Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Tatárarcú Krisztus és zenélő Luther-kép

Szeged - Belső-Erdély hagyományait elevenítik fel a Móra-múzeumban december közepéig látható használati tárgyak az újkígyósi Harangozó Imre gyűjteményéből.
A nyolcvanas évek eleje óta jár Erdélybe, elsősorban Székre az újkígyósi Harangozó Imre, a békéscsabai evangélikus gimnázium tanára, néprajzkutató. Többezres gyűjteményéből december közepéig mutat ízelítőt a Móra-múzeum Sosem láttam szebb termőfát című tárlata. – Belső-Erdélyre, Székre fókuszáltunk a válogatáskor, egymás mellé téve az együtt élő népek sokszínű szakrális művészetét: a református magyarság, a görög katolikus románság, az evangélikus szászok és a katolikus örmények hagyományait – kalauzolt a gyűjtő. Kincseire padlásokon, piacokon, vásárokon és a vidéket járó gáborcigányoknál bukkant.

Harangozó Imre egy piacon bukkant rá a Homoródalmásiból származó kerámia tányérra. Fotó: Frank Yvette
Harangozó Imre egy piacon bukkant rá a Homoródalmásiból származó kerámia tányérra.
Fotó: Frank Yvette

A mikulai piros, fehér, zöld üvegikont XIX. század közepén festették a helyiek zarándokoknak. Mikula Szamosújvárhoz közel népszerű görög katolikus román búcsújáróhely volt 1948-ig – magyarázta a kutató. Poros padlásról mentette meg a mezőségi körmeneti keresztet, amelyen, ha alaposan megnézzük, Jézus arca keleties, tatár vonásokat őriz. Ez úgy lehetséges, hogy Belső-Erdélybe a XIII. századi tatárjárás után 1717-ben ismét betörtek a tatárok, sok fiatal lányt megerőszakoltak, mongoloid vonású gyerekek születtek. A történelem viszontagságai a szakrális tárgyakon is tükröződnek.

Egy ikonpár illusztrálja: hiába csengett le az üvegikon műfaja a XVIII–XIX. században, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia elárasztotta a vidéket olajnyomatokkal, újból közkedvelt lett. A tömegterméknek viszont a trianoni határ útját állta, így ismét feléledt a régi üvegikon-művészet, hogy az igényeket kielégítse. A Luthert a szász választófejedelmek között ábrázoló festmény különlegessége, hogy óraszerkezete egy görög katolikus zsoltár dallamát játssza.

Megtudhatjuk azt is, mi a buszulyok. Román szenteltvíz hintésére való bazsalikomcsokor, amely betegség gyógyítására és rontás hárítására szolgált. A gyűjtő – akinek kollekciójából az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskolán működik az egyetlen hazai moldvai csángó állandó kiállítás – érdekességet is mutat. Egy régi, Homoródalmásiból származó kerámiatányért olajfestékkel átfestettek, mert kiment a divatból, ám ő az egyik piacon tapintással rábukkant az eltüntetett értékre.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jöhetnek a szakvizsga nélküli háziorvosok

A háziorvoshiányt szeretnék megoldani az egészségügyi ellátás minimumfeltételeiről szóló rendelet módosításával. Tovább olvasom