Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 23°C Még több cikk.

Szoborbotrányok: lépegető huszár, IV. Béla keresztje

Csongrád megye - Nem adják át a német megszállás emlékművét, amit az éj leple alatt állítottak fel Budapesten. Csongrád megyében is akadtak szoborbotrányok.
Nem lesz avatóünnepsége a német megszállás áldozatai emlékművének – közölte hétfőn Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A sokat vitatott szobrot hatalmas rendőri biztosítás mellett, az éj leple alatt állították fel a budapesti Szabadság téren a hétvégén. Az emlékmű ellen egyaránt tiltakoznak politikusok és civilek. Utóbbiak tojással is megdobálták a szobrot.

Hódmezővásárhelyen 2005 októberében kísérte botrány egy szobor felállítását. Néhányan azt állították, hogy a József Attila-szobor egyes elemei az avatáskor nem bronzból, hanem viaszból voltak, azért, mert az alkotó, Kligl Sándor nem tudott időben elkészülni a munkával, s az őszi tárlat megnyitóján mindenképpen fel kellett avatni a szobrot. Az alkotást Áder János, a Fidesz frakcióvezetője avatta fel a vásárhelyi Hősök terén.

Az önkormányzat, illetve Lázár János polgármester ezért személyiségi jogok megsértése miatt feljelentette Kotormán Norbert szobrászművészt és Prókai Gábort, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus művészeti vezetőjét. A Csongrád Megyei Bíróság ítéletében megállapította, az alperesek nem sértették meg Hódmezővásárhely jó hírnevét, amikor többek között azt állították, a József Attila-szobor nem volt készen az avatáskor. Ezért a bíróság elutasította a kérelmet.

József Attila szobra a vásárhelyi Hősök terén. Fotó: DM
József Attila szobra a vásárhelyi Hősök terén. Fotó: DM

Hódmezővásárhely önkormányzata fellebbezett. Az ügyben a Szegedi Ítélőtáblának kellett volna döntenie. De nem döntött, mert amikor a bíróság Hódmezővásárhelytől a város állítását igazoló bizonyítékokat követelt, az önkormányzat visszalépett, és az alperesek ügyvédeivel megegyezve kifizette a perköltségeket.

Szegeden a belváros rehabilitációjához kapcsolódóan átrendezték 2009-ben és 2010-ben a Reök-palota előtti teret, ahol az első világháborús áldozatokra emlékező huszárszobor is áll. Fekete Zoltán tervező elképzelése, amit a Képző- és Iparművészeti Lektorátus is bírált, nagy port kavart. Többen sérelmezték ugyanis a szobor költöztetését és vele az emlékhely megbontását. A Lajtorja Fiatal Alkotóművészek Kulturális Egyesületének elnöke, Simor Márton úgy vélekedett, a huszárszobor nem egy sakkfigura, amivel lépegetni kell. A Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) 2009 március idusán demonstrált is a szobornál. „Csak arrébb teszik, érvelnek sokan" – mondta beszédében Bodó Imre, a Fidesz országgyűlési képviselője. „De kérdem én, meddig az arrébb? Ma egy-két méter, holnap pedig jön a kamion, és elviszi a szobrot." A Bánvölgyi László szegedi szobrászművész által restaurált huszárszobor ma is ott áll a Lófaránál.

Első világháborús emlékmű a szegedi Reök-palotánál. Fotó: Karnok Csaba
Első világháborús emlékmű a szegedi Reök-palotánál. Fotó: Karnok Csaba

Vita robbant ki IV. Béla lovas szobrának felállítása után is, amelyet 2010 májusában avattak fel a szegedi Széchenyi téren. Többen észrevételezték, hogy a zsűri által jóváhagyott és a közgyűlés által elfogadott eredeti terven még kezében kettős kereszttel ábrázolták a királyt, amit később lándzsára cseréltek. Többen városházi utasítást emlegettek, de az alkotó, Tóth Béla csongrádi szobrászművész a Délmagyarországban cáfolta a feltételezést. „Nem kaptam ilyen utasítást. Egyébként ha ilyen érkezett volna, pont az ellenkezőjét váltotta volna ki belőlem: csak azért is meghagytam volna a jelképet" – mondta a szobrász. Majd így folytatta: „Ami tény, hogy a kettős keresztet tartó IV. Béla-modellem nyert. Mégis lecseréltem a kezéből a jelképet, mert a viták hallatán mélyebben kutattam az esztergomi érseki levéltárban. A vezetőjével végigvizsgáltunk okleveleket, pecséteket, és a szakember sem ajánlotta a kettős keresztet, mert a használatához akkoriban pápai engedély kellett. Felmerült a zászlós lándzsa lehetősége, ám annak a zászlója eltakarta volna a királyt. Mivel abban a korban szokás volt a lobogót zászlóvivővel vitetni, az uralkodó pedig dárdát tartott, emellett maradtam."

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fideszes politikus lesz a sándorfalvi iskola igazgatója

A tantestület és a szülői munkaközösség támogatása ellenére váltották le a sándorfalvi általános iskola igazgatóját. Tovább olvasom