Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Találkozzunk a sínbuszon!

Szeged - Ezüstnyílnak becézi, aki utazik vele. Talán egy szekéren is hamarabb érhetünk Szabadkára, mint a sínbuszon. Igazi jelképé lett ez a döcögős, koszos, repedt vonatféleség, amely minden hátránya ellenére kitartóan jár a két (testvér)város között. Hétfőn ért véget a második Kultúrcsempész Sínbusz Fesztivál.
A sínbusz és a kultúra elég távol áll egymástól. Aki ült már rajta, tudja, hogy még csak könyvet sem érdemes vinni az útra, hiszen olvasni úgysem lehet. Annyira ráz, hogy megfájdul a feje annak, aki olvasni próbál. Aludni sem lehet, ugyanezért, és gondolkodni, és álmodozni sem, de talán az ablakon kibámulni is lehetetlen. Csak csempészni lehet, de azt szinte kötelező.

A szegedi SÍN-TÉR kulturális egyesület alapítói idén már másodszor vágtak bele a csempészésbe. Kicsiben csinálják, nem lehet belőle meggazdagodni, de csinálni kell. Kultúrát csempésznek a sínbuszon Szegedről Szabadkára és vissza. A sínbuszfesztivál hat napján a zene, az irodalom és a színház utazott a két város között.

Máriás Béla és a Tudósok.
Fotó: Baptiste Mispelon

– Mivel a szabadkaiaknak még mindig vízumra van szükségük, hogy Magyarországra jöjjenek, nem sokan érkeztek Szegedre, inkább mi mentünk hozzájuk. A vízumkényszer ellehetetleníti az intenzívebb kapcsolatot, így aztán valamiféle demonstrációnak is felfoghatjuk ezt az egészet – mondja Orcsik Roland, a fesztivál egyik szervezője, aki hozzáteszi: a sínbuszfesztiválhoz nem akarnak nagy ideológiát és világmegváltó gondolatokat társítani. Ez csak annyi, amennyi. Egy alkalom, hogy az emberek találkozzanak.

– Kortárs művészek, írók, zenészek, költők találkoztak, akik egy régióban élnek, de nem sokat tudnak egymásról. Az is célunk volt, hogy megmutassuk: nem csak Budapesten van magyar irodalom. Persze nem csak magyar szerzők jöttek el, volt néhány szerb író is a csapatban – részletezi a fesztivál lényegét Roland.

Ha elindul a vonat...
Fotó: Baptiste Mispelon

A zene, a színház és az irodalom révén találkoztak Szegeden és Szabadkán azok, akiknek kellett, hogy megismerjék egymást. A magyar szövegeket szerbre fordítva, a szerb szövegeket magyarra fordítva adják majd ki. Bár a média és a közönség is jól reagált, a komoly támogatók nem tolongtak, hogy segítsenek összekötni a két város kulturális életét. Igaz, rengetegen támogatták a fesztivált kisebb összegekkel, vagy akár helyet biztosítva egy-egy rendezvénynek, de Szabadka, illetve Szeged város önkormányzata nem volt a szponzorok között.

A szervezők kedvét azonban ez nem vette el. Azt mondják, jövőre, ha a sínbusz le is áll (elvileg felújítják a pályát), ők újra nekivágnak. Ha minden a várakozásoknak megfelelően alakul, addigra már nem lesz szükség vízumra sem, így a szabadkaiak nem csupán vendéglátóként vesznek majd részt az akcióban.

Plakát: Ábrahám István

Olvasóink írták

  • 4. Zseboroszlán 2009. október 14. 15:38
    „Kár, hogy idén nem tudtam menni!Tavaly tényleg jó volt.Remélem tud valaki élménybeszámolóval szolgálni:)”
  • 3. mattil 2009. október 14. 15:38
    „Roboznak: Egy másik kulturális civil szervezet vezetőjeként érdeklődnék arról a pályázati lehetőségről amit említett(él). Gondolom az említett pályázat már lejárt. Kiírták, kiírják újra? Más hasonló pályázat is érdekelne minket.
    címem moati freemail hu”
  • 2. Zsoltee0716 2009. október 13. 14:19
    „Ez a sínbusz nem jöhetett át múltkor, mert nem volt útlevele a kalauznak!
    Gondolom sokan járnak vele...”
  • 1. roboz 2009. október 13. 08:03
    „Az önkormányzat által működtetett szegedi kulturális támogatási keretre (amelynek felhívása a Délmagyarországban jelent meg) pályázahattak volna, de nem tették. Érthetetlen, hogy ennek ellenére megemlíti a cikk, hogy az önkormányzat nem támogatta a rendezvényt. Némi csodálkozással, Roboz István”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tiszának ment a 20 éves Pordán János?

A családja továbbra sem hiszi, hogy öngyilkossági szándékkal ugrott a Tiszába tavaly januárban Pordán János. Tovább olvasom