Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

Szigorúan ellenőrzött dóci lé

Dóc - Több hatóságnál is feljelentést tettek a környékbeliek a dóci Ferro Pharma Vegyitermék Előállító Kft. ellen: a gyógyszerészeti alapanyag gyártása közben létrejövő mellékterméket, a „dóci lét" a közeli földekre öntözi ki a cég. A lakók szerint ezzel megmérgezik a vizüket.

Allergiás gyerekről, vérző orról, hasmenésről szólt a hír az egyik tévécsatorna műsorában. A nyilatkozók a megbetegedésekért a Ferro Pharma gyógyszeripari alapanyagot készítő üzem gyártási melléktermékét, a dóci lét okolják, amelyet a környező földekre permeteznek ki. Emiatt több hatóságnál is feljelentették a céget. Az ügyben megkerestük a Ferro Pharma ügyvezetőjét, Kupó Gyulát, aki körbevezetett bennünket az üzemben.

Vasfumarátot, vagyis aktív gyógyszerészeti alapanyagot gyártanak, évente 1000–1200 tonnát állítanak elő. (Az anyag felhasználási aránya a világon 4000 tonna egy évben.) A vasfumarát az organizmusok életben maradásához szükséges nyomelemek közül a vasat pótolja, elősegíti a vérképzést.

Kupó Gyula azt mondja, a gyártási melléktermékéneket a gazdákkal kötött megegyezés nyomán permetezik a földekre. Fotó: Frank Yvette
Kupó Gyula azt mondja, a gyártási melléktermékéneket a gazdákkal kötött megegyezés nyomán permetezik a földekre.
Fotó: Frank Yvette

Magyarországon a Richter gyógyszergyár fogamzásgátlókba, a Béres cseppjeibe és tablettáiba adagol belőle. A dóci üzem éves termeléséből belföldre azonban csak 5 százalékot ad el, a vasfumarát 95 százaléka külföldi gazdára talál. Exportálnak belőle Japánba, Franciaországba, Németországba, Indonéziába, a Fülöp-szigetekre, Laoszba, Mexikóba és Izraelbe. Az Amerikai Egyesült Államok éves felhasználásának 80 százalékát biztosítják. A szert az élelmiszeriparban is hasznosítják, és állattakarmányba is kerül.

A képviselők is bejárták

– Amióta én vagyok a polgármester, nem tapasztaltam hivatalos bejelentést vagy kifogásolnivalót a Ferro Pharma ellen – mondta el lapunknak Tóth Margit, Dóc polgármestere, akitől megtudtuk: a közelmúltban kihelyezett testületi ülést tartottak, amelyen bejárták a gyárat. Az ügyvezető bemutatta a gyártási fázisokat és az ISO-tanúsítványokat. A gyár 19 dócinak ad munkát, évente kötelező orvosi vizsgálaton vesznek részt. Munkájával összefüggésbe hozható megbetegedést senkinél sem tapasztaltak.

– A Dócon gyártott vasfumarát a legkiválóbb minőségű a világon – szögezi le Kupó Gyula ügyvezető, miközben a bizonyítványokat mutatja. A falon sorakozó oklevelek arról tanúskodnak: termékük többek között megfelel a zsidó és a muszlim vallás előírásainak, hét ország gyógyszerészei által összeállított helyes gyártási gyakorlatnak. – Évente négy-öt leendő vevőnk járja be a gyárat, ellenőrzik, betartjuk-e az előírásokat, vizsgálják az alapanyagainkat, a labort, a technológiát. Tehát a vevők felől is szigorúan ellenőrzött a cég, de a gyógyszeripari szabványoknak is megfelelünk, sőt jóval alatta maradunk az általuk megszabott maximum értékeknek. Vagyis jóval kevesebb, szinte kimutathatatlan ólmot, arzént, higanyt tartalmaz az általunk gyártott vasfumarát. Ez a rendkívül zárt gyártási technológiának köszönhető – magyarázta az ügyvezető, aki a dóci lét tartalmazó nyílt medence mellett elmagyarázta, hogy a vasfumarát gyártási melléktermékének összetevői: ammónium, szulfát, víz és nehézfém. A lét a gazdákkal kötött megegyezés nyomán permetezik a földekre, hiszen az anyag bevizsgált növénykondicionáló szer. Serkenti a növények növekedését, és megóvja őket bizonyos megbetegedések ellen. Vagyis gyenge műtrágya. Kupó Gyula példaként megemlítette: megmérették, hogy egy átlagos műtrágyában mennyi nehézfém lehet. Kiderült: az egyszerű műtrágyának magasabb az ólom-, a higany- és az arzéntartalma, mint a dóci lének. Fizikai képtelenség, hogy a földekről az ivóvízhálózatba jusson, már csak azért sem, mert felszívják a növények.

Eddig a katasztrófavédelem, az ÁNTSZ és az Atiköfe vizsgálódott már az üzemben, nem találtak semmi szabálytalanságot. A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatás Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán készült szakértői véleményben pedig az áll: „Az anyag engedélyokiratában fölsorolt lehetséges veszélyes komponensek közül egyet sem találtunk kimutatható mennyiségben. A dóci lé komponensei gyakorlatilag nem mérgezők, vagy ártalmasak."

Olvasóink írták

  • 19. Kecmec 2011. augusztus 21. 11:15
    „A vilagon csak Indiaban es M.on gyartjak. USA , Nyugat Europa kizava. Szerintem ez eleget mond onmagaban.
    Ha kornyezeti hatasat keressuk, a betiltas okat naluk megtalaljuk.”
  • 18. csiperke73 2011. július 20. 23:42
    „Biztos nagy pénz van benne, csak a dávidcsillagocska már nem szán a környezetvédelemre belőle, mert akkor nem tudna annyit dőzsölni !”
  • 17. szellnelli 2011. július 20. 11:43
    „Az Unió egyes országaiban anyira vigyáznak a vizeikre, hogy a földekre kijuttatható trágya mennyiségét is szabályozzák!!És ezt a kétes eredetű hulladékot meg ellenőrizetlenül lehet szerte szét locsolni?????
    A térképen néztem hogy ez a rész a Mártélyi tályvédelmi körzethez tartozik, rengeteg védett madárnak állatnak ad othont, a környezetvédelmi szerveknek ez nem szúr szemet?
    Nem lehet valahogyan a dócilében található káros anyagokat kiszűrni, elszállítani, vagy estleg a gyár részéről újrahasznosítani ?
    Én úgy hallotam hogy a vegyi gyárak arra szoktak adókedvezményt kapni , hogy minél környezetbarátabban működjenek.
    A honlapjukon olvastam, hogy uniós forrásokból ez a gyár is kapott rendesen, de nem látom, hogy valóban környezetbarát lett. A gödreiket amiben a "csodaszert" tárolják mindössze egy fólia béleli -ez a környezetbarát csomagolás!”
  • 16. deszkás 2011. július 19. 16:39
    „Az ISO minősités mire szól? A gyártásra vagy a termékre vagy mindkettőre? Mert akkor az szinte biztos hogy hamis.”
  • 15. cat49 2011. július 19. 15:30
    „Dóc környékén van a hétvégi tanyám. Látom, mit művel a földdel a dócilé. KIÉGETI!
    Aztán a higítási arány betartását ki ellenőrzi? Látom a kocsikat, amik viszik a löttyöt. Ugyan, ki ellenőrzi hova mennyit és milyen arányban permeteznek ebből szét? Valaki azt írta, hogy 19-en dolgoznak a kft-ben. Senki nem kéri a bezárást, csak a dócilé földekre való kijuttatását, a zagy permetszerként való használatát kell megszüntetni. Vagy pedig rendes, ellenőrzött módon történő értékesítését, felhasználását vagy megsemmisítését kell elérni.”
  • 14. qrumpli 2011. július 19. 15:09
    „Ha mán ennyire veszélytelen és egészséges ,
    miért nem öntik a Tiszába akkor mindanyiunknak jutna belőle.
    Nehogy elhitessék már velem ,hogy nem a földet mérgezik vele!
    Akkor miért nem a nagy egybesült államokba permetezik szét?
    Nincs hely?
    Nekünk mindig nyalizni kell valakinek?”
  • 13. öregvegyész 2011. július 19. 11:16
    „Az utolsó szó jogán.
    Lehet ferro-fumarátot ferro-dihidroxidból és fumársavból is közvetlenül előállítani,de belga szabadalom van rá. És akkor nuku lé. Csak hát azt a licencet és a technológiát meg kell venni,ez drága mert ki kell az oxigént zárni. Azt gondolom így ma már nem szabadna csinálni. Azon pedig jót röhögtem,hogy kóser is.”
  • 12. qrumpli 2011. július 19. 07:36
    „Ha ilyen fene ártalmatlan és jó.
    miért nem viszik csatornával a tiszába?”
  • 11. öregvegyész 2011. július 18. 20:48
    „Olvasom ,hogy ukrán ferro-szulfát is jön be. Akkor ez egy hulladék import! Nem lehetne tiszta ferroszulfáttal dolgozni? Persze,hogy lehetne csak akkor drága lenne és a dolog bukéja veszne el a NaturAquanak!”
  • 10. szellnelli 2011. július 18. 13:58
    „Ha megnézi valaki a műholdas térképen, nagyon jól látszik, hogy a gyár tájvédelmi körzetben helyezkedik el, egyébként a hulladék nagy részét is itt szórják ki potom dupla áron, mintha műtrágyát vásárolnának a gazdák a boltban, erről persze senki nem szól nekik, mint ahogy arról sem, hogy a földjük a szulfátosodás miatt tönkremegy tőle, ők csak a hozam csökkenését látják, amit aztán újabb adag dócilével próbálnak ellensúlyozni, hasztalan. Igaz, hogy 19 embernek munkát ad a gyár, de közben hány gazdálkodó földjét teszi tönkre? Rossz belegondolni, hogy ezeket a zöldségeket, gabonát az asztalunkon látjuk viszont. Azt senki nem kérdőjelezi meg, hogy az előállított vasfumarát tiszta, de vajon beengednék-e a gyártás során melléktermékként keletkező dócilét akár az uniós, akár az amerikai, akár az izraeli földekre? Az alufólia is tiszta, mégsem fürdünk önszántunkból vörösiszapban...”
  • 9. szellnelli 2011. július 18. 12:58
    „Sziasztok!

    A Kupó úr, elelejtett szólni róla, hogy ugyanannyi kén van a
    dócilében, mint vas és ammónia együttvéve (10ezer literben, azaz egy
    adagban 13 kg N, 3 kg Fe és 16kg S). Nem mintha a vas túladagolása
    egészséges lenne, mivel túlzott bevitele csökkenti a fertőzésekkel
    szembeni ellenállóképességet, nő a kórokozó baktériuzmok szaporodása,
    csökken a réz és a cink hasznosulása, a felesleges vas felgyülemlik a
    májban, a hasnyálmirigyben, a szívben, az ízületekben és ezen szervek
    betegségeit idézi elő. A vas felesleg idegrendszeri panaszokat,
    Parkinson-kórt okozhat, súlyosbíthat, sőt előidézhet pszichikai
    betegségeket is. Az oxidált vas szabadgyökök formájában bármilyen
    szövet károsítására képes, előidézheti a rák egynémely formáját is.
    Itt a nehézfémekről még nem is beszéltünk, de ha valaki járt már Dóc
    közelében, láthatta az elszíneződött fóliákat, sőt, a 27 méteres kutak
    vize magukért beszél: barnássárga és árad belőle a kénszag. Semmire
    nem lehet használni.(főleg tejelő állatok itatására.)Ki ad a helyi embereknek arra pénzt, hogy mélyebb kutakat fúrassanak?
    Ha csak a vasat nézzük, akkor is évi 3600 kg-ot juttatnak ki oldott
    formában erre a környékre, és nem igaz, hogy ezt a növények
    felszívják, hiszen hamarabb lefolyik az alsóbb rétegekbe, a 19 200 kg
    kénről nem is szólva.
    Ez 23 év alatt: 88 800kg vas,
    441 600kg kén!
    Ez nem környezetszennyezés???
    Gondolkozzunk el ezen!”
  • 8. szellnelli 2011. július 18. 12:33
    „Itt egy következő hozzászólásban küldök egy "kis írást".”
  • 7. Greenpeas 2011. július 18. 11:25
    „ja meg most olvasom újra a cikket. nyitott medencében van a cucc? Az igen....ammónia meg a higany párolog nem?
    Kolontár/Devecser 2.0”
  • 6. öregvegyész 2011. július 18. 11:18
    „És még egy érv: Úgy tudom az idekerülő vasgálic azaz a ferro-szulfát a dunaujvárosi vasgyár hulladéka és örülnek,hogy nem ott szaporodik . Ez az üzlet!”
  • 5. Greenpeas 2011. július 18. 11:15
    „A gyógyszerlobbi sok mindenre képes. Nem ismerem a környéket, annyi viszont látszik, hogy ez a lötty minden, csak nem egészséges: ha beütöd a google-ba (mint én) a dócilét, megkapod a doksit ami leírja mit tartalmaz. érdekességképpen nézd meg, hogy a NATURAQUA képviselte a céget az engedélyeztetésben.... (???minek???)
    Az egyszerű műtrágyák dolomitból készülnek, ami szintén szennyezett higannyal, ólommal, az évtizedes mezőgazdasági mérgezések miatt.. Másrészt, logikailag, gondoljátok el: ha ez gyenge műtrágya, és annyira jó a növényeknek, akkor miért nem lehet a boltban kapni? Vagy gazdaboltban? Miért nem viszik nyakra főre a gazdák? Hiszen csodaszer! Nem? A papíron az van, a kijuttatás 0,5-1t/Ha. Na most ha ezt felszorzod, akkor kb. ebben van 1 kg ólom. Fincsi. Ha én gazda lennék, nem öntözném ezzel az biztos.
    Még azt is megérjük, hogy nemsokára táplálékkiegészítőként kezdik forgalmazni! Elég szégyenletes, hogy az EU-ban megtörténhet ilyesmi! A hírtv-s riportban miért nem engedte be a kamerákat a csávó?

    egy környezetvédő”
  • 4. öregvegyész 2011. július 18. 11:00
    „Kedves Szatyi ez nem érv! Az ammónium-szulfát savas és a talaj elszulfátosodása nem jó,meg nem rögtön jelentkezik. Aki erre szerződik az fizet vagy neki fizetnek? A környezetvédelemben a szennyeződést termelőnek kötelessége ennek kezelése. Ez félmegoldás. Vegyen a tulaj fel még embereket és processzálja az anyagot, pl egy mészhidrátos kezeléssel az ammóniát visszanyerhetné és a gipszet deponálhatná.”
  • 3. deszkás 2011. július 18. 10:49
    „A Kolontári iszap se volt veszélyesnek nyilvánitva! És az egyedi fúrt kutakból miért nem öntözzűk a füvet? Pontosan ezért mivel a megengedett vastartalma esetenként 1 000 x es! Olvass utána :a viz vastalanitása a legbonyolultabb legköltségesebb feladat.!”
  • 2. babar 2011. július 18. 10:10
    „Tisztességesebb lenne akkor is elszállíttatni "ártalmatlanítani" , mint szerződéssel kilocsolni a földekre. Ha nem veszélyes akkor nem lesz gond!! Jah, hogy drágább lenne??!! Én akkor sem szeretnék abból a növényből enni amit ott termelnek! Ez van.”
  • 1. szatyi 2011. július 18. 09:50
    „Lehet tovább tiltakozni, és akkor a 19 dócinak is elfogy a munkahelye! Hogy ez kinek jó...?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Éjfélig kertelhetnek a vendégek

Helyi rendelet született arról Csongrádon, hogy a vendéglők kerthelyiségei este 11-ig tarthatnak nyitva. Szeged belvárosában éjfélkor, az ezen kívüli területeken este 10-kor van záróra. Elvileg. Tovább olvasom