Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Szunyog már 22. napja éhségsztrájkol igazáért

Szeged - A Szegedi Kortárs Balett társulatának egykori tagja, Kocsis László Szunyog táncművész-koreográfus már 22. napja éhségsztrájkol volt munkahelye, a Staatstheater Darmstadt előtt.
Kocsis László Szunyog, a Szegedi Kortárs Balett társulatának volt tagja március 28-a óta éhségsztrájkol korábbi munkahelye, a Staatstheater Darmstadt előtt. A táncművész-koreográfus 22. napja tartó demonstrációjával a színházban történt jogsértésekre kívánja felhívni a figyelmet. – Kitartok, mert most kezdik komolyabban venni az ügyet, már nem olyan cinikusak, mint amikor elkezdtem. A 6500 ausztriai és németországi művészt tömörítő szervezet, az Art But Fair is mellém állt, bombázza a médiát, így nem lehet már elhallgatni. A helyi média csak közleményben számolt be az éhségsztrájkomról, de a Bild már fotós tudósítást közölt, vasárnap pedig a HR regionális rádióadó csinált riportot, és a Frankfurter Allgemeine Zeitung is ígérte, hogy írnak rólam – fogalmazott Szunyog, amikor felhívtuk Darmstadtban.

Szunyog a Staatstheater Darmstadt épülete előtt éhségsztrájkol. Fotó: MTI/EPA/Claus Völker
Szunyog a Staatstheater Darmstadt épülete előtt éhségsztrájkol. Fotó: MTI/EPA/Claus Völker

Rendhagyó pályafutás Japántól Németországig

Szunyog pályafutásáról többször is hírt adtunk. 2004-ben a világhírű butoh táncos és koreográfus, Tanaka Min tanítványa volt: részt vett azon a kurzuson, amelyet a Tokiótól 200 kilométerre fekvő hegyi villájában tartott a japán mester. Hazatérve 2004 szentestéjén a Karácsonyi Hullócsillag című produkciójával járta Szeged utcáit. Őszi csend című darabját a ligetben láthatta a közönség, a 2005-ös veszprémi táncfesztiválon a Jancsó Miklós vezette zsűri különdíjjal jutalmazta Napszámos című darabjáért. 2007-ben szingapúri vendégszerepléséről adtunk hírt: a Ghost Exchange projekt egyik résztvevőjeként szerepelt Az identitás körei című produkcióban. A két ország néptánckincséből építkező előadáshoz főszereplésével filmet is forgattak. 2008-ban a Staatstheater Darmstadt táncszínházi társulatának szólistája lett: a Balanescu-zenére koreografált Lorenzaccióban mutatkozott be, majd Orff Carmina Buranájának koreográfiája és főszerepe hozta meg számára az áttörést. A következő években táncosként, koreográfusként is sikert aratott; csupa elismerő kritikákat kapott.

– Az első konfliktusom Szegeddel is kapcsolatos: 2011-ben volt a két település testvérvárossá válásának 20 éves jubileuma, amit összekötöttek a Darmstadtban megrendezett európai weekenddel. Rám bízták az ünnepi gálaműsor megrendezését, de a gálát végül a színház nem fogadta be. Arra hivatkoztak, hogy ott csak a táncszínházi tagozat tajvani igazgatója koreografálhat. Végül egy művelődési ház színháztermében csináltuk meg a gálát, amiből városi konfliktus kerekedett. A színház ezután azt kérte, bontsuk fel a szerződésemet, így 2011 végén távoztam a darmstadti teátrumból. Ombudsmani vizsgálat következett, mert több panasz is volt a megfélemlített művészek részéről az intendánsra. Németországban és Ausztriában az intendánsok kontrollálatlan hatalmából veszélyes helyzetek alakulnak ki. A táncosok között rengeteg a sérülés, a művészek a sok túlmunka miatt tönkremennek, megfélemlítik őket. Azért kezdtem éhségsztrájkba, hogy a szaktárca is felfigyeljen az ügyre, és ilyen dolgok ne történhessenek meg újra. Az elmúlt két évben már minden jogi utat végigjártam; sikertelenül – fogalmaz Szunyog, akit intendánsa szándékos rongálással is megvádolt. Ettől úgy összeomlott, hogy pár napra kórházba került. Ha a rongálást igazolta volna a vizsgálat, bekerült volna a személyi aktáiba, és nem kaphatott volna állást más német színházban sem.

– A darmstadtiak nagyon kedvesek, együtt éreznek velem. Láttak színpadon, tudják, hogy milyen teljesítményt nyújtottam. Próbáltak nyomást gyakorolni a polgármesterre is, de nem jártak eredménnyel. Az elején szerencsém volt, de hétfőn esősre fordult az idő. A hegymászó zsákomba bújtam, mert nagyon hideg lett, éjjel 1, napközben is csak 6-8 fok volt. Erős vagyok, tudok meditálni, nem mozgok sokat, lelassítottam az anyagcserémet. Csak ásványvizet fogyasztok, bár vasárnap már multivitamint is bevettem, mert úgy éreztem, szükség van rá. Meghalni nem szeretnék. Azt remélem, a tiltakozásommal elérem, hogy a minisztérium és a rendőrség is foglalkozzon az üggyel. Persze tudom, ez szinte lehetetlen, talán csak a média nyomása segíthet. A tajvani balettigazgató nem érti a különbséget a kínai és az európai mentalitás között. Mi nem vagyunk olyan sokan, mint ők Ázsiában, nekünk itt minden emberre vigyáznunk kell. Európának egyetlen esélye van: a minőség. Minőséget viszont csak egészséges emberekkel lehet létrehozni – vallja Szunyog. Szerinte olyanok a művészek munkaszerződései, hogy ne legyen joguk semmihez. Nem fordulhatnak a médián keresztül a nyilvánossághoz, ha olyan problémájuk van, amit a színház nem old meg. Ha mégis megteszik, nem a gondokat orvosolják, hanem megalázó körülmények között kirúgják a művészt.

– Az állam által kinevezett intendánsoknak korlátlan hatalmuk van. Olyan szerződéssel rendelkeznek, hogy ha a megbízatásuk lejárta előtt kirúgnák őket, akkor iszonyatosan sokba kerülnének az államnak. Emiatt nem lépnek fel ellenük még jogsértések esetén sem. Akciómmal szeretném felhívni az emberek figyelmét arra, hogy ki kell állniuk az érdekeikért – hangsúlyozza Szunyog, aki éhségsztrájkjáról Facebook-oldalán is mindennap beszámol.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

100 ezer forint fölött jár a licit

Komoly ajánlat érkezett a szegedi rákos kisfiú, Deák Tomi megsegítésére. Tovább olvasom