Délmagyar logó

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 1°C | 13°C Még több cikk.

Szent-Györgyi: Ne féljetek gondolkodni

Az egyetlen magyarországi kutatóhely, ahol Nobel-díjra érdemes teljesítmény született, a szegedi egyetem. S bár három mai tanszék is a Szent-Györgyi Albert által irányított intézet közvetlen utóda, mégsem csak az itteni orvosok, biológusok és vegyészek, hanem minden szegedi kutató Nobel-díjas tudósunk szellemi örökösének tekinti magát.
Három tanszék, közte a Dux László által vezetett biokémiai intézet is folytatja Szent-Györgyi Albert Nobel-díjjal is elismert kutatómunkáját. Fotó: Schmidt Andrea
„Ne féljetek gondolkodni és nagy problémákon töprengeni, még akkor sem, ha a kérdés túl nagynak látszik saját erőitekhez képest. Az életben, mint a célba lövésnél, magasabbra kell célozni, mint ahogy az ember találni vél. A kutatóknak a kutatás nem a legfontosabb, de az egyetlen fontos dolog" – mutatja Szent-Györgyi Albert 1977-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferenciának küldött levelét Dux László.

A megvalósult álom

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Biokémiai Intézete tanszékvezető egyetemi tanára, illetve Tóth Gábor, az Orvosi Vegytani Intézetet és a Szerves Kémiai Tanszéket is vezető professzor végigvezet azokon a szobákon és laborokon, amelyekben nagy elődjük, Szent-Györgyi Albert is dolgozott. Megcsodálhatjuk a dómra, illetve a másik oldalon a Rerrich Béla térre nyíló csodás kilátást, de egy fölújításra szoruló tanári szobán és a Nobel-díjas tudós nevét viselő tantermen kívül a harmincas évekből üzenő munkaeszközöket már nem lelhetünk. Mert nem ez a fontos – vélik a professzorok –, hanem az a szellemiség, amit Szent-Györgyi örökül hagyott.

– Az egyetem nem csak falak, laboratóriumok, műszerek, könyvek összessége. A benne dolgozó tanárok, tudósok, diákok közössége nélkül terméketlen és üres dísz a város az ország testén – magyarázza Dux László, hogy a Kolozsvárról menekülni kényszerülő, 85 éve a Tisza-parti városba befogadott egyetemre az alapító, Klebelsberg Kunó miért hívta meg Szent-Györgyi Albertet, s a hozzá hasonlóan fiatal, de külföldi tapasztalatokkal is rendelkező tudósokat. Általuk megvalósult az álom: a Tisza-parton megszületett a magyar Göttinga. S a tudomány itteni fellegvárában, újabban az egyetemhez kapcsolódó új tudásközpontokban, vagy éppen az akadémiai kutatóhelyeken, illetve a Szent-Györgyi-tanítvány Straub F. Brunó által alapított Szegedi Biológiai Központban nemzetközi figyelemre is érdemes munka folyik.

A vázizommintából fehérjéket választ szét Mendler Luca orvos biológus. Az izomkutatást Szent-Györgyi Albert kezdte el a szegedi egyetemen. Fotó: Schmidt Andrea
Megsüvegelték


– Friss szellemet hozott Szent-Györgyi, mert megmutatta: a tudós is ember, aki széles körű műveltséggel és érdeklődéssel rendelkezik, színes életet él. Ő például rendszeresen sportolt, repülőgépet vezetett, motorkerékpárral járt a munkahelyére, színházba látogatott – villant föl néhány képet Tóth Gábor a tudós elődről.

– Csapatot szervezett maga köré. Laki Kálmán, Banga Ilona, Straub F. Brunó, Erdős Tamás, Guba Ferenc társaságában, a mai Déry Miksa szakközépiskola pincéjéből a Dóm térre költöztetett laborokban folytatta a külföldön, többek között a vitaminkutatás pápája, Hopkins mellett, Cambridge-ben elkezdett munkát – tágítja a tudománytörténeti képet Dux professzor. Szegedi teljesítményét az amerikai kémikusok társasága egy szegedi emléktáblán külön is elismeri: „Mérföldkő a kémia történetében Szent-Györgyi Albert munkássága a biológiai oxidáció és a C-vitamin felfedezése terén. Szent-Györgyi Albert (1893–1986) biokémikus a 20-as években útkereső munkát végzett a biológiai oxidáció mechanizmusának felfedezésében. 1930–1936 között a Szegedi Egyetem professzoraként sikerült bebizonyítania, hogy a korábban izolált hexuronsav a C-vitaminnal azonos, és kilogrammos mennyiségben paprikából készíthető. 1937-ben kapott fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat a 'biológiai életfolyamatok, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis terén tett felfedezéseiért', később munkatársaival világszínvonalú eredményeket ért el az izom kémiai és biokémai mechanizmusainak vizsgálatában..."

Az MTA elnöke a tudomány ünnepén

A szegedi egyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában ma 11 órakor Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA elnöke megnyitja a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatot. Köszöntőt mond: Botka László szegedi polgármester Szabó Gábor rektor, Telegdy Gyula, a SZAB elnöke. Ünnepi előadást tart Venetianer Pál akadémikus Az evolúció a számok és a kísérletek tükrében címmel. A következő napokban az egyetem, az MTA szegedi akadémiai bizottsága, a TIT 22-féle rendezvényt és 163 előadást szervez az evolúció – fejlődés – revolúció témakörről.

– A tudományt Budapesten kívüli egyetemen is lehet színvonalasan művelni. Ezt is bizonyítja Szent-Györgyi munkássága – véli Tóth Gábor. A professzor arra is emlékeztet, hogy e teljesítményéért akkor megsüvegelték a szegediek a kutatót. Ma más a helyzet. Az egyik általa vezetett tanszéket a peptidkutatás központjaként emlegetik, a másik pedig kiváló munkakapcsolatban áll az ugyancsak Nobel-díjas Oláh Györggyel. De az ilyen és ehhez hasonló eredmények visszhang nélkül maradnak, a város és az ország nem értékén méri kutatóit, pedig manapság, mikor egyre romlik a tudomány finanszírozása, illetve az erre szánt összeg belső elosztása, nagyon nehéz itthon tartani a fiatalokat.

Átütő eredmények jönnek

– A Szent-Györgyi által elkezdett izomkutatások terén megőrizte vezető helyét a szegedi egyetem – magyarázza az ezt a munkát iránytó Dux László, aki munkatársaival egyetemben öt (az orvosi, a gyógyszerész, a fogorvosi, a természettudományi és az egészségtudományi) karon és három (magyar, angol és német) nyelven oktat. Véleménye szerint az élettudományok terén átütő eredményekre számíthatunk annak eredményként, hogy az integrációval létrejött új struktúrában kiválóan együttműködhetnek a különböző tudományágak, például a világhírű szegedi fizika, kémia, matematika művelőivel.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elbúcsúztatták Gregor Józsefet

Több mint másfél ezer ember kísérte tegnap utolsó útjára a szegedi Belvárosi temetőben a múlt héten… Tovább olvasom