Délmagyar logó

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Szimfonikusok: kettős jubileum

Bár alapításuk 40 éves jubileumát ünneplik idén a szimfonikusok, Gábor Miklós professzor arra hívja fel a figyelmet: ne feledkezzünk meg arról, hogy a Szegedi Filharmonikus Egyesület épp 90 éve alakult – azóta van a városnak állandó zenekara.
– Kezembe került Dunszt Kálmán 1940-ben írt emlékkönyve a Szegedi Filharmonikus Egyesület működésének húsz esztendejéről. 1903-tól Fichtner Sándor karnagy vezetésével már működött egy honvédzenekar a városban, de másfél évtizedet kellett várni, amíg Fichtner fáradhatatlan szervezőmunkájának köszönhetően az első állandó zenekar létrejöhetett. Segítségére volt többek között Belle Ferenc hegedűtanár, Baranyi János zongoratanár, Kun Izidor, valamint édesanyám, Gábor Arnoldné hegedűtanár is – mondja a neves farmakológus, Gábor Miklós.

Az SZTE 91 éves emeritus professzora az emlékkönyvből azt is megtudta: a Szegedi Filharmonikus Egyesület zenekara 1919. január 23-án, a Tisza Szálló zsúfolásig megtelt nagytermében tartotta első hangversenyét, s attól kezdve rendszeresen koncertezett. – Azért fontos hangsúlyoznunk ezt, mert így a Szegedi Szimfonikus Zenekar nemcsak alapításának 40 éves jubileumát ünnepelheti, hanem azt is, hogy elődje révén már 90 éve van a városnak állandó zenekara. 1920-ban 80 tagja volt, akkoriban a mozikban a zongoristával hegedűs is játszott a némafilmek alatt, ők is beültek az együttesbe – idézi az emlékkönyvet Gábor Miklós.

Gábor Miklós professzor a később világhírűvé tett szegedi karmester, Fricsay Ferenc fotóját mutatja. Fotó: Frank Yvette
Gábor Miklós professzor a később világhírűvé tett szegedi karmester, Fricsay Ferenc fotóját mutatja. Fotó: Frank Yvette

Nívós hangversenyélet bontakozott ki Szegeden, már 1926-ban megtartották a századik szimfonikus koncertet. 1934-ig Fichtner Sándor vezette a zenekart, tőle az alig húszéves Fricsay Ferenc vette át az együttes irányítását. 1940-ben tartották a kétszázadik koncertet: az ünnepi díszhangversenyt Fricsay vezényelte, szólistaként a Zeneakadémia főigazgatója, Dohnányi Ernő zongorázott. Ezen az esten csendült fel először Szegeden Kodály Zoltán remekműve, a Galántai táncok.

– Fricsay Ferenc, aki remek zongorista volt, fiatal karnagyként eljött édesanyámhoz, és arra kérte, tanítsa meg hegedülni. Rendszeresen járt hozzánk, mert úgy tartotta, egy karmesternek tudnia kell, hogyan játszanak a vonósok. Azzal is képezte a muzsikusait, hogy a próbákra lemezfelvételeket vitt, és meg kellett hallgatniuk, hogyan játssza egy kiváló zenekar azt a művet, amit a következő koncerten ők is előadtak. Ezáltal rengeteget fejlődött az együttes – idézi föl személyes emlékeit is a professzor, aki a jubileumra édesanyja hagyatékából tárlatot állított össze.

Bartóktól Erich Kleiberig

Gábor Miklós úgy véli, Szegednek büszkének kell lennie zenei hagyományaira. Már a két világháború között is a magyar és a nemzetközi zenei élet legnagyobbjait hívták meg ide koncertezni. Bartók Béla többször is fellépett, Ferencsik János, Erich Kleiber, Szigeti József is megfordult a színházban illetve a Belvárosi Moziban, és Bachtól Richard Straussig az egész szimfonikus irodalmat felölelte a repertoár.

Olvasóink írták

  • 1. pocokkaa 2009. szeptember 11. 08:40
    „Isten éltesse a Szimfonikusokat!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tudástár félidőben

137 millió forintos uniós támogatással interaktív természeti tudástár létesül 2011-re a Szegedi… Tovább olvasom