Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Tarka sáfrány, kék futrinka védelmében

Egy-egy terület lakói ellenében nem lehet természetvédelmet folytatni, nem is kell. Gaskó Béla tudományos kutató munkássága a példa: ha az embereknek érthetően elmagyarázzák, mit miért, akkor legtöbbször a természetvédelem pártjára állnak.
Gaskó Béla főmuzeológusnak, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettesének nagyon sok terület köszönheti védettségét a megyében. Fotó: Schmidt Andrea
Gaskó Béla főmuzeológus, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese harminc éve dolgozik a Dél-Alföld természeti védelemre érdemes részeinek fölkutatásán. Nagyon sok természetközeli állapotban megmaradt tájegység élővilágát mérte föl munkatársaival együtt, és 23 terület védetté nyilvánítását javasolta. A területek egy része azóta védettséget nyert, másik részéről máig folynak a viták. Ilyen a tervezett Körös-éri tájvédelmi körzet. – Annak idején közös, regionális nemzeti parkot akartunk létrehozni a szerbia-montenegrói természetvédőkkel a határ mindkét oldalán. Ők megcsinálták, mi nem. Nagyon erős a gazdálkodói ellenérdekeltség – mondja.

Mielőtt a pusztamérgesi láperdőt védetté tették, Gaskó Béla két egyeztető rendezvényt szervezett. Az elsőn még a földtulajdonosok fele ellenezte a védetté nyilvánítást. A másodikon együtt bejárták a területet, a természetvédők elmagyaráztak mindent, ezután a hatvan tulajdonosból már csak ketten ellenezték a dolgot. Ennyin múlik. Hiszen az emberek többsége alapvetően szereti a természetet, és ha tudja, mi a védelem értelme, hajlandó betartani néhány korlátozást.

Pro Natura-emlékplakett

Gaskó Bélát három évtizedes szakmai tevékenysége, a Dél-Alföld természeti értékeinek föltárása, védetté nyilvánítása érdekében végzett munkássága, tudományos kutatói életpályája elismeréseként Pro Natura-emlékplakettel tüntette ki Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Föld napja alkalmából.

A monopolhelyzetű, intenzív területhasznosítást folytató gazdálkodó szervezetekre nehezebb hatni. Ez esetben a kompenzáció lehetne a megoldás, vagy az, hogy a természetvédelem akár uniós pénzekből fölvásárolná az adott helyet. A Körös-éri tájvédelmi körzet státusával kapcsolatban nagyon fontos lenne dűlőre jutni. Hiszen ritka növények és rovarok élnek ott.

– A természetvédelem célja nem az, hogy kitegyük a természetvédelmi táblát, hanem hogy megőrizzük a biológiai sokféleséget, ne szűkítsük az élet genetikai alapjait – mondja.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mentősök vizsgálata

Belső vizsgálat lett a vége a mentőszolgálatnál annak a történetnek, amelyről lapunk keddi számában… Tovább olvasom