Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

Szellemi örökösök a Tisza partján

Szeged - A szegedi egyetem az egyetlen magyarországi kutatóhely, ahol Nobel-díjra érdemes teljesítmény született. Szent-Györgyi Albert Nobel-díja máig rangot ad a Szegedi Tudományegyetemnek: a világranglistán a harmadik száz „leg" között, a legjobb magyarországi egyetemként jegyzik.
A Nobel-díj Szent-Györgyi Albert számára a legvágyottabb és legértékesebb elismerés. Talán azért, mert hetven évvel ezelőtti elnyerése után, Amerikában titkos reménye volt, hogy másodszorra is megkapja a rangos kitüntetést, harcos pacifistaként. A negyedik magyar származású tudós volt Szent-Györgyi, aki 1937. december 10-én (ma hetven esztendeje) átvehette a Nobel-díjat, de az első, aki szülőföldjén élt, amikor megkapta. A „Paprika-díj" (ahogy a Times nevezte) nemzeti győzelemnek számított, s ennek megfelelő lelkesedéssel ünnepelte az első világháború és Trianon miatt megtépázott tekintélyű Magyarország.

Az ország a rádió élő (épp hetven éve 18 órakor kezdődő) közvetítéséből lehetett föltanúja a kivételes eseménynek. Ötven percig tartott az élő műsor – írja Szabó Tibor és Zallár Andor könyvében. Berlioz Rákóczi-indulóját játszotta a zenekar, a svéd király kezet fogott a szegedi tudóssal és átadta neki az 1937. évi orvosi Nobel-díjat: az aranyérmet, az oklevelet és a 40 ezer dollárnak megfelelő értékű csekket tartalmazó pecsétes borítékot.
 
A Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert megindultsággal vette át V. Gusztáv svéd királytól. Fotó: Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye

Iskolát alapított Szegeden. Itt született élete legnagyobb barátsága: Bay Zoltán fizikussal a zeneszeretet hozta össze. Itteni tanítványai közül hozzá hasonlóan külföldre távozott és sikereket ért el – például Laki Kálmán, Gergely János. Itthon Bíró Endre az ELTE biokémiai tanszékén folytatta mestere izomkutatási hagyományait, Ernst Jenő biofizikai iskolát teremtett Pécsett, Banga Ilona (férjével, Baló Józseffel együtt) felfedezte az elasztáz enzimet.

A szegedi egyetem máig Szent-Györgyi örökösének tekinti magát. Világhírű egyetemi polgárának már a Nobel-díj odaítélésének hírét véve javasolták, majd 1938. április 7-én át is adták a természettudományi kar díszdoktori címét. Tanítványai és munkatársai közül az egyik legsikeresebb, Straub F. Brunó, az aktin fehérje első leírója, követte az intézet élén, majd izom-biokémiai és enzimológiai kutatásait folytatta, s az MTA Szegedi Biológiai Központjának igazgatójaként ő hívta haza Szent-Györgyit. Az alkalmat megragadva a Szegedi Orvostudományi Egyetem 1973. október 12-én díszdoktorává fogadta Szent-Györgyit, majd 1986. október 22-én bekövetkezett halála után felvette nevét, s évente megrendezi a Szent-Györgyi napokat. Jelenleg a szegedi universitas Általános Orvostudományi Kara Klinikai Központja viseli a Szent-Györgyi nevet, a mostani jubileumi évben pedig – a Somogyi-könyvtár és a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményére és segítségére alapozva – átadták a Nobel-díjas tudós pályáját, Szegeden őrzött tárgyait bemutató emlékszobát.

Linus Pauling: Albert volt a legelragadóbb ember a tudományos világban

A Szegedi Tudományegyetem három tanszéke tekinthető a Szent-Györgyi Albert által irányított élettani kémiai intézet közvetlen utódának. 1952-ben az intézet nevét Orvosi Vegytani és Biokémiai Intézetre változtatták, majd a biokémiai részleg 1962-ben Biokémiai Intézet néven önállósult. Ennek élére 1968-ban Szent-Györgyi Albert és Straub F. Brunó egykori tanítványa és munkatársa Guba Ferenc professzor került. Vezetése alatt visszatértek az izom-biokémiai kutatásokhoz, ezekhez diákkörös hallgatóként csatlakott az intézet jelenlegi vezetője, Dux László professzor. A másik jogutód, az Orvosi Vegytani Intézet Kovács Kálmán, majd Penke Botond professzor vezetésével a peptid kémia nemzetközileg elismert kutató intézetévé fejlődött. Jelenleg az Orvosvegytani Intézetet és a TTIK-hoz tartozó Szerveskémai Intézetet is Tóth Gábor professzor vezeti, s a nagy elődök közé sorolja – többek között – a Szent-Györgyi-tanítvány Bruckner Győzőt, aki jobb keze volt kémiai ügyekben, de Fodor Gábort is. Egykori medikus tanítványai közül még ma is az egyetemen oktat, például Ormos Jenő, a Patológiai Intézetének emeritus professzora.

Hannus István, a TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéke professzora pedig elsőként hozta haza, s már 1989-ben közölt részleteket a nagy tudós amerikai éveinek lenyomatát adó, ott megjelent cikk-gyűjteményből. De nemcsak a szegedi orvosok, biológusok és vegyészek érzik magukat Nobel-díjas tudósunk örököseinek. A tudomány Tisza-parti fellegvárában, a hozzá kapcsolódó új tudásközpontokban, vagy éppen az akadémiai kutatóhelyeken, a Szegedi Biológiai Központban talán épp most olyan munka folyik, mely Nobel-díjra érdemes.

A tudomány hatalma

„...Látom, tapasztalom, hogy ebben a kis országban olyan nagy a tudomány tisztelete, szeretete a közös emberi kincsek megbecsülése oly erős, hogy ennek alapján joggal várhatom; a magyar tudomány hatalmassá fog növekedni…" – mondta Szent-Györgyi 1973-ban díszdoktorrá avatásán, Szegeden. Életrajzírója, Ralph W. Moss kérésére fogalmazta meg hitvallását: „Tartsd nyitva a szemed, az apró részleteket is vedd észre, és legyél mindenben mértéktartó – céljaidat kivéve!"

Mások mondták

„A Szent-Györgyi által felállított új tételek teljesen új helyzetet teremtettek a kémiában – mondta Hammersten svéd professzor, mikor a Nobel-díj átadása előtt méltatta munkásságát. – Szent-Györgyi elméletei és kísérletei magyarázzák meg a katalizációnak eddig teljesen ismeretlen lefolyását. 1933-ban kezdődik meg tulajdonképpen Szent-Györgyi felfedezéseinek sorozata, amelyek rendkívül gondossággal és alapossággal végzett Szegeden. Éles meglátása képessé tett őt arra, hogy a lényeget elkülönítse a lényegtelentől…" Halála után Linus Pauling, az egyetlen ember, aki két meg nem osztott Nobel-díjat kapott, azt mondta: „Albert volt a legelragadóbb ember a tudományos világban."

(Vége)

Olvasóink írták

  • 1. Csongrád-megyei csodák 2007. december 10. 00:14
    „... A tudomány Tisza-parti fellegvárában, a hozzá kapcsolódó új tudásközpontokban, vagy éppen az akadémiai kutatóhelyeken, a Szegedi Biológiai Központban talán épp most olyan munka folyik, mely Nobel-díjra érdemes. ... Hogy-hogy talán? Ha fellegvár, akkor legyen biztosan arra érdemes! Egyébként felleg helyett fellengzős...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szeptemberben még úgy tűnt, nem nyit ki a szegénykonyha

Szeged - Az alsóvárosi ferences rendház szegénykonyháján jártunk. Nemcsak a menüre, az ott étkezőkre… Tovább olvasom