Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Tanít és nevel-e az universitas?

Szeged - Lejárt az idei egyetemi jelentkezési határidő, de a középszintű és a felsőfokú oktatás viszonya örök téma. Az egyetemről és az ifjúságról értekezett szegedi egyetemi rektori székfoglalójában Szent-Györgyi Albert is. Az 1940 novemberében megfogalmazott összefüggésekről kérdeztük a Tisza-parti universitas előző rektorát, mai oktatási rektorhelyettesét és két hallgatóját.

„Nevelni a haza részére polgárokat, akik el vannak látva a szellem fegyverével" – e magasztos célt is az egyetem elé tűzte rektorrá választásakor, 1940-ben Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas tudós.

„18 esztendős aggastyánok"

„A középiskola nem adja meg a szükséges támogatást és száraz, túltömött anyagával elfeledkezik a jellem és szellem kifejlesztéséről, s padjainkra gyakran küld önálló gondolkodásra képtelen, fásult, görnyedt hátú, 18 esztendős aggastyánokat, akik az egyetemet csak lépcsőnek tekintik egy nyugdíjas állás elnyerésére, (...) és akiket rémület tölt el, ha az ember tőlük önálló gondolkodást követel" – mondta Szent-Györgyi.

– Teljesen más volt a középiskolák funkciója 1940-ben, amikor a 18. évéletévüket betöltő fiúk alig 9 százaléka tett érettségi vizsgát. Lányok esetében ez az arány még csekélyebb volt. A korabeli iskolák egy – nem annyira a képességbeli kiválóság, hanem inkább a szülők anyagi helyzete szerint – válogatott elit számára létesített képzőhelyek voltak – rögzíti kiindulópontját Pukánszky Béla, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese, a Neveléstudományi Intézet professzora. – Ma már inkább az alkalmazásra érett ismeretanyag, a kellő mértékű tárgyi tudás és a kompetenciákban megnyilvánuló képességek rendszere az, amit a középiskolán számon szokás kérni.

Nemcsak tudósként, de oktatóként is népszerű volt a szegedi egyetemen Szent-Györgyi Albert. Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
Nemcsak tudósként, de oktatóként is népszerű volt a szegedi egyetemen Szent-Györgyi Albert. Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

Minőségi vagy tömegoktatás

„...Nem végzi el a középiskola számunkra a szükséges kiválogatást. Egy színjeles érettségi bizonyítvány nekünk nem ad felvilágosítást arra, hogy gazdája kiválóság, avagy értéktelen magoló – fogalmaz Szent- Györgyi.

– A minőségi vagy tömegoktatás dilemmája elérte az egyetem szintjét is, ami önmagában nem lenne baj – véli Mészáros Rezső. A szegedi egyetem 1994–2003 közötti rektora szerint viszont egyes szakokon annyira alacsonyra került a ponthatár, ami miatt felmerül a kérdés: az oktató tárgya előadását kikhez is igazítsa: a hallgatóság egyharmadát kitevő kiválóságokhoz, vagy a közepes fölkészültségű derékhadhoz, vagy inkább a gyenge alapokkal érkező diákokhoz. Azt meg sajnálatosnak tartja, hogy nem volt sikeres az integráció: egy ekkora országban túl sok a több mint hetven, nagyon különböző színvonalú felsőoktatási intézmény.

A tanár cenzor vagy barát?

„Nehézség az egyetemnek túlzsúfoltsága, a hallgatóság és tanszemélyzet aránytalansága – jelentette ki Szent-Györgyi. – Nevelői és tanítói hivatásunkat csak úgy teljesíthetjük igazán, ha a tanár a tanítványának nemcsak cenzora, de barátja, munkatársa és idősebb testvére."

– Szent-Györgyi már szegedi professzorságának első éveiben feltűnést keltett azzal, hogy nem vette át a német mintát követő magyar professzorok távolságtartó stílusát. Tanítványait egyenértékű vitapartnernek tekintette, együtt teázott, sportolt velük, játszott az egyetem szimfonikus zenekarában – emlékeztet Pukánszky Béla. – Ám akkor a korosztály alig néhány százaléka járt egyetemre, szemben a mai több mint ötven százalékkal. Ma, amikor a felsőoktatási intézményeket a szakírók szívesen nevezik „tudásgyárnak", már nem tűnik időszerűnek a tudós és tanítvány külső tényezőktől (például vizsga) meg nem zavart együttműködése az „öncélú" (azaz: belső cél által vezérelt) tudományos (alap)kutatás érdekében. Legalábbis nem időszerű a graduális képzés szintjén, de talán még van helye a doktori képzésben.

Hallgatói ellenpont

Nagy Boglárka harmadéves anglisztika szakos hallgató: – A középiskolai osztályzatok ma sem mindig tükrözik a valós tudást, ezért nem a felvételi pillanatában, hanem az első, másodévben dől el, ki marad egyetemista, és kinek kell más pályán gondolkodnia. A hallgatók magas létszáma és az oktatók elfoglaltsága miatt nem tartom kivitelezhetőnek a személyes kapcsolat kiépítését. Ezért lenne jó, ha több szemináriumi órát hirdetnének!

Mészáros Márta harmadéves magyar szakos hallgató: – Változatlanul a lexikális tudásra összpontosít az egyetemi követelményrendszer. Holott a munkaerőpiac egyre inkább az ismeretek gyakorlati alkalmazását igényli. Hiányolom a hallgató és tanár közötti személyes kapcsolatot is. Bár az egyetemen majdnem kész fiatalemberek tanulnak, ettől függetlenül gondolkodásuk befolyásolható lenne, ha az oktatók erre hangsúlyt helyeznének.

Olvasóink írták

  • 1. LukSzusz 2009. február 24. 06:44
    „T.DM,minden tiszteletem Szent-Györgyié,de ennyit azért nem kellene emlegetni szegényt.Ha Amerikában is ennyit emlegetnék a Nóbel díjasokat,minden nap kiásnának valamilyen sztorit,a nap 24 órája másról sem szónla.
    A múlt állandó emlegetése olyan ,mintha nappal gyújtanánk lámpát.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Helyet cserélnek a bölcsészek és a TTK-sok

Szeged - Közel 4000 négyzetméternyi egyetemi terület cserélt gazdát az elmúlt 3 évben a… Tovább olvasom