Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

''Te herceglány lehetnél!''

Rengetegen ismerik Szegeden Sarungi Emőkét – azt azonban, hogy törzsi hercegnő lehetne Tanzániában, egészen idáig csak szűk családi-baráti-ismerősi körben tudták róla. Színdarabot írt történetéről, A luo herceglány meséje címmel, melyet nagy sikerrel adott elő a Kikoa Társulat a minap a Bartók művelődési házban. A mű – bemutatását Tanzániában is tervezik – kapcsán ötvenperces film is készül.
A darabhoz minden szereplő nélkülözhetetlen pluszt adott hozzá – mondja Sarungi Emőke. Fotó: Segesvári Csaba
Sarungi Emőke ismert jelenség és személyiség Szegeden. Magyar édesanya és tanzániai édesapa gyermeke, gyermek- s felnőttpszichiáterként dolgozik. A darab, A luo herceglány meséje tulajdonképpen róla szól: Sarungi Emőke ugyanis ténylegesen tanzániai törzsi királyi család sarja.

A szegedi afrikai

– A luók az egyik legnépesebb törzs Kelet-Afrikában. Édesapám volt az első, Magyarországon tanuló afrikai diák, a szegedi orvosegyetemen ismerkedett meg leendő feleségével, édesanyámmal. Luo törzsi király lett volna, ha a gyarmati idők megszűntével nem bomlott volna föl a hagyományos társadalmi berendezkedés is. Nagyapám viszont még ténylegesen törzsi király volt. Tizenhárom nemzedékig visszamenőleg ismerjük az afrikai családfánkat – avat be Emőke. Amikor még gyermek volt, édesapja ugyan félig-meddig viccesen mondogatta neki, „soha ne felejtsd el, leányom, te végső soron luo herceglány is lehetnél", de ez komolyan így is van. – Nagyon sokat köszönhetek édesanyámnak és magyarországi rokonaimnak is – így Emőke. Magyarországi családfáját jelenleg kutatja.

Tanzániára is figyel

Magyar lélek, magyar szív dobog benne – túl azon, hogy igazi szegedi is, hiszen itt született a Tisza-parti városban, és imádja szülővárosát. Gyermekei a Tömörkény gimnázium diákjai.

Egy közösség kísérlete

A luo herceglány meséjét – alcíme: Egy közösség kísérlete – a Kikoa Társulat előadásában láthatták az érdeklődők. Egyébként a „kikoa" szua-
héli nyelven annyit tesz, közösség. Ez is jelzi: Sarungi Emőkének rengeteget jelent az alkotás közösségi mivolta. A szereplők: Czabarka Zsuzsa, Hrivnák Roland, Lengyel Kata, és Tóth Andrea – s a szerző maga is megjelenik az előadás során mint szereplő. Czabarka Zsuzsa egyszersmind a darab grafikusa, a díszletért, jelmezért és bábmozgatásért is felel, éppúgy, mint Tóth Andrea, a táncot s a koreográfiát Lengyel Kata és Hrivnák Roland dolgozta ki. A különleges mű létrejöttének munkáit, a társulat tagjainak a darab létrehozása kapcsán vívott emberi-művészi kifejezői küzdelmeit kerek esztendeje kíséri figyelemmel Kocsor Erika szerkesztő-műsorvezető, s minderről dokumentumfilmet készít; filmjét a karácsony előtti napokban láthatják majd a nézők. Magát a darabot pedig, szintén karácsony előtt – újra megtekintheti a Bartókban a közönség.

Mennyire tartja a kapcsolatot Afrikával, Tanzániával Emőke? – Először tizenkilenc évesen töltöttem egy hónapot Tanzániában, azután harmincnyolc évesen, másodjára már gyermekeimmel. Ez az utóbbi alkalom volt az, amikor már igazán föl voltam készülve arra, hogy befogadjam az afrikai kultúrát. Voltaképpen így tudtam megírni a darabot is – mondja. Azóta a napi aktualitásokon is rajta tartja szemét – ebben nagymértékben segítségére van az is, hogy két húga Tanzániában él; egyikük újságíró – Budapesten végzett, az ELTE-n, média szakon –, s általa mindenről naprakészen informálódhat.

Afrikában is gyógyítana

Édesapja szintén Tanzániában él – már hosszú ideje ismét. Bár hivatalosan nem törzsi király – hiszen a gyarmati idők elmúltával jelentős társadalmi átalakulások zajlottak le az országban –, hanem orvos és országgyűlési képviselő, mégis úgy keresik föl nap mint nap tanácsot kérve tőle az élet legkülönbözőbb területei kapcsán, mint egykor a törzs első emberét, a királyt fölkeresték.

– Mi lennék ma, ha történetesen Tanzániában laknék? Nyilván ugyanúgy gyermek- s felnőttpszichiáter, mint itt Magyarországon – halljuk Emőkétől. Hozzáteszi: szeretne egyfajta hídszerepet betölteni Magyarország és Tanzánia kultúrája között. Ennek első lépéseként született meg a darab, melyben mindkét kultúra képi-zenei világa egyaránt megjelenik. A következő lépés eredeti, Tanzániából hozott népművészeti alkotások – tinga-tinga képek – bemutatása lesz. Első kézből ismerhetik meg az afrikai kultúrát a szegediek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A vidék legnagyobb adótartozója szegedi

Egy szegedi székhelyű cég közel négymilliárd forinttal tartozik az adóhatóságnak. Tegnap kerestük az… Tovább olvasom