Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Székelyföldi télben teszteli fajtáit a szegedi Gabonakutató

Miután elolvadt a hó, és nap közben plusz tizenöt fok is lehet, a búza letudottnak tekinti a telet, nedvességet gyűjt. Ilyenkor tehet benne igazán nagy kárt a fagy. A szegedi Gabonakutató a klímakamra és hazai parcellák mellett most a székelyföldi télben is teszteli fajtáit.
Tavaly és tavalyelőtt a szegedi Gabonakutató Nkft. két búzafajtája volt a piacvezető Magyarországon. A GK Csillag és a GK Békés vitte a prímet. Azt, hogy a teljes vetésterületnek hány százalékán melyiket termesztették, azért nem lehet tudni, mert a hazai földeknek becslések szerint csak 20 százalékán használnak fémzárolt vetőmagot. Ez az arány Nyugat-Európában ennek háromszorosa. Nálunk is volt 50 százalék körül, amikor a területalapú támogatást az ellenőrzött vetőmag használatához kötötték. Ma már nincs ilyen megkötés, ami nehezíti a jelentős részben vetőmageladásból élő kutatóintézetek dolgát. – A búzát ugyanis csak ott lehet eredményesen termeszteni, ahol nemesítik, például a német fajták nem jók nálunk, és mi is hiába küldenénk Ausztráliába vetőmagot. Tehát ezen a piacon muszáj boldogulni – mondja Cseuz László búzanemesítő, a szegedi Gabonakutató főosztályvezetője.

Székelyföldi télben teszteli fajtáit a szegedi Gabonakutató. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

A nonprofit kft. megdolgozik a kenyérért. Több ezer tételből álló génbankjából évente 1000 új kombinációt, keresztezést hoz létre, és az így létrejövő, 7-8 éven át szelektált növényeket vizsgálva évente 10-15-öt jelent be állami fajtakísérletre. Ez három évig tart, és az állam 2-3 új fajtát ismer el évente. Ezután a piac dönti el, melyikre van szüksége. Az igazi vizsga az, amikor a búzát nagy területen termesztik. Bármennyire is fejlődik a nemesítés tudományos háttere, innentől nagy adag szerencsére is szüksége van a fajtának ahhoz, hogy jól szerepeljen.

Őszi versus tavaszi

A búzát a két sarkkör között szinte mindenütt termesztik. Kazahsztánban, Kanadában és az Egyesült Államok, Oroszország északi részein, ahol szigorú a tél, a tavaszi vetésű fajtákat használják. Ezek nálunk jelentősen kisebb termést hoznak, mint az ősziek. Szintén tavaszi búzát termesztenek Brazíliában, mert bár ott nincs kemény tél, de az a negyvennapos hideg periódus is hiányzik, ami az őszi búza fejlődéséhez elengedhetetlen.

A búzanemesítés elsődleges célja a nagy, jó minőségű termés, de a termelésbiztonság is fontos szempont. A szárazság szokta a legnagyobb kárt okozni nálunk, viszont a fagytűrő képességet agrotechnikai eszközökkel kiváltani nem lehet, ellenben nemesítéssel javítható. A gabonafélék közül az őszi búza bírja leginkább a fagyot. A kritikus pont általában mínusz tizenöt fok, hótakaró nélkül, ám nem mindegy, hogy milyen állapotban éri a növényt ez a hideg. Ha fokozatosan edződhet, nem lesz gondja a mínusz tizenöttel sem. Sőt, ha a növények 85 százaléka kifagy, a megmaradottak bokrosodnak, és egy növény képes húsz kalászt is hozni, így kompenzálva a veszteséget. A tapasztalatok azt mutatják, a szegedi búzafajták az ország vetésterületének nagy részén biztonsággal termeszthetők, és fagytűrésükre nincs panasz a gazdák részéről. A mostani téllel az a baj, hogy a novemberben megszerzett edzettségét mostanra elveszítette a búza. A plusz öt fokkal nem lenne gond, a tizenhéttel viszont az a baj, hogy a növény letudottnak tekinti a telet, nagy vízfelvétel mellett intenzív fejlődésbe kezd. Ahogy Fónad Péter biológus, búza- és zabnemesítő magyarázza, megnő a bokrosodási csomó szövetnedvének víztartalma, más szavakkal „felhígul benne a fagyálló". Ez esetben már a mínusz tíz fok is károsíthatja a szöveteket. A télnek még nincs vége.

Székelyföldi télben teszteli fajtáit a szegedi Gabonakutató. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

Az időjárási szélsőségek vizsgáztatják a búzafajtákat. Ilyen körülmények között a laboratóriumi vizsgálatok és a szabad földi kísérletek nagyon eltérő tapasztalatokat hozhatnak, de az utóbbiak a mérvadók. A Gabonakutató Szeged környékén évente 15 hektáron nemesít, de a szegedi búzafajták fagytűrését korábban Mátraszentlászlón és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében figyelték. A legújabb kísérleti helyszín a székelyföldi Zetelaka, ahol először ősszel vetett a nonprofit kft. egy ottani termelővel együttműködve, aki szegedi fajtákat is használ. A tengerszint felett 1000 méternél magasabban, nem túl jó talajon, de komoly télben vizsgáznak a búzák. Ott volt már hó nélkül mínusz tíz, és hóval mínusz 17 fok is.

Fagyasztás

A klímakamrában 6 hétig tart az előnevelés, majd 4 napos előedzés után jön a fagyasztás, őszi búza esetében mínusz 15 és fél fokon, 24 órán keresztül. Csak azokat a búzatörzseket tartják meg a nemesítők, amelyek ezt a vizsgálatot megfelelően bírják. Az állami vizsgálatokban ezt a tortúrát a növények legalább 15 százalékának ki kell bírnia, de a nemesítők ennél jobb eredményt várnak.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A hétvége már napos

Isteni az idő mindhárom napon! Télről, fagyról kár beszélni... Tovább olvasom