Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Szőnyeg alá söpört dolgaink – filmen

Szeged - Öt Csongrád megyei átlagember a főszereplője Kresalek Dávid és Németh Viktor dokumentumfilmjének. A forgatás során csak annyi instrukciót adtak: ne nézzenek a kamerába.
Öt Csongrád megyei átlagemberről forgatott filmet Kresalek Dávid és Németh Viktor. A dokumentumfilmes alkotók Szegeden és vonzáskörzetében lakó, hasonló életkorú, de nagyon különböző életet élő karakterek egy napját kísérték végig. Az eredeti cím 20 km volt, de a keddi szegedi premier előtt megváltoztatták Nagyon sokszor nem elégre.  A kijelentés az egyik szereplő, a tanárnő szájából hangzik el. Rajta kívül egy hajléktalan, egy mezőgazdasági vállalkozó, egy menedzser és egy topmenedzser engedi be a kamerát és a nézőket az életébe. Miért? – kérdeztük tőlük a Belvárosi moziban.

– Azt szeretném, ha sikerülne megértetni az emberekkel, hogy mi is a mezőgazdaság. Nem csak egy csapat gulyásfőző, akik mindig háborognak, hol azért mert nincs eső, hol azért mert sok van. Hátha átjön a filmen, hogy egymásra vagyunk utalva – indokolt Hevesi István, a film mezőgazdásza, „civilben" mindszenti önkormányzati képviselő, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnöke.

Az alkotók és a szereplők a premier előtt. Jobbról a két rendező, Németh Viktor és Kresalek Dávid Fotó: Karnok Csaba
Az alkotók és a szereplők a premier előtt. Jobbról a két rendező,
Németh Viktor és Kresalek Dávid. Fotó: Karnok Csaba

– Azt tetszett a leginkább, hogy szerepet játszhattam. Kicsit annak éreztem még akkor is, ha magamat alakíthattam. Többet is teljesítettem volna, bármire hajlandó lettem volna ha a rendezők úgy kívánják. Egy-két börleszk jellegű jelenetet például szívesen eljátszottam volna – fogalmazott Kancsár Sándor, a szegedi hajléktalan, aki nem annyira a dokumentumfilmekért, inkább a vígjátékokért rajong.

A rendezők nem vállalnák

Mindkét rendező azt mondta: egyikük sem menne bele, hogy egy napjukat filmre vegyék. Farkas Bernadett vállalja minden mondatát még akkor is, ha többen talán meglepődnek majd. Hevesi István ideges volt a film fogadtatása miatt, Kancsár Sándor viszont nyugodtan várta a reakciókat. A filmet a Balázs Béla Teremben mutatták be, telt ház előtt.

– Mindig is érdekelt a filmes munka és talán szerettem volna magamat megmutatni. Nagyon élveztem a forgatást. Pedagógus vagyok, nőkkel körülvéve. Most viszont reggeltől estig öt férfi kísért, egész nap iszonyú kedvesek voltak, inspiráltak, folyamatosan pozitív visszajelzéseket kaptam tőlük – válaszolt Farkas Bernadett. Az öt szereplő közül ő nyílik meg leginkább a kamera előtt, ő mondja ki a film címéül választott „nagyon sokszor nem elég" kulcsmondatot is, amit Kresalek Dávid úgy magyarázott: problémákat söprünk a szőnyeg alá, napról napra élünk. Ez a módszer egy napi túlélésre megfelel, de a teljes élethez nagyon sokszor nem elég.

Viktor és Dávid nem különleges sorsokat keresett a filmhez, ellenkezőleg: tipikusan magyart. Szegedet azért választották, mert nálunk viszonylag egymáshoz közel a nagyvárosi és a vidéki ember is megtalálható. A szereplőket szegedi rendezőasszisztensük, Fekete Zsuzsa segítségével találták. Az öt ember kevés instrukciót kapott, nagyjából annyit: ne nézzenek a kamerába.

A film az alkotók szerint a játékfilm határán lebeg, a jelenetek félig beállítottak. Az eredmény a klasszikus dokumentumfilmhez képest – Németh Viktor megfogalmazása szerint – pörgősebb és nézhetőbb. A két rendező azt reméli, nem csak a hagyományos dokumentumközönség lesz kíváncsi a Nagyon sokszor nem elégre, amit a szegedi premier után Budapesten, is bemutatnak és nevezik a filmszemlére.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tejjel-mézzel folyó Kánaán

Szeged - Novemberi nyárban folyt az aranysárga méz Szabó Zsuzsa magyar mézkirálynő… Tovább olvasom