Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

Szellős tér lenne a Mars téri dzsungelből

Szeged - Már látni az alagút végét: úgy tűnik, lesz uniós forrás a Mars téri piacberuházás befejezésére, a terület teljes rehabilitációjára, és elköltözik a helyközi és a távolsági buszpályaudvar is. Ott marad a helyi tömegközlekedés központja egy többfunkciós irodaház fölszintjén, de hogy az U pavilon helyére mi épül, még rejtély.
Három évvel ezelőtt mozdult el a holtpontról a Mars tér évtizedekig egy helyben toporgó ügye, azzal, hogy 2005 nyarán bontani kezdték a pavilonokat, majd még ugyanabban az évben hozzáfogtak a két kiscsarnok megépítéséhez (lásd kronológiánkat). Akkor még négy kis- és egy nagycsarnokban gondolkodott a városvezetés, ám a napi piaci igények felülírták a koncepciót. Mára kiderült, nem tudnának még két kiscsarnokot benépesíteni bérlőkkel: az elkészült Anna és Irén csarnokban is találni még üres üzleteket.

Ma még hatalmas a forgalom és a zsúfoltság a Mars téren Fotó: Miskolczi Róbert

Hát akkor hogyan tovább? A nagycsarnok mindenképpen megépül – tájékoztatta lapunkat Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester –, mégpedig uniós forrásokból. Tavaly a kormány a továbbfejlesztésre javasolt projektek közé sorolta a tér fejlesztését és rehabilitációját, hamarosan be is adják a pályázatot. Vagyis nemcsak a nagycsarnok készül el, hanem a parkoló, a zöldterületek, és a teret kiszolgáló utak, mintegy kétmilliárd forintból, előreláthatóan jövőre. (A kiscsarnokok 540 millióból épültek meg részint hitelből, részint a kereskedők anyagi hozzájárulásával: a bérleti jogot ugyanis átlagosan hatmillió forintért vásárolták meg.)

Nem piacépítési, hanem városrehabilitációs projektről van szó – szögezte le Nagy Sándor, aki a kereskedők és a város közötti, a pavilonok bontásával kapcsolatban keletkezett perekkel kapcsolatban megjegyezte, azok utolsó felvonásukhoz érkeztek. Pár hónapon belül szerinte jogilag tiszta helyzet jöhet létre a Mars téren.

Még akad bérlő nélküli üzlet az új csarnokokban Fotó: Miskolczi Róbert

A buszpályaudvar tizedik helyszínét jelölték ki

A Tisza Volán Mars téri autóbusz-pályaudvarát 1965. november 13-án adták át a Marx téren. Napi 200 járat fogadására és indítására építették, ma tízszer akkora forgalmat bonyolít le és mintegy 50 ezer utas fordul meg a szűkös területen. Már 1978 óta tervezték a pályaudvar elköltöztetését, a végleges, a sorrendben tizedik helyszínt azonban csak 2007-ben jelölték ki a Kálvária sugárút és a Móravárosi körút sarkán. A megvizsgált kilenc helyszín között szerepelt a mai plázaterület, a Merkur-telep, a volt szovjet laktanya, a hajdani Agroker-telep, az Indóház tér, a Felsővárosi feketeföldek, az SZKT Csáky utcai telephelye, s legvégül a Bakay Nándor és a Vásárhelyi Pál utca sarki Volán-telek. 
A buszpályaudvar is elköltözik, legkésőbb 2010 nyarára csak egy, a helyi tömegközlekedést kiszolgáló decentrum marad. Gábor Attila, a Szeviép-csoport pénzügyi igazgatója úgy nyilatkozott, többfunkciós irodaházat terveznek, amelynek a fölszintjét veszi majd birtokba a Volán-decentrum. (Vagyis a korábbi hírekkel ellentétben nem kerül ide bútoráruház.)

Abban eltökélt a városvezetés – mondta Botka László polgármester –, hogy csak városképbe illeszkedő fejlesztések valósulhatnak meg, és az is biztos, hogy nem élelmiszer-áruházat húznak fel. Szellős, sok zöldterületet tartalmazó tervekben gondolkodnak. Ehhez Gyimesi László, a Fidesz szegedi elnöke annyit fűzött hozzá, hogy támogatják a Mars tér fejlesztését, de csak abban az esetben, ha az nem a termelők és a város kárára történik. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesznek voltak tervei a tér fejlesztéséről (erről a piackronológiában írunk – a szerk.), de azokat a jelenlegi városvezetés egyeztetés nélkül lesöpörte és ennek köszönhetően az elveszíti hagyományos piac-téri szerepét.

Egyelőre megmarad az ezer négyzetméteres U pavilon, amely máig alkalmas kiállítások rendezésére. Ám amint a buszport feletti rendezvénycsarnok is megépül a Kálvária sugárút és a Móravárosi körút sarkán, elveszíti funkcióját, azaz lebontják.


Piac-kronológia

2001-ben emeletes piac és buszállomás építését szavazta meg a közgyűlés Bartha László polgármestersége alatt, a tervek is elkészültek, ezeket azonban 2002 után elvetették;
2004 szeptemberében, Botka László polgármesterségének első ciklusában döntés született a földszintes piacról, négy kis- és egy nagycsarnok építéséről;
2005 júniusában lebontották az első pavilonokat, szeptemberben hozzáfogtak két kiscsarnok építéséhez;
2006 januárjában kényszerbontások kezdődtek, emiatt indultak azok a perek is, amelyek még tartanak;
2006. február–március: átadták a két kiscsarnokot, amelyek az Anna és az Irén nevet viselik;
2007. július: a kormány a továbbfejlesztésre javasolt projektek közé sorolta a Mars tér rehabilitációját. Ekkor már biztos volt, hogy csak a nagycsarnok épülhet meg, a másik két kiscsarnok nem.
 

Olvasóink írták

  • 4. városi 2008. január 30. 21:04
    „Ezen meg sem lepődök,hogy már megint Szeged...Van amúgy olyan pénz,amit Szeged nem kap meg a komcsiktól?200000 ember lakna csak ebben a régióban?És itt mi a perifériában pusztuljunk el?Tudom,fogjam be a szám,párthűség...”
  • 3. csanyiv 2008. január 30. 12:31
    „atkó: a buszport és a buszpályaudvar közötti különbség már többször ki lett tárgyalva, itt a DM-en is, keress utána, ha nem érted...
    A nagyvonalúbb parkoláshoz éppen az eredeti tervek szerinti parkolónak kellett volna megépülni (ami most akadályozva van), akkor nem kellene a környező utcák fizetős parkolóit használni. A multiknak (is) elő van írva, hogy mekkora forgalomhoz mennyi parkolót kell létesíteni - nyilván az ehhez szükséges területet meg is kell venniük, nem ajándékba kapják a telket (ergó ez pénz kérdése, ami a városnak nyilván nem áll korlátlanul rendelkezésre).
    Ez a kisajátítás zajlik most az újszegedi Tisza Park miatt is, nem kevés pénzért.”
  • 2. joy 2008. január 30. 12:05
    „Jó az.
    Tudsz két szótagos magyarabbat?
    Nézd végig a magyar nyelvet, mennyi benne az idegen gyökerű jól meghonosodott szó!
    A latinból is bekeveredett igen sok kifejezés: "porta" a latin porta főnévként kapu, de magyarban is az, sőt a ház körüli területet, udvart is jelöli.
    A "port" ennek mai, több nyelvben használatos rövidülése.
    "Buszporta" mennyivel magyarosabb,. mint a "Buszport"?

    Ennyit a portás etimológiáról.

    Többi írásod említést sem érdemel, primitív acsarkodás.”
  • 1. atkó 2008. január 30. 11:10
    „Már megint ez a buszport. Erre még mindig nincs megfelelő magyar kifejezés?
    A két kiscsarnokot nem február-márciusban adták át, hanem csak májusban. Így utólag már gondolhatjuk, hogy ennek nincs jelentősége, de akkor további forgalomkiesést jelentett a kereskedőknek, akik hónapokig nem dolgozhattak.
    Jellemző a megalomániás elképzelésekre, hogy a "rendelkezésre álló" területre négy kiscsarnokot terveztek be, holott csak háromnak van helye. Így most a csarnokokat csak személygépkocsival tudják normálisan megközelíteni a kereskedők, pedig az áru tehergépkocsikkal és furgonokkal érkezne. Némely parkolóba egyszerűen nem lehet beállni, annyira közel esik a bejárati sorompótól.
    Erre most kiderül, hogy a másik két kiscsarnok mégsem épül meg. Vajon mi lesz a helyükön, mire tartalékolták a területet?
    A parkolási renddel is a vevőket igyekeznek elüldözni a Mars térről. Itt még szombaton is fizetni kell a parkolásért. Bezzeg a mulik bevásárlóközpontjainál ingyenesen állnak rendelkezésre a térséges parkolóhelyek. A városvezetés egyértelműen a multiknak kedvez ezzel is, a hazai kiskereskedők meg sorban lehúzhatják a redőnyt. Ezért nem telt meg még a két kiscsarnok sem. A nagy csarnok vajon meg fog telni????”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Piszkos pénz tapad a kezünkhöz

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a bankjegyek és fémpénzek akár több millió ember kezén… Tovább olvasom