Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Székelyföld autonómiája a tét?

Az országgyűlés elfogadta, ezért nálunk törvény lett a Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásáról szóló szerződés. A hétfői szavazáson a szegedi Balogh László honatya nemmel voksolt, három megyebeli képviselő pedig nem vett részt a szavazásban.
A Tisztelt Ház többsége, 257 képviselő igent mondott hétfőn Románia és Bulgária EU-csatlakozási szerződésének ratifikálására. A tiltakozók közül hat független képviselő – köztük a szegedi Balogh László – a „nem" gombot nyomta meg, egy tartózkodott. A Parlamentben megjelent honatyák közül többen, például a Fidesz 84 – közte a vásárhelyi Lázár János, a csongrádi Vincze László –, illetve az MSZP 25 képviselője – például a makói Gazdag János – nem vett részt a szavazásban. Ez utóbbi csoportból Vincze László így fejezte ki, hogy korainak tartja Románia EU-tagságát. Lázár János pedig azt akarta jelezni: nem lát arra garanciát, hogy Romániában megfelelően biztosítják ugyanazokat az egyéni és kollektív szabadságjogokat, amelyeket az unió polgárai élveznek. Gazdag János viszont csak véletlenül maradt ki az „igenesek" nagy táborából: elmondása szerint őt a voksolásban megzavarta a Jobbiknak a karzatról lehulló színes szórólapja.

– Jelzésnek szántam a „nem" szavazatomat – jelentette ki Balogh László. – Kifejeztem szolidaritásomat a kisebbségi jogaik érvényesítéséért harcoló erdélyiekkel, és figyelmeztettem a kormányt, hogy az összmagyarság ügyeiben lépjen föl határozottabban. Erre most különleges lehetőség kínálkozott: az EU-n belül lévő országok megfogalmazhatják elvárásaikat a frissen csatlakozók iránt. A magyar kormány szó nélkül hagyja, hogy kisebbségi ügyekben Románia kettős játékot űz: az ottani parlament nem tárgyalja az RMDSZ-es autonómiajavaslatot, de a Moldáviában élő románságnak megadja az állampolgárságot.

– A zsarolás nagyobb kárt okoz, mint amekkora hasznot hozhat – rögzítette álláspontját a szocialista Géczi József. – Külpolitikánkban határozottabban kell föllépni például a román nacionalizmus megnyilvánulásai ellen, az erdélyi magyarok autonómiatörekvései mellett. De látni kell: az EU-nak egész Kelet-Európa kell, az egész Kárpát-medencét tekinti fejlesztési térségnek. Magyarországnak is az az érdeke, hogy az erdélyi, a bánsági magyarok az anyaországbeliekkel együtt lehessenek az uniós táblánál – például egy nemzetközi reptéren. Ezért mondok Románia csatlakozására igent.

– Mindenki a lelkiismerete szerint voksolt – véli Nógrádi Zoltán, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője. – E szavazatban is kifejeződik a politikusi magatartás, értékrend és szakmai ismeret. Én azért nyomtam meg Bulgária és Románia EU-csatlakozására az „igen" gombot, mert abban hiszek, hogy nemzetünk előrehaladása csak a Kárpát-medencei népek felemelkedésével együtt lehetséges. Az Európai Unió számomra a közös gondolkodásról és az együttműködést feltételező közös tettekről szól.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Leépítés a laborban, perel a szakszervezet

Kilencvenhat álláshelyet szüntettek meg február óta a tetemes adósságot felhalmozott szegedi… Tovább olvasom