Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 1°C Még több cikk.

Szélsőségek a jövőben is

Úgynevezett genovai ciklonok sorozata hozta az egymást követő, óriási augusztusi esőzéseket. A globális fölmelegedéssel, annak jelenlegi szakaszában, a szélsőségek is együtt járnak. A jövőben is számítanunk kell rendkívüli időjárási viszonyok kialakulására.
Rég látott vízözön volt Tápén a hét elején. Fotó: Gyenes Kálmán
A csapadékképződést Magyarországon, amióta a globális fölmelegedés megkezdődött, alapvetően három dolog befolyásolja; az egyik csökkenti a lehetőségét, a másik kettő növeli – hívja föl a figyelmet Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója. E három hatás „küzd egymással", a végkifejletbe azonban számtalan, gyakran csak néhány órán át létező – néha tomboló erejű – légköri képződmény is beleszól.

Ami csökkenti a csapadékkialakulás valószínűségét nálunk: maga az a tény, hogy melegszik az éghajlat, mert azt is jelenti, hogy a száraz, napos passzátszélövezet kissé északabbra tolódik. S az e sávból még északabbra kinyúló, Magyarországot is elérő anticiklonok gyakrabban határozzák meg időjárásunkat. Ami viszont növeli a csapadékkialakulás lehetőségét – ugyancsak a melegedés hatására –, hogy melegben nő a párolgás, több vízgőz kerül a levegőbe, amely aztán kicsapódhat. A magasabb hőmérsékletű levegő egyébként is több vízgőzt tud befogadni, mint a hűvösebb, így a keletkező eső is több lehet. A melegedés ráadásul labilissá, felhőképződésre hajlamossá teszi a levegőoszlopot.

A fő szabályoktól azonban, számos más tényező hatására, a konkrét helyzet időnként eltérhet. Például: bár az anticiklon-övezet kissé északabbra húzódott – idén augusztusban mégis egymás után sorozatosan ciklonhatás érvényesült Magyarországon. Mégpedig az Adria felől érkező, úgynevezett genovai cikloné, a ciklon pedig csapadékot hoz. Hogy miért történt ez, és miért épp augusztusban, mely egyébként jellemzően száraz hónap, arra nehéz választ adni. Az bizonyos: rendkívüli jelenségről van szó.

Mi várható a következő években, évtizedekben? Továbbra is számítanunk kell szélsőséges időjárási jelenségek kialakulására. Ennek kijelentésében egyébként – fűzi hozzá még a szakember – általában óvatosak a meteorológusok. A légköri folyamatok ugyanis olyannyira összetettek, hogy még a mai, fejlett számítógépek korában is csak részlegesen lehetséges minden, számottevő tényező együttes modellezése.


Másutt szárazság

Az éghajlat, az időjárás alakulása mindig számtalan tényezőre vezethető vissza – mondja Koppány György meteorológus, az SZTE nyugalmazott tanára. Igaz ugyan, a fölmelegedés kedvez a csapadékkeletkezésnek – ugyanakkor például Európa nyugati részén nem esett több eső az átlagosnál, sőt délnyugaton erdőtüzeket okozott a szárazság. Különféle szélsőségek az ember – kétségtelen – éghajlat-módosító tevékenysége előtt is bekövetkeztek. Az észak-atlanti áramlás gyengülése azzal is jár, hogy kevesebb hő érkezik a mérsékelt égövi területekre az óceáni szállítószalagon, s így akár még lehűlés is bekövetkezhet Európában. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A tej fehér és fekete

Friss tej kapható a szegedi lakótelepeken – fehéren és feketén. Szabályosan viszont csak… Tovább olvasom