Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 8°C Még több cikk.

Szombat este adják át a Szegedért Alapítvány díjait

Szeged - Huszonhatodik alkalommal adják át a ma 19 órakor kezdődő gálaesten a Szegedért Alapítvány díjait a nagyszínházban. Az alapítvány soros kuratóriumi elnökeként Fülöp Attila, a Bonafarm Adminisztrációs Központ vezetője mond ünnepi köszöntőt.
Szalay István matematikus veszi át ma este a Szegedért Alapítvány fődíját. A tanár, kutató és közéleti ember büszke az elismerésre, hiszen egy olyan civilszervezet ítélte oda, amelynek első kitüntetettje egykori tanszékvezetője, Szőkefalvi-Nagy Béla matematikus volt.

Szalay István ma a leendő tanítókat oktatja matematikára az egyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara matematika szakcsoportjában. A bolognai rendszerű egységes tanárképzés miatt a korábbi 15 fős tanszék helyett már csak négyen tanítják a matematikát, a tanár úr a főiskolai képzés elsorvasztásával máig nem tudott kibékülni.
26. díjátadó gálaest a nagyszínházban

Huszonhatodik alkalommal adják át a ma 19 órakor kezdődő gálaesten a Szegedért Alapítvány díjait a nagyszínházban. Az alapítvány soros kuratóriumi elnökeként Fülöp Attila, a Bonafarm Adminisztrációs Központ vezetője mond ünnepi köszöntőt. A város legpatinásabb civilszervezetének idei fődíját Szalay István matematikusnak ítélték oda. A tudományos kuratórium Szőkefalvi-Nagy Béla-díját Ormos Pál biofizikus, akadémikus, a művészeti kuratórium Gregor József-díját Natalia Gorbunova hárfaművész, a Szegedi Szimfonikus Zenekar szólamvezetője, a társadalmi- állampolgári kuratórium Debreczeni Pál-díját pedig Tanács István újságíró, a Népszabadság főmunkatársa veheti át. (A kitüntetetteket mutatja be alábbi összeállításunk.) Az idei gálát is Hell István rendezi, Gellérfy László szerkeszti, háziasszonyként Beslin Anita vezeti. A kitüntetések átadása rendhagyó módon nem a gála egyes műsorszámai között történik majd, hanem ezzel kezdődik az ünnepség, amelynek második részében Reginald Rose 12 dühös ember című darabját, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Nemzeti Színház közös produkcióját láthatja a közönség Barnák László rendezésében, neves szegedi civil személyiségek, jogászok, tanárok, egyetemi hallgatók főszereplésével.


Szalay István nem itt kezdte pályáját: 1967–1990 között a JATE TTK Bolyai Intézetének analízis tanszékén dolgozott. Majd 1991-ben főiskolai tanárrá nevezték ki, és megválasztották a tanárképző főigazgatójának is.

Azok a szegediek, akiket a matematika nem érintett meg, Szalay Istvánt Szeged 1994– 1998 közötti polgármestereként ismerhetik. Miért vállalt egy matematikus közéleti szerepet? – A közéletbe már korábban is belekóstoltam, 1981–1986 között a JATE TTK oktatási dékánhelyetteseként dolgoztam – válaszolta.

Szalay István ma is matematikára oktatja a leendő tanítókat. Fotó: Schmidt Andrea
Szalay István ma is matematikára oktatja a leendő tanítókat. Fotó: Schmidt Andrea

– 1990-ben megkerestek a főiskoláról, vállalnám-e a főigazgatóságot. Hat pályázó közül engem választottak, 1994-ig álltam a tanárképző főiskola élén, közben a matematika tanszéket is vezettem. Pont akkor köszöntem le, amikor Szegeden választási kampány kezdődött. Akkoriban még nem voltak profi politikusok, illetve akik ismertté váltak, az előző ciklushoz kötődtek, én magam is „belesodródtam" a politikába. Előbb felkerültem egy 10-es listára, majd én lettem az MSZP jelöltje, legvégül a szegediek szavazatainak köszönhetően a polgármestere.

 Robbantott számok A Szegedért Alapítvány fődíjasa

a Fourier-sorok elméletével és a robbantott számokkal foglalkozik. Ezekhez a számokhoz tért vissza 2003-ban, amikor 13 év kihagyás után újra kutatni kezdett. Az 1944-ben, a Győr-Moson-Sopron megyei Hegykőn született Szalay István egyenletesnek tartja a pályáját, kereknek az életművét. 1962-ben vették fel a József Attila Tudományegyetem matematika– fizika tanári szakára, 1967-ben szerzett diplomát. 1967–1990 között a JATE TTK Bolyai Intézetének analízis tanszékén dolgozott. Pályafutását 1991-től 2007-ig a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán és annak jogutódján, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar matematikai tanszékén folytatta, ma nyugdíjasként a kar Tanító- és Óvónőképző Intézete matematika szakcsoportjában dolgozik. 1971-ben egyetemi doktori, 1976-ban Leindler László akadémikus aspiránsaként kandidátusi tudományos fokozatot szerzett. 1978-tól egyetemi docens, 1991- től főiskolai tanár. 1991–1994 között a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója. A civil közélethez nem lett hűtlen, a Szegedi Közéleti Kávéház kuratóriumának elnöke.

1998-ban, noha újraindult a polgármesterségért, már nem választották meg, a parlamentbe azonban bekerült. 1998– 2002 között országgyűlési képviselő, 2002–2003-ban egyházi ügyekért felelős államtitkár. Az államtitkárság rövid időszakát leszámítva a tanításról sosem mondott le: mindig megtartotta óráit a főiskolán.

– Polgármesterként büszke vagyok a négy évemre, sajnálom, hogy nem kaptam hosszabbítást. Meggyőződésem, hogy egy ciklus alatt nem lehet terveket végigvinni. Mire „megtanultam volna a várost", megváltozott a politikai légkör. Az országgyűlési képviselőséget nem szerettem: a munkát emelt szintű ügynöki feladatnak tartottam, szerezz pénzt, támogasd, járd ki ezt vagy azt, és nyomd a gombot. Ráadásul nem az oktatási, hanem a kulturális és sajtóbizottságba kerültem, ami nem volt egy testhezálló feladat. Meglepetésként ért, hogy a Medgyessy-kormányban – amikor már nem voltam képviselő – egyházügyi államtitkár lettem. Valószínűleg azért, mert főigazgatóként sikeresen vezényeltem le a Karolina beköltözését a főiskola épületébe, a tanszékek kiköltözését a laktanyába, majd polgármesterként a piarista gimnázium felépítését.

– Nem váltam profi politikussá, nem is vágyom vissza a politikai pályára. A szakmámat mindig jobban szerettem, mint a közéletet. Szakmának, hivatásnak elsősorban a tanítást tekintettem, és kevésbé a tudományt.



Natalia Gorbunova hárfaművész

Natalia Gorbunova Szeged testvérvárosában, Odesszában született, ott végezte iskoláit, köztük a Sztolarszkij Zeneművészeti Szakközépiskolát. 1978-tól a Moszkvai Csajkovszkij Zeneakadémia hárfa szakán tanult a világhírű Erdély Olga tanszékvezető irányításával. Művészi pályáját a Murmanszki Nemzeti Filharmónia hárfásaként kezdte. 1990-ben a Litván Zenei Fesztiválon, 1993-ban az Észak- Palmira Zenei Fesztiválon szerepelt sikerrel. Szólókoncerteket adott Ukrajnában, Oroszországban és Finnországban. 1993-ban költözött Magyarországra.

Eredetileg három hónapos vendégjátékra érkezett Szegedre, ahol immár több mint két évtizede muzsikál és tanít. Előbb a Szegedi Nemzeti Színház zenekarának, majd 1998-tól a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagja. Számos hangversenyturnén vett részt a zenekarokkal, ezen kívül gyakran lép fel a Szöllősy Vonósnégyessel is.

Natalia Gorbunova. Fotó: DM
Natalia Gorbunova. Fotó: DM

Nemcsak művészként alkot maradandót, hanem tanárként is. Ő indította el Szegeden a hárfaoktatást, és évek óta szervezi a tanítványoknak bemutatkozási lehetőséget biztosító, hazánkban egyedülálló sorozatot, a Tavaszi Hárfa Napokat. Kezdeményezője és szervezője a háromévente megrendezett Nemzetközi Hárfaversenynek. A Szegeden nagy népszerűségnek örvendő művésztanár nevét tavaly az egész ország megismerte: az M1 Virtuózok című ifjúsági tehetségkutató versenyének döntőjébe két növendéke is bejutott, óriási sikereket aratva. Noha ez hozta meg számára a széles körű elismertséget, tanítványai már évek óta hasonló sikereket érnek el.

Tevékenységéről az őt díjra ajánló Vajda Júlia operaénekes így ír: „Hosszú évek óta énekelek tanítványai hárfakíséretével, mondhatom, kész csoda, amit tapasztaltam. A kiskorban hozzá kerülő gyerekek 3-4 hónap alatt úgy játszanak, hogy lábuk még nem éri el a pedált, és kezük még nem tudja végigpengetni az összes húrt, mégis lelkesen, szorgalmasan és alázatosan készülnek, gyakorolnak, és csillog a szemük." Natalia Gorbunova legnagyobb boldogsága, hogy lánya is hárfaművész lett.

Ormos Pál biofizikus

Ormos Pál tősgyökeres szegedi: itt született 1951-ben, itt érettségizett a Radnóti-gimnáziumban, majd itt szerzett fizikusi diplomát 1975-ben a József Attila Tudományegyetemen. Diplomamunkásként került az MTA akkoriban megnyílt Szegedi Biológiai Kutatóközpontjába: a Biofizikai Intézetben a biológiai membránok fizikai tulajdonságát tanulmányozta. Végzése óta a kutatóközpontban dolgozik, végigjárta a kutatói ranglétrát: 1994 óta a Biofizikai Intézet igazgatója, illetve 2010 óta a kutatóközpont főigazgatója. Kutatásainak fő területe az élet legjellemzőbb molekuláinak, a fehérjék működésének részletei. Azt kutatja, hogyan határozza meg az óriásmolekulák szerkezete a funkciójukat, hogyan működnek az életet lehetővé tevő energiaátalakító molekuláris gépek.

Érdeklődése kiterjed az egyes molekulák tanulmányozására és az optikai mikromanipulációs eljárásra. Utóbbi ad lehetőséget a biológiai molekulák egyenkénti nanotechnológiai tanulmányozására. E forradalmian új eljárás fejlesztésében és alkalmazásában komoly nemzetközi tekintélyt szerzett. Számos külföldi tanulmányúton járt, tudományos közleményeinek száma: 106; impaktfaktor: 320; idézetek száma: 4300. Munkásságát beépítették több tankönyv és jegyzet anyagába. Tudományos eredményei alapján 1998-ban az MTA levelező, majd 2004-ben rendes tagjává választották. 2009 óta az Amerikai Fizikai Társaság választott tagja.

Ormos Pál. Fotó: DM
Ormos Pál. Fotó: DM

Aktívan vesz részt a tudományos közéletben: 1998–2007 között a Magyar Biofizikai Társaság elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke; 2002–2006 között alelnöke a Nemzetközi Fizikai Társaságnak, illetve elnöke ezen társaság Biológiai Fizikai Bizottságának; 1999–2005 között a Szegedi Akadémiai Bizottság alelnöke. Akadémiai kutatóként, illetve vezetőként nagy figyelmet fordít az oktatásra is: az SZTE címzetes egyetemi tanára, a fizika doktori iskola törzstagja; egyetemi tanára az ELTE-nek. Kiváló intézetvezetőként, nemzetközileg kiemelkedő tudományos kutatóként járul hozzá Szeged hírének, értékeinek gyarapításához.


Tanács István újságíró

Tanács István Szegeden született 1955-ben, a Radnóti-gimnáziumban érettségizett 1973- ban. 1979-ben a József Attila Tudományegyetem magyar– angol szakán szerzett diplomát. Már ekkor jelentek meg írásai a helyi sajtóban, és utolsó két egyetemi éve időszakában már – egy sikeres újságper után – a Délmagyarország ösztöndíjasa volt, és a lap szerkesztőségében kezdett el dolgozni újságíróként. 1981-ben végezte el a Magyar Újságíró Szövetség Újságíró Iskoláját. 1985 óta a Népszabadság munkatársa. Pályafutása kezdete óta újságírói hívatását gyakorolja. Az Alföld szülötte, témáit gyakran meríti a vidéki emberek életformájából, küzdelmeiből, szokásaiból, sorsából.

Tanács István. Fotó: DM
Tanács István. Fotó: DM

A klasszikus oknyomozó, tényfeltáró újságírás művelője, e műfajban olyanokat tekint példaképének, mint Moldova György, Pünkösdi Árpád vagy a szintén szegedi és délmagyaros Horváth Dezső. Írásai maga az élet, főszereplője mindig az ember, a maga erényeivel és gyarlóságaival. Sohasem a felszínről ír, maga megy az események után, keresi az összefüggéseket, a hátteret, a strapás valóságot tartja többnek a könnyed egyszerűsítéseknél. Őszintesége kíméletlen. Egyaránt otthon van a riport, az esszé vagy az elemző műfajok bármelyikében. Stílusa olvasmányos, sodró és életszerű. Két riportkönyve jelent meg: a Glasznoszty Tiszakécskén és az Ön kormányzó? Ha író lenne, a népi írók közé tartozna – vallja önmagáról.

Tanács István a bulvárújságírást messze kerüli. Nem vonzzák a szenzációk, a pletykák, a sztárok, a nehéz emberek és sorsok annál inkább. Így lett a valóság újságírója, aki felelősséget is érez leírt sorai iránt. Írásai jól tükrözik a társadalmi kérdések iránti érzékenységét: elítéli az úrhatnámságot, a kivagyiságot, az előítéletességet, a pozíciókkal való visszaélést, az érzéketlenséget, a szolidaritás hiányát. Úgy vidéki, szegedi, hogy egy percig sem vidékies. Írásai szólhatnának az afrikai éhezésről, az ázsiai gyermekmunkáról, a dél-amerikai bádogvárosokról, a budapesti hajléktalanokról, akkor is az ember és a sorsok, nem a szenzáció lenne az elsődleges írásaiban, de őt a magyar valóság izgatja.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Függöny előtt, maszk nélkül: Fekete Gizi

Új sorozat indul a Szegedi Nemzeti Színházban, amelyben egy-egy nevezetes szegedi színművész kerül reflektorfénybe - ezúttal maszk nélkül. Tovább olvasom