit zavarba jött az anyakönyvvezető, amikor mondta, hogy most pedig fogadjuk a gratulációkat... Körülnézett, és látta, hogy vele együtt is csak öten vagyunk.

A harmadik, komolyabb esküvőnek nagy híre lett Szegeden, mert negyedszázada nem tartottak itt tradicionális zsidó esküvőt. – Nekem és a családomnak nagyon sokat jelentett, hogy a szegedi zsinagógában esküdtünk meg – vallja Révai-Bere Norbert.

Az esküvők után Malajzia következett. – A Külügyminisztérium munkatársaként az ottani nagykövetségre kerültem. Miután ez egy kis követség, én voltam a nagykövet helyettese, a konzul, a kulturális attasé és a sajtóattasé is egy személyben – mondja mosolyogva.

Kobra a kertben, majom a konyhában

A malajziai élet: csupa egzotikum. Az ázsiai ételek, a gyönyörű tájak, növények és persze az állatok... – A gyerekeket féltettük, amikor a magas fűben játszottak a kertben, mert ott mérges kígyók is akadtak. Még királykobrát is láttunk! Fürdettünk elefántokat, s lovagoltunk is rajtuk a gyerekekkel. No meg a majmok…Még a hetedik emeleti lakásunkban is volt olyan, hogy bent ült a konyhában egy majom, és ette a banánunkat. Egyszer a dadus ment ki, kakis pelenkával és a gyerekkel a karján. Amikor meglátta a majmot, ijedtében hozzávágta a pelenkát, na, akkor 3-4 hónapig nem jöttek... Az első lakásból azért kellett elköltözni, mert beköltöztek hozzánk a termeszek is. Az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor a ruháinkból építettek termeszvárat – említi a malajziai élet „gyönyörűségeit". A család egy 10 hetes kisbabával ment ki és három kislánnyal jött haza.

– A legnagyobb lányom öt és fél éves, a legkisebb hathetes volt, amikor tavaly év végén hazatértünk. A gyerekek számára sokkal inkább megterhelő a kultúrsokk, ezért nekünk a feleségemmel erősnek kell lennünk, és tartanunk kell magunkat – magyarázza a váltás nehézségeit. A Külügyminisztériumban most kicsit északibb országokkal, Vietnammal, Kambodzsával, Laosszal, Thaifölddel és Burmával, valamint Ausztráliával, és Új-Zélanddal foglalkozik. Azt mondja, a diplomata számára az is fontos munka, amit itthon végez, de az igazi szépségek a külföldi szolgálatban rejlenek. – Sok helyre eljutunk a világban, ennek ellenére nekem a szívem csücske mégiscsak Szeged – vallotta meg.

G. K. T.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Botka László győzött Szegeden

A választási adatok 70 százalékos feldolgozottsága mellett az eredmények a vártnál nagyobb… Tovább olvasom