Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 8°C Még több cikk.

Tanévkezdés 2008

Hiller István oktatási és kulturális miniszter a hatvani Damjanich János Szakközépiskola és Szakiskolában tartotta az országos tanévnyitót vasárnap délután.
Szeptember elsején 1 millió 689 ezer 659 diák kezdte meg a 2008/2009-es tanévet. A gyermekek, szülők és pedagógusok mellett az oktatási tárca is készül az új tanévre – új szabályozásokkal, programmal.

Kiemelkedő jelentőségű az Új Tudás – Műveltség Mindenkinek Program: Magyarországon több mint egy évtizede nem készült ilyen átfogó koncepció a közoktatás fejlesztésére, amelyhez az oktatási kormányzat a finanszírozás feltételeit is megteremtette. A programot tavasszal hirdette meg Hiller István miniszter, s egyúttal szakmai, társadalmi vitára bocsátotta a javaslatcsomagot. Az Új Tudás program keretében minden évben plusz 130-140 milliárd forint támogatás jut a közoktatásra, ezen belül jórészt a tehetséggondozásra, esélyegyenlőségi programokra, iskolafelújításokra, illetve a kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusok anyagi elismerésére.

Az Új Tudás – Műveltség Mindenkinek Program hangsúlyt helyez az esélyegyenlőség erősítésére és a tehetséggondozásra. Hiller István miniszteri beiktatása óta elkötelezettje az esélyegyenlőség ügyének, számos lépést tett ennek érdekében az elmúlt években. Kevesen tudják: Magyarországon körülbelül 700 ezer olyan ember él, aki alacsony iskolázottsága, rossz életkörülményei miatt tartósan kiszorult a munkaerőpiacról. Az ő gyerekeik számára az oktatási rendszernek esélyt kell adnia, nem pedig „újratermelnie" a társadalmi különbségeket. Az OKM által kidolgozott koncepcióban ezért kiemelt szerepet kapott már a korai fejlesztés elősegítése is.

Komoly változás az is: 2008. szeptember elsejétől a fenntartók kötelesek gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek már hároméves koruktól igénybe vehessék az óvodai nevelést. Emellett a tárca óvodai támogatást nyújt – gyermekenként első alkalommal húszezer forintot, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forintot – a rászoruló családoknak, hogy gyermekeik ne maradjanak ki az óvodai nevelésből.

Az óvodákat érintő változtatások mellett az oktatási tárca folytatja a sikeres esélyegyenlőségi és tehetséggondozó programokat. Idén is lesz Útravaló Ösztöndíjprogram 2,2 milliárd forint keretösszeggel, létrejött a Nemzeti Tehetség Alap, és az OKM kiterjeszti az Arany János Tehetséggondozó Programot is.

Az új tanév a pedagógusok bérkörülményeiben is változást hoz. A differenciált bérezéssel, a kiemelkedő munka elismerésével kapcsolatban az oktatási tárca már eddig is több lépést tett. Ilyen például a tavasszal meghirdetett Teleki Blanka-díj a kiváló munkát végző pedagógusoknak. Ugyanakkor 2009-től – az Új Tudás program keretén belül – a pedagógusok jobb megbecsülése érdekében olyan ösztönző rendszer lép életbe, amely elismeri a legnehezebb munkát végző pedagógusokat, a magas színvonalon való oktatást, és ösztönzi a tehetséges fiatalok pályára állását. 2009-től kiegészítő illetményt kapnak azok a pedagógusok, akik halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelését-oktatását végzik. Az összeg a garantált illetmény 10-100 százalékáig is terjedhet. A pályakezdő pedagógusok is kapnak bérkiegészítést az Új Tudás program keretében: az egyetemet végzettek havi 32 ezer forintot, a főiskolát végzettek havi 20 ezer forintot.

Mérföldkőhöz érkezik ősszel az oktatás tartalmi megújítása, az alapkészségek megerősítése. Az új tanévben lesz először kötelező az ötödik évfolyamon, azaz a felső tagozaton is a nem szakrendszerű oktatás. Mostantól a felsősök is bekapcsolódnak az alapkészségek fejlesztését hangsúlyozó oktatásba. A nem szakrendszerű oktatás fő funkciója az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képességek megalapozása. Itt tanulhatják meg a diákok, hogyan kell tanulni, miként kell felmérni és megoldani egy problémát. Az idei évtől tehát az ötödikeseknek (jövőre pedig a hatodik évfolyamnak is) az órák 25-50 százalékában kompetenciafejlesztő, nem tantárgyi órákat kell biztosítani.

Nem csak tartalmi megújulásra van szüksége a közoktatásnak. A Szonda-Ipsos 2007-es országos felmérése szerint Magyarországon az iskolaépületek 40 százaléka 1945 előtt épült, 14 százalékuk 1960 és 1970 között, 16 százalékuk pedig 1970 és 1980 között. Azaz majdnem minden második épület több mint fél évszázados. Az oktatási tárcának sikerült elérnie, hogy az idei tanév elejétől folytatódhat a nagyszabású iskolafejlesztési program. Újabb uniós források nyílnak meg az iskolák előtt: 79,4 milliárd forintot fordíthatnak az intézmények felújításokra, tartalmi és informatikai fejlesztésekre. Ez körülbelül ötszáz iskolának, óvodának teszi lehetővé a megújulást olyan településeken, ahol létkérdés egy modern, színvonalas oktatási intézmény.

Szintén az új tanévben, 2009 tavaszától életbe lépnek a középfokú felvételi eljárásra vonatkozó új szabályok is. A tanulók és az intézmények számára is könnyebbséget jelent az új rendszer, amely jóval átláthatóbb és igazságosabb lesz. A kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra kizárólag az Oktatási Hivatal által készített, központi írásbeli feladatlapokkal lehet felvételiztetni. Kizárják tehát a helyben összeállított feladatlapokat és a szóbeli vizsgát a hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumok felvételijénél, csökkentve ezzel a tanárok terhét, és a diákokra nehezedő súlyt a felvételi eljárásban.

A tanévkezdéssel járó kiadások komoly terhet rónak a szegényebb családokra. A 2008/2009-es tanévben körülbelül ötszázezer gyermek jogosult ingyenes tankönyvellátásra. Ez akár tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvekkel vagy pénzbeli támogatással is megvalósulhat. A támogatásra jogosult tanulók számára az ingyenes tankönyvellátáshoz biztosított normatíva 10 ezer forint, emellett 1000 forint általános támogatást igényelhet az intézmény valamennyi tanuló után. A bizonyos jövedelemszint alatti családok rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak. Ez lehetőséget biztosít a gyermekétkeztetési kedvezményekre, a pénzbeli támogatásokra (évi két alkalommal), az ingyenes tankönyvnek és egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. Ezenkívül az időszakosan nehéz helyzetbe kerülő, létfenntartási gondokkal küzdő családokat a települési önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti.

Ingyenes tankönyvellátásra jogosultak
– tartósan beteg,
– testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
– pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),
– három- vagy többgyermekes családban él,
– nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
– rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

Óvodáztatási támogatásra jogosult az a szülő, aki
– a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába,
– gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról és
– rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll.

Áttekintés a gyermekeknek járó juttatásokról

Gyermekétkeztetés, tankönyvellátás, iskolakezdési támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, egyéb pénzbeli támogatás, családi pótlék.

Az összeállítás az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával készült

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Olimpikonok a szegedi egyetem iskolapadjában

Szeged - A Pekingben aranyérmet szerzett Janics Natasára, Vajda Attilára és Molnár Tamásra ugyanúgy büszke lehet a Szegedi Tudományegyetem, mint a régi nagy bajnokaira: Csapó Gáborra vagy Borkai Zsoltra. Tovább olvasom