Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Szüleitől tanulta a jelnyelvet

A nagyothallók és a siketek kézi jelekkel, illetve szájról olvasással kommunikálnak. Vannak azonban olyan helyzetek – bírósági, rendőrségi ügyek, keresztelő, esküvő –, amikor jelnyelvi tolmácsra van szükség. A Göncz Kinga miniszter által is kitüntetett Kádár Bálintné negyven éven át tolmácsolt.
Jeltolmács munka közben. Kádár Bálintné negyven éve segíti a siketek és a hallók közötti kommunikációt Fotó: Schmidt Andrea
– A siketek sokkal kevesebb szót ismernek és használnak, mint halló társaik – magyarázza Kádár Bálintné jelnyelvi tolmács. – Olyan egyszerű fogalmakkal nincsenek sokszor tisztában, mint például a rezsi, a retúr, a bruttó, a nettó. Ennek az az oka, hogy kevesebbet olvasnak, ráadásul nagyon sok új szó jelenik meg a nyelvben. Ezért a jeltolmács gyakran egyszerűsíteni kényszerül, vagy körbeírja az adott kifejezést. Hiszen még egy halló számára is nehezen érthető az a kifejezést például, hogy környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztés.

Marika beleszületett a szakmájába: szülei siketek voltak, így már gyermekkorában megtanulta, melyik szót hogyan kell kézjelekkel mutatni. Sok időt töltött a siketek és nagyothallók klubjában – második otthonaként említi –, s 14 éves korától már tolmácsként is tevékenykedett. Az első nagy munkát 16 évesen kapta, akkor egy orvoskongresszuson jeltolmácsolt. – Az elmúlt évtizedekben rengeteget
Miniszteri és megyei kitüntetés

Az elmúlt időszakban két kitüntetéssel is elismerték Kádár Bálintné munkáját: a Csongrád Megyei Közgyűlés a siketek és nagyothallók érdekvédelmében kifejtett tevékenységéért ítélte neki oda a Csongrád Megyéért Emlékérmet, december elején pedig Göncz Kinga esélyegyenlőségi minisztertől vette át a Pro Caritate-díjat, kiemelkedő szakmai tevékenységének elismeréseképpen.  
tolmácsoltam siketeknek és nagyothallóknak. Bírósági tárgyalásokon, rendőrségi ügyekben kérték a segítségemet. Dolgoztam keresztelőn, esküvőn, segítettem temetést intézni. Nemrégen a makói kórházban egy idős nénivel töltöttem a műtét előtti órákat, elmondtam neki a jelnyelv segítségével, mi történik vele, hogyan zajlik az operáció – ecseteli szakmájának színességét Marika, aki 1993-tól idei nyugdíjba vonulásáig a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége megyei szervezetének elnöke volt.

Hallóknak talán furcsa: a siketek szívesen használják a mobiltelefont. Ehhez a témához érve Marika egy kis technikatörténettel kezdi. A nyolcvanas évek derekán megjelent Magyarországon is az írógéptelefon, a készülék a hallott szöveget papírra írta. Ez azonban nagyon drága volt, így nem terjedt el. A faxgép már több siketnek nyújtott segítséget, a mobiltelefonokat – főként elérhető áruk miatt – pedig egyre több hallássérült használja, főként SMS-küldésre. – A technika legújabb vívmánya a videó-mobiltelefon, már itthon is kapható, igaz az ára borsos: 100 ezer forint körül van. Ennek a képernyőjén megjelenik a hívó képe, így szájról olvasva tudnak kommunikálni a hallássérültek, vagy úgy, hogy egyik kezükkel maguk elé tartják a készüléket, a másik kezükkel pedig jelelnek.

Marika ma már nyugdíjas, de aktívan tölti napjait. Most első a család: hetente háromszor megy az unokáiért az óvodába, de ha hívják, és ideje engedi, ma is szívesen tolmácsol.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Száztízmilliárd a vízminőségre

Több mint egymillió ember életét érinti a Dél-Alföldön az ivóvíz minőségét javító program, amelynek… Tovább olvasom