Délmagyar logó

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda -1°C | 8°C Még több cikk.

Szemét-ügy: félmilliárdos veszteség egy év alatt

Szeged - Illés Zoltán államtitkár szerint a növekedő szelektív hulladékgyűjtésből extrabevételre tesznek szert a szemétszállító cégek, így újabb rezsicsökkentés jöhet. A szegedi számok erősen cáfolják a kormányzati elképzelést.
10-15 százalékkal csökkenhet a szemétszállítás díja az év második felében – jelentette be Illés Zoltán. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára elmondta, az esetleges díjcsökkentést az teszi lehetővé, hogy a közszolgáltatást végző cégeknek a szelektív gyűjtés növelésével több bevételük lesz. Ugyanis 2015. január 1-jétől kötelező lesz a lakossági kommunális hulladékok szelektív gyűjtése. Az úgynevezett száraz és nedves hulladékot kell elkülönítve gyűjteni, a minél kedvezőbb újrahasznosítás végett.

Az, hogy Illés Zoltán milyen számításokra alapozza az újabb rezsicsökkentést, nem derült ki, az viszont tény: a Szegeden 1998 óta működő szelektív gyűjtés évről évre veszteséget termel. A szemétdíjból minden szegedi háztartás havonta 580 forinttal támogatja a környezetvédelmet.

A szakállamtitkár szerint a Szelektív gyűjtés lesz a legújabb rezsicsökkentés forrása. A szerző felvétele
A szakállamtitkár szerint a Szelektív gyűjtés lesz a legújabb rezsicsökkentés forrása. A szerző felvétele

A hazai élvonalban

A szegedi lakossági szelektív hulladék mennyisége a 10 százalékát sem éri el a vegyes kommunális hulladéknak, ráadásul az előbbi lassan csökken, az utóbbi pedig folyamatosan növekszik. A magyar helyzetet jellemzi, hogy ezzel az eredménnyel Szeged a hazai városok élmezőnyében van – tudtuk meg a környezetgazdáktól. Ugyanakkor az EU azt szeretné, ha 2020-ra a háztartási hulladék 50 százaléka újrafeldolgozható lenne. A szelektív gyűjtésben jelenleg Ausztria, Németország, Hollandia és Svédország jár az élen, ahol a szemétnek több mint felét már válogatva gyűjtik. Az uniós 28 ország közül Magyarország a 19. helyen áll.

– A szelektív hulladék értékesítéséből és a lakossági szelektív gyűjtés állami árkiegészítéséből származó együttes bevétel 2013-ban 187 millió forint volt. Ezzel szemben a szelektív válogató üzemeltetési költsége 201 millió forint, ami nem tartalmazza a szelektív gyűjtés 263 millió forintos logisztikai és bérköltségeit – közölte érdeklődésünkre Lukács Attila.

A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Környezetvédelmi Divízió vezetőjének tájékoztatása szerint 2013-ban 493 millió forint veszteséget hozott a szelektív gyűjtés. – A szelektív gyűjtéssel kapcsolatos kötelezettséget több jogszabály rögzíti, a veszteségek mérséklésére csak szűk eszköztár áll rendelkezésre. Többek között ilyen döntés volt az élénk visszhangot kiváltó 2 heti gyűjtési gyakoriság bevezetése, amely csupán szerényen csökkentette súlyos veszteségünket. Mivel a begyűjtő és válogató rendszer felállt, az új rendszer szerinti nagyobb lakosság által termelt anyaggal a gazdaságosabb üzemméret felé lehet elmozdulni, amivel ez veszteség jelentősen csökkenthető lenne – tette hozzá Lukács Attila.

Megírtuk: az első szemétdíjvágás 180 millió forintjába került a nonprofit elven működő szegedi önkormányzati vállalkozásnak fél év alatt. 2014-ben ennek duplájával kell számolniuk. Az újabb 10-15 százalékos díjcsökkentés még nehezebb helyzetbe hozhatja a több száz főt foglalkoztató céget.

Hulladékdomb a szegedi feldolgozóban. Fotó: Segesvári Csaba
Hulladékdomb a szegedi feldolgozóban. Fotó: Segesvári Csaba

A szelektív hulladékok piaca pont annyira kiszámíthatatlan, mint az egyéb nyersanyagoké. Míg a műanyag fólia, PET-palackok, italoskarton, üveg, konzervdoboz díjai kissé emelkedtek, addig a papír és alumínium sörös-italosdoboz árai jelentős visszaesést mutatnak az utóbbi 3 évben. A szemét összegyűjtése, válogatása, elszállítása egyre drágább, amit nem ellensúlyoz a nyersanyagárak növekedése. – A szelektív hulladékra folyamatosan épül ki a feldolgozó háttéripar. A dunaújvárosi papírgyár például jelentős felvevőpiaca a papírhulladéknak. Egyre több olyan papíráru kapható, amely az újrahasznosítás eredményeként jött létre – közölte Lukács Attila. A divízióvezető ugyanakkor hangsúlyozta, a PET-palackból, szálhúzással készülő újrahasznosított termékek előállítása csak olyan tömeggyártási kapacitással rendelkező országnak kifizetődő, mint Kína.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új üvegház a füvészkertben

Elkészült az új trópusi üvegház a szegedi füvészkertben 250 millió forintos uniós támogatásból. Tovább olvasom