Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 7°C Még több cikk.

Szemközt: őslakosok kontra betelepültek

Gyálarétről szociológiai tanulmánykötet jelent meg a közelmúltban. Ez az első könyv, amely a Szegedhez tartozó településsel foglalkozik, a lakók nagy része mégis elégedetlen: szerintük valótlan képet festenek a tanulmányok Gyálarétről.
Néhány hónapja jött ki a nyomdából a Gyálarét társadalma című tanulmánykötet, amely három szociológus egy-egy tanulmányát tartalmazza. A könyv híre eljutott a településrész lakóihoz, akik felzúdultak.

A kívülállók nézőpontja

Az elégedetlenség legfőbb oka, hogy az emberek úgy érzik, az őslakosok és a beköltözöttek közötti vélt vagy valós ellentéteket a könyv elmélyíti. A tanulmányokat alátámasztó interjúrészletekben pedig egyesek bántóan nyilatkoznak a településről és az itt élőkről.

A könyvet Máté-Tóth András, a szegedi egyetem vallástudományi tanszékének vezetője szerkesztette, aki maga is Gyálaréten lakik. A néhány nappal ezelőtti gyálai könyvbemutatón a tanár úr elmondta, a könyv három szakdolgozatot tartalmaz, kettőnek ő volt a konzulense, a harmadikat pedig a felesége írta, aki népművelő a faluban.

– A felháborodásnak szerintem két oka lehet – mondta Máté-Tóth András. – Az őslakosok és a betelepültek Gyálaréten két jól elkülöníthető réteg. Az előbbiek közül sokan szegényebbek, alacsonyabb képzettségűek, ők úgy érezhetik, hogy a könyvben le vannak minősítve. A másik ok szerintem, hogy olyan tényeket tartalmaz a könyv, amelyeket mások máshogy tudnak. De egy ilyen kis településen ez természetes – tette hozzá. Máté-Tóth András szerint az is probléma, hogy sokan úgy alkotnak véleményt a kötetről, hogy nem is olvasták. Ő úgy látja, a tanulmányok szeretettel íródtak, és nem festenek negatív képet Gyálarétről.

Szembesültek a sokféleséggel

A könyvbemutatón Feleky Gábor, a szegedi egyetem szociológia tanszékének vezetője beszélt a könyvről. A szerkesztőn kívül jelen voltak a könyv szerzői, Máté-Tóth Andrásné, Takács Anita és Németh Zsolt is, a település lakói közül azonban kevesen – mintegy húszan – jöttek el. Feleky Gábor elmagyarázta, a kötet nem helytörténeti mű, hanem a település közösségéről szól. Nem ellentétekről van benne szó, hanem az emberek sokféleségéről, és arról, vannak-e hidak a sokféle csoportok között. – A könyv egyik funkciója az is, hogy beszélgessünk a problémákról – mondta.

A tanszékvezető nyugodt, bölcs bevezetője csillapítólag hatott a kedélyekre. Az őslakosok képviseletében felszólaló Szénásiné Papp Jolán szerint kár, hogy a háborgók nincsenek itt, és nem hallották Feleky Gábor magyarázatát. Ennek ellenére sérelmezte, hogy a könyv az őslakosokat „butának, szakképzetlennek" állítja be, és úgy tűnik, mintha a betelepülőkkel együtt „a fény és a pompa" korszaka köszöntött volna be. Szerinte lehet, hogy a tanulmányok szakdolgozatnak kiválóak, de amint kikerültek az emberek kezébe, nem kívánt hatást értek el, finomítani kellett volna azokat. A betelepültek nevében felszólaló úr is úgy gondolta, ahhoz képest, mennyire véleményformáló ez a könyv, nem elég kiegyensúlyozottak a benne szereplő interjúk. Szerinte a betelepültek véleménye az őslakosokról nem ennyire negatív.

Köszönjük, hogy írtak egy „valamit"

A mintegy kétórás vita végére a kedélyek lecsillapodtak, bár a könyv funkciója továbbra sem volt mindenki előtt világos. Egy hölgy felszólalása zárta az estét: – Köszönjük, hogy írtak egy „valamit" Gyálarétről – mondta mosolyogva. A gyálaiak közül végül sokan vásároltak a könyvből, és dedikáltatták is a szerzőkkel.

Fazekas Gábor
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Beruházás csak sztráda mellé jön

Közel 200 szakember érkezett tegnap Szegedre az ország más térségeiből és Romániából, hogy részt… Tovább olvasom